Lakótelepi konyha villanyszerelése: főzőlap, sütő, mosogatógép, hűtő
Újpest, Rákospalota és Újpalota lakótelepi lakásaiban a konyhafelújítás gyakran a villanyszerelés átalakításával kezdődik. A régi konyhákat egy-két dugaljra tervezték, ma viszont egy konyhában indukciós főzőlap, beépített sütő, mosogatógép, mikrohullámú sütő, kávéfőző és vízforraló is működik.
A nagy fogyasztók saját köröket kapnak. A főzőlapot a gyártó bekötési rajza szerint, fix bekötéssel, a sütőt és a mosogatógépet saját áramkörről látjuk el. A munkapult dugaljait két külön körre osztjuk, hogy a vízforraló és a kávéfőző egyszerre is működhessen.
A munkapult dugaljait a mosogató és a főzőlap közvetlen környezetétől távolabb, kényelmes magasságban helyezzük el. A hűtő saját dugaljat kap, lehetőleg külön körről, hogy egy másik konyhai készülék hibája ne kapcsolja le.
A pult alatti LED-világítás tápegységét hozzáférhető helyre tesszük, a páraelszívót saját dugaljról vagy fix bekötéssel látjuk el. A beépített készülékek dugaljait úgy helyezzük el, hogy a bútor mögött is elérhetők legyenek, és a készülék beépítés után is kihúzható legyen.
A villanyszerelő a konyhabútor tervezése után, de a beépítése előtt dolgozik. Ha a konyhatervező rajzát előre megkapjuk, a dugaljak és a kiállások pontosan a helyükre kerülnek.
Számolási példa: konyhafelújítás egy 52 m²-es újpalotai panellakásban
Egy szemléltető eset: 52 m²-es panellakás Újpalotán, ahol a gáztűzhely helyére indukciós főzőlap, mellé beépített sütő, mosogatógép és pult alatti világítás kerül. A lakáselosztóban van hely, áram-védőkapcsoló nincs.
| Tétel | Nettó ár |
|---|
| Főzőlap saját áramköre4 óra × 15 500 Ft | 62 000 Ft |
| Sütő saját áramköre3 óra × 15 500 Ft | 46 500 Ft |
| Mosogatógép saját áramköre3 óra × 15 500 Ft | 46 500 Ft |
| Munkapult dugaljai két körön5 óra × 15 500 Ft | 77 500 Ft |
| Főzőlap bekötése | 25 000 Ft |
| Sütő bekötése | 25 000 Ft |
| Páraelszívó bekötése | 15 000 Ft |
| Áram-védőkapcsoló-tól ár | 40 000 Ft |
| Átadási mérések, jegyzőkönyv1 óra × 15 500 Ft | 15 500 Ft |
| Összesen, nettó | 353 000 Ft |
| ÁFA (27%) | 95 310 Ft |
| Bruttó végösszeg, anyag nélkül | 448 310 Ft |
Szemléltető példa, nem egy konkrét ügyfél munkája: a tételek az Áraink oldal tájékoztató egységárai (+ ÁFA, anyag nélkül), az óradíjas tételek becsült munkaórával és a 15 500 Ft + ÁFA rezsióradíjjal számolva. A „-tól” árakat a legkisebb értékkel számoltuk. A feltüntetett árak nem minősülnek hivatalos ajánlattételnek.
A példa anyag nélküli munkadíjat mutat; a kábelek, a dobozok, a szerelvények és a pult alatti világítás ára ehhez adódik. A gázvezeték megszüntetése a gázszerelő feladata. Ha a lakás rendelkezésre álló teljesítménye a főzőlaphoz kevés, a bővítés lehetőségét előbb tisztázni kell.
Ha a lakás alumínium vezetékes, a konyhai köröket nem kötjük a régi hálózatra, hanem a lakáselosztóból új rézvezetékkel indítjuk; ha a lakáselosztó is cserére szorul, az 80 000 Ft-tól + ÁFA tétellel egészül ki.
