Szivattyúk villamos bekötése: búvárszivattyú, házi vízmű, átemelő
Dunaharaszti, Taksony és Dunavarsány vízparti és kertes telkein szinte minden háznál működik valamilyen szivattyú: a kútban búvárszivattyú, a kamrában házi vízmű, a csatornázatlan vagy mélyebben fekvő telkeken szennyvízátemelő. Ezek a készülékek víz közelében, gyakran felügyelet nélkül működnek, ezért a villamos bekötésük különös gondosságot kíván.
Minden szivattyú saját áramkört kap, saját kismegszakítóval és 30 mA-es áram-védőkapcsolóval. A motor indítóárama miatt a kismegszakító jelleggörbéjét a szivattyú adataihoz igazítjuk, hogy indításkor ne kapcsoljon le feleslegesen.
A búvárszivattyú kábele a gyártó által előírt, vízben való használatra alkalmas kábel. Toldás csak vízálló, erre szolgáló kötőelemmel készülhet, és ahol lehet, toldás nélküli kábelt használunk. A kút fejénél a kábelt mechanikai sérülés ellen védjük.
A vezérlés – úszókapcsoló, nyomáskapcsoló, szárazonfutás-védelem – a szivattyú élettartamát és a ház biztonságát is szolgálja. A szennyvízátemelőhöz vészjelzőt javaslunk, hogy a szivattyú meghibásodása ne csak az elöntéskor derüljön ki.
A szivattyúk és az átemelők villamos biztonsága felülvizsgálattal ellenőrizhető. Bővebben: vízátemelő szivattyú villamos biztonsági felülvizsgálata.
A házi vízmű nyomáskapcsolója és a búvárszivattyú indítókészüléke saját dobozban, száraz, szellőző helyen kap helyet. A kút fölé vagy az aknába szerelt doboz a nedvesség miatt hamar korrodál, és a leoldások egyik gyakori oka.
Szakmai tudnivalók a munkához
Hurokimpedancia: lekapcsol-e időben a védelem?
Ha egy készülék fémházába fázis kerül, a hibaáram a védővezetőn át visszajut a táphálózatba. Ennek az útnak – a hibahuroknak – az ellenállását nevezzük hurokimpedanciának. Minél kisebb, annál nagyobb hibaáram folyik, és annál gyorsabban kapcsol le a kismegszakító vagy a biztosító. Ha viszont túl nagy, a hibaáram nem elég a gyors lekapcsoláshoz, és a készülék háza hosszú ideig veszélyes feszültség alatt maradhat.
A hurokimpedanciát műszerrel, végpontonként mérjük: a dugaljaknál, a fix bekötésű készülékeknél és az elosztóban. A mért értékből kiszámítható a várható hibaáram, és összevethető azzal, amire az adott kismegszakító előírt időn belüli lekapcsolásához szükség van.
Túl nagy értéket jellemzően laza vagy oxidálódott kötés, nagyon hosszú, vékony vezeték, szakadt vagy rossz védővezető, illetve a csatlakozás hibája okoz. Régi alumínium hálózatoknál és toldott, többször átalakított áramköröknél gyakran előfordul. A mérés így nemcsak a védelem működését igazolja, hanem rejtett kötési hibákat is felszínre hoz.
TT-rendszerben, ahol a ház saját földelője vezeti el a hibaáramot, a hibahurok ellenállása jellemzően nagy, ezért ott a védelem az áram-védőkapcsolóra épül, és a földelési ellenállás mérése kerül előtérbe. Ezért a mérés előtt mindig megállapítjuk, milyen rendszerű a csatlakozás, és ehhez igazítjuk a vizsgálatot és az értékelést.
A hurokimpedancia mérése a villamos biztonsági felülvizsgálat és minden általunk végzett felújítás átadási mérésének része. Bővebben a felülvizsgálat menetéről: így zajlik a felülvizsgálat.
Szigetelési ellenállás mérése: mit árul el a vezetékekről?
A szigetelési ellenállás azt mutatja meg, mennyire választja el egymástól a vezetékek szigetelése a fázist, a nullát és a védővezetőt, illetve ezeket a földtől. Ép, száraz hálózaton ez az érték nagyon nagy. Ha a szigetelés megsérült, elöregedett vagy nedvességet kapott, az érték lecsökken, és a hálózatban szivárgó áram indul – ez okozza például a látszólag ok nélkül leoldó áram-védőkapcsolót.
A mérést feszültségmentes állapotban végezzük: lekapcsoljuk a hálózatot, leválasztjuk az érzékeny készülékeket, majd erre szolgáló műszerrel, egyenfeszültséggel mérünk az áramkörök vezetői között és a föld felé. Az eredményből áramkörönként látszik, hol van gond: egy beázott kötődobozban, egy szögbelövéssel megsértett vezetékben, egy rágcsáló által megrágott kábelben vagy egy kültéri lámpa vizes foglalatában.
