Miben más egy szivattyú áramköre, mint egy lakás konnektora?
Egy lakásban a vezetékek száraz falban vagy védőcsőben futnak, a készülékek nagy része asztalon áll vagy a falon lóg, és aki használja őket, általában száraz padlón, száraz kézzel teszi. A szivattyúnál szinte minden fordítva van. A gép vízben dolgozik, vagy közvetlenül víz mellett: aknában, kútban, pincében, medencegépházban, egy kerti tartály szélén. A tápkábel sokszor a szabadban vagy a földben fut, és éri a fagy, a napsütés, a rágcsálók foga és az ásó éle is.
A szivattyú ráadásul mozgó gép. A motor forog és rezeg, indításkor a szokásosnál nagyobb áramot vesz fel, és ha a járókerék beszorul, melegedni kezd. Aki pedig hozzáér, többnyire nedves kézzel, vizes talajon állva vagy egy fém csövet fogva teszi. Ezért egy szivattyú áramkörénél ugyanaz a kis hiba sokkal veszélyesebb, mint egy hálószobában. Egy kissé megrepedt kábelköpeny a falban évekig nem okoz gondot; egy aknában lógó kábelnél ugyanez a repedés a víz útja a rézig.
Ebben a cikkben nem az átemelők működéséről, a vezérlés logikájáról vagy a karbantartásról lesz szó; ezeket a vízátemelő szivattyúk felülvizsgálatáról szóló szolgáltatásoldalunk tárgyalja. Itt azt mutatjuk be, hogyan halad a vizsgálat lépésről lépésre: mit nézünk meg, mit mérünk egy szivattyúnál, és hogyan értelmezze az eredményt az, aki a szivattyút üzemelteti. Ez lehet a ház tulajdonosa, a közös képviselő, a gondnok vagy egy cég karbantartója.
Egy dolgot érdemes az elején tisztázni. Abból, hogy a szivattyú működik, semmi nem derül ki a villamos biztonságáról. Egy szigetelési hibás motor is szállítja a vizet, és egy hiányzó védővezető sem állítja le a gépet. A veszélyes hibák nagy része csak műszerrel látszik, ezért a felülvizsgálat nem a működést, hanem a védelmeket ellenőrzi.
Milyen szivattyúkat vizsgálunk, és mire figyelünk az egyes típusoknál?
A módszer minden szivattyúnál ugyanaz: szemrevételezés, vizsgálatok, mérések, végül a dokumentálás. A hangsúly viszont típusonként máshová kerül, mert más a környezet és más a jellemző hiba.
Házi szennyvízátemelő. A szivattyú az aknában, a vezérlőszekrény mellette, a betáplálás a ház elosztójából érkezik. Itt a kábelbevezetés, az akna környékén lévő kötések és a FI-relé a kulcspont.
Közös, társasházi vagy lakóparki átemelő. Több szivattyú, nagyobb vezérlőszekrény, néha saját mérőhely. Több áramkört mérünk, és a jelzések villamos bekötését is átnézzük.
Csapadékvíz- és drénszivattyú. Hónapokig áll, aztán egy zivatarnál azonnal működnie kell. A ritkán használt kábel, a csatlakozó és a pincefali kötések állapota itt sokat számít.
Kútszivattyú, vagyis búvárszivattyú. A motor a kút mélyén dolgozik, a kábel hosszú, és a toldás is a vízben lehet. Itt a szigetelési ellenállás mérése a legbeszédesebb.
Hidrofor és házi vízmű. Fém tartály, nyomáskapcsoló, fém csővezeték egy pincében vagy kamrában. A védővezető és az egyenpotenciálra hozás kerül előtérbe.
Medence- és öntözőszivattyú. Szabadban vagy egy kis gépházban áll, közel ahhoz a helyhez, ahol az emberek vizes testtel, mezítláb mozognak. A 30 mA-es FI-relé és a fém részek összekötése a legfontosabb.
Szivattyúház, gépház. Több gép, elosztó, fémszerkezetek és csövek egy helyiségben. Ez már inkább egy kisebb ipari berendezés, és úgy is vizsgáljuk.