Szakmai tudnivalók a munkához
Vezeték-keresztmetszet és kismegszakító: a kettő együtt működik
A kismegszakító nem a készüléket, hanem a vezetéket védi. Akkor kapcsol le, ha az áramkörön tartósan több áram folyik, mint amit a vezeték károsodás nélkül elvisel, vagy ha zárlat keletkezik. Ezért a kettőt mindig együtt választjuk ki: a keresztmetszetet a terhelés, az áramkör hossza és a fektetés módja határozza meg, a kismegszakító névleges áramát pedig a vezeték terhelhetősége.
A fektetés módja is számít. Hőszigetelésben, tetőtérben, sűrűn egymás mellett futó kábelek között a vezeték rosszabbul hűl, ezért ugyanakkora terhelésnél nagyobb keresztmetszet kell. Hosszú áramkörön a feszültségesés is nő, ami a távoli dugaljnál érezhető lehet, és a zárlati lekapcsolást is lassíthatja.
A leggyakoribb, veszélyes „házi javítás”, amikor a sokat lekapcsoló kismegszakítót nagyobbra cserélik. A lekapcsolás megszűnik, de a vezeték túlterhelődik, melegszik, a szigetelése öregszik, a kötések égnek. Ha egy áramkör rendszeresen lekapcsol, annak oka van: túl sok fogyasztó egy körön, hibás készülék vagy rossz kötés. A megoldás a terhelés szétosztása vagy új áramkör, nem a nagyobb kismegszakító.
A jelleggörbe is fontos: lakásban a világítás és a dugaljak jellemzően B, a nagy indítóáramú motoros gépek C jelleggörbéjű kismegszakítót kapnak, hogy indításkor ne kapcsoljanak le feleslegesen.
Régi hálózatoknál gyakori, hogy a vezeték keresztmetszete és anyaga nem ismert, mert a vezetékek a falban futnak, és a kötődobozok vakolat alá kerültek. Ilyenkor a dugaljaknál és a dobozokban nézzük meg, és méréssel ellenőrizzük, hogy a kismegszakító valóban illeszkedik-e a vezetékhez. Az új hálózatban minden áramkör keresztmetszetét és védelmét az áramkörlistában rögzítjük, hogy egy későbbi bővítésnél ne kelljen találgatni.
Áram-védőkapcsoló (FI-relé): az életvédelem alapja
Az áram-védőkapcsoló folyamatosan összehasonlítja az áramkörbe befolyó és onnan visszatérő áramot. Ha a kettő eltér, az azt jelenti, hogy az áram egy része más úton – egy hibás készülék házán, egy nedves falon vagy egy emberen keresztül – a föld felé folyik. Ilyenkor a készülék a másodperc töredéke alatt lekapcsol. A kismegszakító erre nem képes: az csak a túlterhelést és a zárlatot érzékeli, egy emberen átfolyó, életveszélyes, de kis áramot nem.
A legfeljebb 32 A-es dugaljak áramköreit, a fürdőszobát és a kültéri dugaljakat 30 mA-es áram-védőkapcsolóval védjük. Régi házakban gyakran egyáltalán nincs ilyen védelem, vagy csak egyetlen készülék van az egész házra. Utóbbinál egy hibás kerti lámpa az egész házat sötétbe borítja, ezért korszerű elosztóban több csoportra osztjuk az áramköröket.
A típus sem mindegy. Az alapkivitelű áram-védőkapcsoló csak a tisztán szinuszos hibaáramot érzékeli biztosan. A mai mosógépek, indukciós főzőlapok, hőszivattyúk és inverterek hibaárama egyenáramú összetevőt is tartalmazhat, amely „elvakíthatja” az egyszerű készüléket. Ezekhez A típusú, az autótöltőkhöz és egyes frekvenciaváltós gépekhez pedig a gyártó előírása szerint B típusú, vagy egyenáramú hibaáram-érzékeléssel kiegészített védelmet választunk.
Ha az áram-védőkapcsoló gyakran, látszólag ok nélkül old le, annak is van oka. A sok elektronikus készülék – számítógép, tévé, töltők, LED-tápegységek – kis, önmagában megengedett szivárgó árama egy csoporton belül összeadódhat. Ilyenkor a köröket több áram-védőkapcsoló között osztjuk el, és áramkörönként megmérjük a szivárgó áramot, mielőtt egy készüléket vagy vezetéket hibásnak nyilvánítanánk. A gyakori leoldást soha nem érzéketlenebb védelemmel oldjuk meg, hanem az ok megkeresésével.