A mérés különösen hasznos régi házak megvásárlása előtt, felújítás után, beázás vagy csőtörés után, és minden olyan esetben, amikor az áram-védőkapcsoló rendszeresen leold. A villamos biztonsági felülvizsgálatnak is kötelező része.
A mért értéket mindig a hálózat korával és állapotával együtt értékeljük. Egy régi hálózatnál az évek alatt fokozatosan romló érték is figyelmeztető jel, még ha egyelőre megfelel is, ezért az időszakos felülvizsgálatnál az előző jegyzőkönyv értékeivel is összevetjük. Ha egy áramkör értéke hirtelen csökkent, a nedvesség forrását vagy a mechanikai sérülést célzottan keressük.
Kábel szigetelési ellenállásának mérése mérési dokumentációval 25 000 Ft-tól + ÁFA. Ha a leoldás esős időben jelentkezik, olvassa el ezt is: miért old le a FI-relé eső után?
Túlfeszültség-levezető: lépcsőzetes védelem az elektronikának
Túlfeszültség nemcsak közeli villámcsapáskor keletkezik: a hálózati kapcsolások, a nagy motorok indítása és a távoli villámok is okozhatnak rövid, de nagy feszültségtüskéket. A mai háztartás tele van érzékeny elektronikával – inverteres klíma, hőszivattyú, kazánvezérlés, router, okosotthon-központ –, és ezek a tüskék egyszerre több készüléket is tönkretehetnek.
A védelem lépcsőzetes. Ahol a háznak villámhárítója van, vagy a csatlakozás szabadvezetéken érkezik, ott a betápláláshoz közel villámáram levezetésére alkalmas (1. típusú) levezető kerül. Az elosztóba a 2. típusú, a kifejezetten érzékeny készülékek közelébe a 3. típusú, finomvédelmi eszköz. A fokozatokat össze kell hangolni, különben a finomvédelem kapja meg a teljes terhelést.
A levezető csak jó földeléssel működik, és a bekötés hossza is számít: minél hosszabb a vezeték a levezető és a fő földelősín között, annál nagyobb maradékfeszültség jut a készülékekre. Ezért rövid, egyenes bekötéssel szereljük. A levezetők állapotjelzőjét érdemes időnként megnézni, a kioldott betétet pedig cserélni kell. A túlfeszültség-levezető nem helyettesíti a villámhárítót: az az épületet védi, a levezető a hálózatot.
Napelemes rendszernél az egyenáramú oldalra külön, egyenáramra méretezett túlfeszültség-levezető kell: a váltakozó áramú oldali eszköz erre nem alkalmas. A hosszú, a tetőről vagy a kertből érkező vezetékek – kerti lámpák, kapuvezérlés, kültéri kamerák – szintén bevezethetik a túlfeszültséget, ezért ezeknél is mérlegeljük a védelmet. A gyengeáramú hálózatokat, például az internet- és antennavezetéket, a maguk eszközeivel lehet védeni.
A beépítés díja 40 000 Ft-tól + ÁFA, anyagköltség nélkül. Részletesen: túlfeszültség-levezető lakásba és családi házba.
Egyenpotenciálra hozás (EPH): amikor a fémcsöveket is be kell kötni
Egy házban sok olyan fémrész van, amely nem része a villamos hálózatnak, mégis vezethet: víz-, gáz- és fűtéscsövek, fémkád, fém tartószerkezetek. Ha egy hiba miatt az egyik feszültség alá kerül, a másik pedig nem, a kettő között veszélyes feszültségkülönbség alakulhat ki. Aki egyszerre fogja meg őket, például a csaptelepet és egy hibás készüléket, azon áram folyhat át.
Az egyenpotenciálra hozás ezt előzi meg: a fémrészeket védővezetővel a fő földelőkapocshoz kötjük, így hiba esetén is közel azonos potenciálon maradnak. A fő EPH a házba belépő fém közműcsöveket és a nagyobb fémszerkezeteket köti össze; a helyi, kiegészítő EPH-t ott alakítjuk ki, ahol a szabvány vagy a helyzet megköveteli, jellemzően nedves helyiségekben.
Gyakori hiba, hogy egy csőcsere során a fém vezetéket műanyagra cserélik, és az EPH-bekötés a régi csővel együtt eltűnik, vagy a bilincs korrodált, laza. A felülvizsgálaton a védővezető folytonosságának mérésével ellenőrizzük, hogy a kötés valóban a fő földelőkapocsig tart-e.
A fő egyenpotenciálra hozó sín jellemzően az elosztó vagy a közművek belépési pontja közelében kap helyet. A bekötéseket feliratozzuk, hogy egy későbbi gépészeti munkánál senki ne bontsa meg véletlenül. Kazáncsere, csőcsere vagy új fűtési rendszer kiépítésekor érdemes a villanyszerelőt is bevonni, hogy az EPH-bekötések az új csöveken is megmaradjanak, és a végén a folytonosságukat megmérjük.
