Elektromos fűtés és melegvíz: bojler, villanyradiátor, infrapanel
Kőbánya, a 16. kerület és Rákosmente kertvárosi házaiban sokan részben vagy egészben villanyra állnak át: a gázkazán mellé infrapanel, villanyradiátor, új villanybojler kerül. A fűtés nagy, tartós terhelés, ezért a ház hálózatát erre fel kell készíteni.
Minden fűtőtest saját, megfelelően méretezett áramkört kap. A dugaljba dugott olajradiátor vagy hősugárzó a legtöbb régi dugaljkört túlterheli, a kötések melegszenek. A fix bekötésű fűtőtestek termosztátjait a gyártó előírása szerint kötjük be.
A villanybojler fix bekötéssel, saját áramkörről működik. Vezérelt, kedvezményes tarifán is üzemeltethető, ehhez külön mért, a szolgáltató által vezérelt áramkör kell, ami a mérőhely átalakításával jár.
Az infrapaneleket mennyezetre vagy falra szereljük, a födém és a falszerkezet ismeretében. A paneleket helyiségenként, termosztáttal vezéreljük, így csak ott és akkor fűtenek, ahol szükséges.
A fűtés villamosításánál a teljes terhelést is ki kell számolni: a ház csatlakozásának el kell bírnia a fűtést a többi fogyasztó mellett a leghidegebb napokon is. Ha nem bírja, teljesítménybővítés vagy háromfázisú átállás kell, amelyben a fűtőtesteket a fázisok között egyenletesen osztjuk el.
A villanyfűtés mellett a melegvíz-készítés is változhat: hőszivattyús vízmelegítő vagy napelemről fűtött bojler kerülhet a házba. Ezek saját áramkört, a gyártó előírása szerinti védelmet és a napelemmel összehangolt vezérlést kapnak.
Szakmai tudnivalók a munkához
Felújítás lakott ingatlanban: hogyan marad élhető a ház?
A legtöbb ügyfelünk nem tud kiköltözni a felújítás idejére. Ezért a munkát úgy szervezzük, hogy a ház vagy lakás a lehető legnagyobb részében használható maradjon. Helyiségenként vagy szintenként haladunk, és a még nem felújított részeket ideiglenesen ellátjuk árammal: a hűtő, a fagyasztó, a kazán vezérlése és az internet a munka teljes ideje alatt működik.
A napi munka végén a vésett helyeket ideiglenesen lezárjuk, a vezetékvégeket szigeteljük, a port összetakarítjuk. A bontással és véséssel járó, zajos szakaszokat előre egyeztetjük, társasházban a házirendhez igazítva. Ahol lehet, a falon kívüli csatornát vagy a meglévő védőcsöveket használjuk, hogy kevesebb vésés legyen.
A felújítás sorrendje is számít. Először az elosztót és a földelést tesszük rendbe, mert ezekre épül minden más. Utána a legnagyobb terhelésű és legkockázatosabb áramkörök jönnek – konyha, fürdőszoba –, végül a lakóterek és a világítás. Így már az első ütem után érezhetően biztonságosabb a ház.
Minden ütem végén mérünk, és a lezárt szakaszról részjegyzőkönyvet adunk, így a felújítás akár hónapokra szétosztva is ellenőrzötten halad.
Ha a ház egy időre teljesen áram nélkül marad – például a mérőhely cseréjekor vagy az új elosztó bekötésekor –, azt előre jelezzük, és a kikapcsolás idejét a lehető legrövidebbre tervezzük. A fagyasztót előtte érdemes jól lehűteni, a riasztót és a kaput pedig úgy beállítani, hogy áramszünet alatt se okozzon gondot.
Földelés: a ház villamos biztonságának kiindulópontja
Egy családi háznál a földelés a lelke mindennek: erre épül az áramütés elleni védelem, a túlfeszültség-levezető, a napelemes rendszer és a villámhárító is. Ha a földelés hiányzik vagy rossz, ezek a védelmek sem tudják rendesen ellátni a feladatukat.
A fő földelőkapocs köti össze a ház földelőjét, a védővezetőket és az egyenpotenciálra hozó vezetőket. A földelő lehet levert szonda, földbe fektetett szalag vagy az épület alapjába betonozott alapföldelő. Régi házaknál gyakran derül ki, hogy a „földelés” valójában egy fém vízcső, amely a műanyag csőcsere óta semmit sem földel, vagy egy évtizedekkel ezelőtt levert, mára elrozsdásodott vascső.