A beépített áram-védőkapcsolót a próbagombbal időnként érdemes kipróbálni: ha megnyomásra nem kapcsol le, cserélni kell. A beépítés díja mérésekkel együtt 40 000 Ft-tól + ÁFA (anyag nélkül). Bővebben: be nem kötött áram-védőkapcsoló.
Társasházi lakás: ami a lakáson túl van, arról a közösség dönt
Társasházban a lakás villamos hálózata a lakáselosztótól a lakáson belüli áramkörökig a tulajdonosé, a felszálló vezeték, a lépcsőházi mérőszekrények és a közös részek hálózata viszont közös tulajdon. A lakáson belüli felújításhoz nem kell a közösség engedélye, a közös részeket érintő munkát azonban a közös képviselővel egyeztetni kell.
A teljesítménybővítés társasházban attól is függ, hogy a felszálló vezeték és az épület csatlakozása elbírja-e a többletet. Ha sok lakás bővítene egyszerre, a felszálló cseréje közös beruházás lehet. Ilyenkor az igényt és a műszaki lehetőségeket a felméréskor tisztázzuk, mielőtt bárki klímát vagy indukciós főzőlapot vásárolna.
A munkavégzést a házirendhez igazítjuk: a zajos bontást és a vésést a megengedett időszakban végezzük, a lépcsőházat tisztán hagyjuk, a lakás áramtalanítása pedig a szomszédokat nem érinti, mert a lakáselosztóban kapcsolunk le. A lépcsőházi mérőszekrényben csak a szükséges, egyeztetett munkát végezzük.
Ha a lakást eladja vagy bérbe adja, a villamos biztonsági felülvizsgálat a lakás hálózatára vonatkozik; a közös részek állapota a társasház felelőssége.
A panelépületekben a falak nagy része vasbeton, a vésés zajos és lassú. Ezért gyakran a meglévő csöveket, a falon kívüli csatornát vagy a padlószegélybe rejtett vezetést használjuk. A lakáselosztó cseréjét és a lakáson belüli áramkörök felújítását úgy ütemezzük, hogy a lakás minden este használható legyen.
Hurokimpedancia: lekapcsol-e időben a védelem?
Ha egy készülék fémházába fázis kerül, a hibaáram a védővezetőn át visszajut a táphálózatba. Ennek az útnak – a hibahuroknak – az ellenállását nevezzük hurokimpedanciának. Minél kisebb, annál nagyobb hibaáram folyik, és annál gyorsabban kapcsol le a kismegszakító vagy a biztosító. Ha viszont túl nagy, a hibaáram nem elég a gyors lekapcsoláshoz, és a készülék háza hosszú ideig veszélyes feszültség alatt maradhat.
A hurokimpedanciát műszerrel, végpontonként mérjük: a dugaljaknál, a fix bekötésű készülékeknél és az elosztóban. A mért értékből kiszámítható a várható hibaáram, és összevethető azzal, amire az adott kismegszakító előírt időn belüli lekapcsolásához szükség van.
Túl nagy értéket jellemzően laza vagy oxidálódott kötés, nagyon hosszú, vékony vezeték, szakadt vagy rossz védővezető, illetve a csatlakozás hibája okoz. Régi alumínium hálózatoknál és toldott, többször átalakított áramköröknél gyakran előfordul. A mérés így nemcsak a védelem működését igazolja, hanem rejtett kötési hibákat is felszínre hoz.
TT-rendszerben, ahol a ház saját földelője vezeti el a hibaáramot, a hibahurok ellenállása jellemzően nagy, ezért ott a védelem az áram-védőkapcsolóra épül, és a földelési ellenállás mérése kerül előtérbe. Ezért a mérés előtt mindig megállapítjuk, milyen rendszerű a csatlakozás, és ehhez igazítjuk a vizsgálatot és az értékelést.
A hurokimpedancia mérése a villamos biztonsági felülvizsgálat és minden általunk végzett felújítás átadási mérésének része. Bővebben a felülvizsgálat menetéről: így zajlik a felülvizsgálat.