Az EPH kiépítéséről mérési jegyzőkönyvet adunk. Bővebben: EPH kiépítése és fontossága.
Egy fázis vagy három? A terhelés szétosztása
Az egyfázisú csatlakozás egyetlen fázisvezetéken látja el a házat. Háromfázisú csatlakozásnál három fázisvezeték érkezik, és a ház áramköreit ezek között osztjuk szét. Ez nemcsak nagyobb rendelkezésre álló teljesítményt jelent, hanem lehetővé teszi a háromfázisú készülékek – egyes hőszivattyúk, autótöltők, műhelygépek, nagyobb vízmelegítők – közvetlen bekötését is.
A háromfázisú átállás önmagában nem elég, a fázisokat ki is kell egyensúlyozni. Ha a nagy fogyasztók mind ugyanarra a fázisra kerülnek, az a fázis a határán dolgozik, és lekapcsol, miközben a másik kettő szinte üres. A felmérésen ezért összeírjuk a fogyasztókat és a használati szokásokat, és úgy osztjuk el a köröket, hogy a terhelés egyenletes legyen.
Háromfázisú motoroknál a fázissorrend is számít, mert a forgásirányt az határozza meg. A háromfázisú dugaljak bekötésénél ezért a fázissorrendet is mérjük. A nullavezető állapota is kiemelt: ha egy háromfázisú hálózatban a nulla megszakad, a fázisok közötti aszimmetria miatt egyes készülékekre a megengedettnél jóval nagyobb feszültség juthat.
A teljesítménybővítés ügyintézését is elvégezzük, az új rendelkezésre álló teljesítményt pedig a ház tényleges igényeihez méretezzük, hogy ne fizessen feleslegesen nagyobb alapdíjat.
A háromfázisú csatlakozás a meglévő egyfázisú készülékeknek nem árt: a ház áramköreit a három fázis között osztjuk el, a készülékek továbbra is a megszokott feszültséget kapják. Az átállás után az elosztó feliratozása mutatja, melyik kör melyik fázison van, így egy későbbi bővítésnél is egyszerű a terhelést egyenletesen tartani.
Áram-védőkapcsoló (FI-relé): az életvédelem alapja
Az áram-védőkapcsoló folyamatosan összehasonlítja az áramkörbe befolyó és onnan visszatérő áramot. Ha a kettő eltér, az azt jelenti, hogy az áram egy része más úton – egy hibás készülék házán, egy nedves falon vagy egy emberen keresztül – a föld felé folyik. Ilyenkor a készülék a másodperc töredéke alatt lekapcsol. A kismegszakító erre nem képes: az csak a túlterhelést és a zárlatot érzékeli, egy emberen átfolyó, életveszélyes, de kis áramot nem.
A legfeljebb 32 A-es dugaljak áramköreit, a fürdőszobát és a kültéri dugaljakat 30 mA-es áram-védőkapcsolóval védjük. Régi házakban gyakran egyáltalán nincs ilyen védelem, vagy csak egyetlen készülék van az egész házra. Utóbbinál egy hibás kerti lámpa az egész házat sötétbe borítja, ezért korszerű elosztóban több csoportra osztjuk az áramköröket.
A típus sem mindegy. Az alapkivitelű áram-védőkapcsoló csak a tisztán szinuszos hibaáramot érzékeli biztosan. A mai mosógépek, indukciós főzőlapok, hőszivattyúk és inverterek hibaárama egyenáramú összetevőt is tartalmazhat, amely „elvakíthatja” az egyszerű készüléket. Ezekhez A típusú, az autótöltőkhöz és egyes frekvenciaváltós gépekhez pedig a gyártó előírása szerint B típusú, vagy egyenáramú hibaáram-érzékeléssel kiegészített védelmet választunk.
Ha az áram-védőkapcsoló gyakran, látszólag ok nélkül old le, annak is van oka. A sok elektronikus készülék – számítógép, tévé, töltők, LED-tápegységek – kis, önmagában megengedett szivárgó árama egy csoporton belül összeadódhat. Ilyenkor a köröket több áram-védőkapcsoló között osztjuk el, és áramkörönként megmérjük a szivárgó áramot, mielőtt egy készüléket vagy vezetéket hibásnak nyilvánítanánk. A gyakori leoldást soha nem érzéketlenebb védelemmel oldjuk meg, hanem az ok megkeresésével.
A beépített áram-védőkapcsolót a próbagombbal időnként érdemes kipróbálni: ha megnyomásra nem kapcsol le, cserélni kell. A beépítés díja mérésekkel együtt 40 000 Ft-tól + ÁFA (anyag nélkül). Bővebben: be nem kötött áram-védőkapcsoló.