Az MSZ 447:2019 a ház földelésére lehetőleg legfeljebb 10 ohmot ír elő; javítás akkor kell, ha ennek többszöröse mérhető. A földelési ellenállás nem állandó: kiszáradt vagy fagyott talajban nő, ezért a fagyhatár alá, mélyre vert szonda adja a legstabilabb értéket. A végső szót az elosztóban mért hurokimpedancia mondja ki, mert az mutatja meg, hogy hiba esetén a védelem valóban időben lekapcsol-e.
A legtöbb hazai csatlakozásnál a szolgáltató hálózata a nullavezetőt és a védővezetőt egyetlen közös vezetőként hozza el, a házban pedig szétválasztjuk őket. A ház saját földelője ilyenkor is fontos: ha a szolgáltató közös vezetője valahol megszakad, a jó földelés tartja a védővezetőt és vele a készülékek fémházát a föld potenciáljának közelében. Ezért a földelés nem „régi módszer”, hanem a mai hálózatok biztonságának is alapfeltétele.
A földelőszonda kialakítása kutatógödörrel, a szonda 3 folyóméterig történő leverésével, kötőelemekkel és szabványos méréssel 80 000 Ft-tól + ÁFA. Részletesen: a földelés fontossága és kiépítése.
Napelem a háznál: amit a házi hálózatnak tudnia kell
A napelemes rendszer az inverteren keresztül csatlakozik a ház hálózatához, és a termelt energiát a mérőhelyen át a hálózatba is visszatáplálhatja. Ezért a napelem telepítése előtt a házi hálózatnak is rendben kell lennie: a mérőhelynek meg kell felelnie a szolgáltató követelményeinek, a földelésnek mérhetően jónak kell lennie, és az elosztóban helyet kell biztosítani az inverter védelmeinek.
A rendszernek két oldala van. Az egyenáramú oldal a panelektől az inverterig tart, és amíg süt a nap, a lekapcsolt főkapcsoló mellett is feszültség alatt van. A váltakozó áramú oldal az invertertől az elosztóig fut, saját áramkörrel és védelemmel. Mindkét oldalra túlfeszültség-védelem kell, a tartószerkezetet és az inverter házát pedig be kell kötni a ház földelési és egyenpotenciálra hozó rendszerébe. A tűzvédelmi előírások a tűzoltók biztonsága érdekében a tűzeseti lekapcsolás lehetőségét is megkövetelik.
A napelemes kivitelezőnek gyakran éppen a házi hálózat hiányosságai okoznak gondot: nincs földelés, régi a mérőhely, a régi elosztóban nincs hely. Ezeket a napelem előtt érdemes rendbe tenni, mert utólag drágább és lassabb.
Napelemes rendszer esetén a villamos biztonsági felülvizsgálatot és a hálózati előkészítést is vállaljuk; a napelemes rendszer tervezése és engedélyeztetése a napelemes kivitelező feladata.
A rendszer bővítésekor – több panel, nagyobb inverter, utólag beépített akkumulátoros tároló – a szolgáltatói engedélyt és a házi hálózat védelmeit is újra át kell nézni. Az inverter saját áramkörének keresztmetszetét és védelmét az új teljesítményhez kell igazítani, a túlfeszültség-védelmet pedig a bővített rendszerre is ki kell terjeszteni.
Villámvédelem és a ház hálózata: hol kapcsolódnak?
A villámvédelmi rendszer – felfogó a tetőn, levezetők a homlokzaton és földelő a talajban – az épületet védi a közvetlen villámcsapás hatásaitól: a tűztől és a szerkezeti károktól. Hogy egy épületnek kell-e villámvédelem, azt a tűzvédelmi előírások és a kockázatelemzés határozza meg; egy átlagos családi háznál nem mindig kötelező, de a magaslaton, magányosan álló vagy nagy alapterületű házaknál gyakran indokolt.
A villámvédelem és a ház villamos hálózata több ponton találkozik. A villámvédelmi földelőt össze kell kötni a ház fő földelőkapcsával, hogy villámcsapáskor ne alakuljon ki veszélyes feszültségkülönbség a két rendszer között. A villámhárítós épületben a betápláláshoz közel villámáram levezetésére alkalmas túlfeszültség-levezető szükséges, mert a villám áramának egy része a hálózati vezetékeken is megjelenhet.