Földelés: a ház villamos biztonságának kiindulópontja
Egy családi háznál a földelés a lelke mindennek: erre épül az áramütés elleni védelem, a túlfeszültség-levezető, a napelemes rendszer és a villámhárító is. Ha a földelés hiányzik vagy rossz, ezek a védelmek sem tudják rendesen ellátni a feladatukat.
A fő földelőkapocs köti össze a ház földelőjét, a védővezetőket és az egyenpotenciálra hozó vezetőket. A földelő lehet levert szonda, földbe fektetett szalag vagy az épület alapjába betonozott alapföldelő. Régi házaknál gyakran derül ki, hogy a „földelés” valójában egy fém vízcső, amely a műanyag csőcsere óta semmit sem földel, vagy egy évtizedekkel ezelőtt levert, mára elrozsdásodott vascső.
Az MSZ 447:2019 a ház földelésére lehetőleg legfeljebb 10 ohmot ír elő; javítás akkor kell, ha ennek többszöröse mérhető. A földelési ellenállás nem állandó: kiszáradt vagy fagyott talajban nő, ezért a fagyhatár alá, mélyre vert szonda adja a legstabilabb értéket. A végső szót az elosztóban mért hurokimpedancia mondja ki, mert az mutatja meg, hogy hiba esetén a védelem valóban időben lekapcsol-e.
A legtöbb hazai csatlakozásnál a szolgáltató hálózata a nullavezetőt és a védővezetőt egyetlen közös vezetőként hozza el, a házban pedig szétválasztjuk őket. A ház saját földelője ilyenkor is fontos: ha a szolgáltató közös vezetője valahol megszakad, a jó földelés tartja a védővezetőt és vele a készülékek fémházát a föld potenciáljának közelében. Ezért a földelés nem „régi módszer”, hanem a mai hálózatok biztonságának is alapfeltétele.
A földelőszonda kialakítása kutatógödörrel, a szonda 3 folyóméterig történő leverésével, kötőelemekkel és szabványos méréssel 80 000 Ft-tól + ÁFA. Részletesen: a földelés fontossága és kiépítése.
Fürdőszoba: zónák, védettség, áram-védőkapcsoló
A fürdőszoba a lakás villamos szempontból legveszélyesebb helyisége: a nedves bőr ellenállása kicsi, a fém csaptelep és a lefolyó pedig jó kapcsolatot ad a földdel. Ezért a szabvány a kád és a zuhany körül zónákat határoz meg. Minél közelebb van egy pont a vízhez, annál szigorúbb, hogy milyen szerelvény és milyen védettségű lámpatest kerülhet oda.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a dugaljak a zónákon kívül kapnak helyet, a kád és a zuhany közvetlen környezetébe csak az oda megengedett, vízsugár ellen védett kivitelű szerelvény kerülhet, és a fürdőszoba áramköreit 30 mA-es áram-védőkapcsoló védi. A villanybojler, a törölközőszárító és a mosógép saját áramkört kap. Ahol szükséges, kiegészítő egyenpotenciálra hozással kötjük össze a fém szerkezeteket.
A legtöbb hibát az utólagos átalakítások okozzák: egy zuhanykabin áthelyezése után a régi dugalj hirtelen a zónába kerül, egy tükrös szekrény lámpáját hosszabbítóról táplálják, vagy a mosógép a fürdőszobai világítási körre kerül. A fürdőszoba-felújítást ezért a burkolás előtt érdemes egyeztetni a villanyszerelővel, amikor a nyomvonalak még szabadon alakíthatók.
Ha a fürdő után villamos biztonsági felülvizsgálat is kell (például eladásnál), a felújítás jegyzőkönyve és a mérések megkönnyítik a minősítést.
A szerelvények és lámpatestek védettségét az IP-kód mutatja: az első számjegy a por és a szilárd tárgyak, a második a víz elleni védelem fokát jelöli. A fürdőszobában a szerelvény helyétől függ, milyen vízvédelem szükséges: a zuhany közvetlen közelében vízsugár ellen védett kivitel kell, a zónákon kívül a szokásos szerelvény is megfelelhet. A vásárlásnál érdemes ezt figyelni, mert a díszes, de nem megfelelő védettségű lámpatestet nem tudjuk a zónába felszerelni.