A villámvédelmi rendszert időszakosan felül kell vizsgálni: meg kell nézni a felfogók és levezetők rögzítését, a kötések állapotát és a földelési ellenállást. Tetőfelújítás, homlokzati hőszigetelés vagy napelem telepítése után a rendszer gyakran sérül vagy hiányos lesz, ezért ilyenkor külön figyelmet érdemel.
A belső hálózat túlfeszültség-védelmét a villámvédelmi rendszerhez igazítva tervezzük, a földelést pedig mindkettőhöz megmérjük.
Napelemes tetőn a panelek és a villámvédelmi rendszer elemei között az előírt elválasztási távolságot kell tartani, vagy a kettőt szabályosan össze kell kötni. Ha ez nem teljesül, a villám áramának egy része a napelemes kábeleken át jut a házba. Napelem telepítése előtt ezért a villámvédelmi rendszert is érdemes átnézni.
Egy fázis vagy három? A terhelés szétosztása
Az egyfázisú csatlakozás egyetlen fázisvezetéken látja el a házat. Háromfázisú csatlakozásnál három fázisvezeték érkezik, és a ház áramköreit ezek között osztjuk szét. Ez nemcsak nagyobb rendelkezésre álló teljesítményt jelent, hanem lehetővé teszi a háromfázisú készülékek – egyes hőszivattyúk, autótöltők, műhelygépek, nagyobb vízmelegítők – közvetlen bekötését is.
A háromfázisú átállás önmagában nem elég, a fázisokat ki is kell egyensúlyozni. Ha a nagy fogyasztók mind ugyanarra a fázisra kerülnek, az a fázis a határán dolgozik, és lekapcsol, miközben a másik kettő szinte üres. A felmérésen ezért összeírjuk a fogyasztókat és a használati szokásokat, és úgy osztjuk el a köröket, hogy a terhelés egyenletes legyen.
Háromfázisú motoroknál a fázissorrend is számít, mert a forgásirányt az határozza meg. A háromfázisú dugaljak bekötésénél ezért a fázissorrendet is mérjük. A nullavezető állapota is kiemelt: ha egy háromfázisú hálózatban a nulla megszakad, a fázisok közötti aszimmetria miatt egyes készülékekre a megengedettnél jóval nagyobb feszültség juthat.
A teljesítménybővítés ügyintézését is elvégezzük, az új rendelkezésre álló teljesítményt pedig a ház tényleges igényeihez méretezzük, hogy ne fizessen feleslegesen nagyobb alapdíjat.
A háromfázisú csatlakozás a meglévő egyfázisú készülékeknek nem árt: a ház áramköreit a három fázis között osztjuk el, a készülékek továbbra is a megszokott feszültséget kapják. Az átállás után az elosztó feliratozása mutatja, melyik kör melyik fázison van, így egy későbbi bővítésnél is egyszerű a terhelést egyenletesen tartani.
Az elosztó felépítése: mi kerül egy korszerű lakáselosztóba?
A korszerű lakás- vagy házelosztó elején a főkapcsoló áll, amellyel a teljes hálózat egy mozdulattal leválasztható. Utána következik a túlfeszültség-levezető, majd az áram-védőkapcsolók, amelyek alá csoportokban sorolódnak a kismegszakítók. A nulla- és a védővezetők külön sínre kerülnek, a vezetők rendezetten, feliratozva futnak.
Fontos a feliratozás és a tartalék hely. A jól feliratozott elosztóból hiba esetén azonnal látszik, melyik kismegszakító melyik helyiséget vagy készüléket védi. A tartalék modulhely pedig lehetővé teszi, hogy egy később érkező klíma, autótöltő vagy napelem védelme bontás nélkül beférjen.
A régi elosztók figyelmeztető jelei: olvadóbiztosítók, megbarnult vagy megolvadt műanyag, meleg burkolat, zümmögő hang, áram-védőkapcsoló hiánya, egymásra kötött vezetékek, felirat nélküli kismegszakítók. Ezek bármelyike esetén az elosztó cseréje indokolt, még akkor is, ha a hálózat látszólag működik.
Az elosztó helye is számít. Száraz, könnyen hozzáférhető helyre kerüljön, ne szekrény vagy bútor mögé, ne fürdőszobába és ne a tűzhely fölé. Hiba esetén másodpercek alatt el kell tudni érni, ezért az elé tett bútor vagy a beépített szekrény hátfala súlyos hiba. Az elosztóban vagy annak ajtaja mögött semmit ne tároljon.
A kiselosztó szerelése 12 modulig 80 000 Ft-tól + ÁFA. Részletesen: elosztócsere · elosztó és biztosítéktábla felújítása, karbantartása.