Gyakori a hordozható, dugvillás merülőszivattyú is, amelyet a pincében vagy a kertben akkor vesznek elő, amikor baj van. Ilyenkor magát a szivattyút eszközként vizsgáljuk, a csatlakozóaljzatot és annak áramkörét pedig a ház berendezésének részeként. A legtöbb helyszínen egyszerre több típus is működik, például egy kútszivattyú és egy házi vízmű; ezeket egy kiszállással nézzük meg.
Mit nézünk meg, mielőtt bármit mérnénk?
A műszer csak a szemrevételezés után kerül elő. Az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány, amely a felülvizsgálat menetét leírja, is így épül fel: előbb érzékszervekkel ellenőrizzük, hogy a villamos szerkezeteket jól választották-e ki és jól szerelték-e, és csak ezután jönnek a mérések. Egy szivattyúnál ez a rész sokszor többet elárul, mint a mért számok.
Először a kábel útját követjük a betáplálástól a szivattyúig. Megnézzük, hol lép be a kábel a vezérlőszekrénybe, az aknába vagy a gépházba. A bevezetésnél tömszelence vagy más tömített átvezetés kell, amely körbeszorítja a kábelt, és nem enged be vizet, port, rovart. Gyakran látjuk, hogy a tömszelence hiányzik, túl nagy a kábelhez, vagy a doboz alján csak egy kifúrt lyuk van.
Utána a toldásokat és a kötéseket keressük. A szivattyú gyári kábelét sokszor meghosszabbítják; az a kérdés, hogy a toldás hol van, és milyen kivitelű. Vízben, aknában vagy földben csak erre a célra gyártott, vízzáró kötés fogadható el, szigetelőszalaggal tekert toldás nem. A kötődobozoknál megnézzük, hogy a fedél a helyén van-e, a tömítés ép-e, és nem áll-e víz a doboz alján.
A vezérlőszekrénynél az ajtó zárását, a tömítést, a rozsdát, a beázás nyomait, a kötések állapotát, az esetleges égésnyomokat és a feliratozást nézzük. Fontos, hogy egy kívülálló is megtalálja, melyik kismegszakító melyik szivattyút védi, és hol lehet az egészet lekapcsolni.
Végül a burkolatok védettségét. Az IP-jelölés két számjegye azt mondja meg, mennyire véd a burkolat: az első a por és a szilárd testek, a második a víz ellen, és minél nagyobb a szám, annál erősebb a védelem. Egy búvárszivattyút tartós vízbe merítésre gyártanak, egy kültéri szekrényt esőre és porra. A jelölés azonban csak akkor ér valamit, ha a burkolat zárva van, a tömítés ép, és minden bevezetés tömített. Egy nyitva felejtett szekrényajtó vagy egy hiányzó tömszelence a legjobb jelölést is semmissé teszi.
Eljut-e a védővezető a szivattyú fém házáig?
A védővezető, a zöld-sárga ér, az a vezeték, amelyen hiba esetén a hibaáram elfolyik, és amelynek köszönhetően a védelem le tud kapcsolni. Ha a motor tekercsének szigetelése a fém házra üt át, a ház feszültség alá kerül. Ha a ház a védővezetővel össze van kötve, a kismegszakító vagy a FI-relé lekapcsol. Ha nincs, a szivattyú tovább jár, a ház és a hozzá csatlakozó fém cső pedig feszültség alatt marad, amíg valaki hozzá nem ér.
A folytonosság mérésekor azt ellenőrizzük, hogy a védővezető az elosztó védősínjétől megszakítás nélkül eljut-e a szivattyú fém részéig, és hogy az út ellenállása elég kicsi-e. Egy szivattyúnál ez az út hosszabb és több helyen bontott, mint egy lakásban: elosztó, földkábel, vezérlőszekrény, sorkapocs, csatlakozó, végül a szivattyú saját kábele. A védőér bármelyik kötésnél elveszhet.
Hogy hol mérünk, az a szivattyú típusától függ. Egy hidrofornál vagy egy gépházi szivattyúnál közvetlenül a fém házon. Egy búvárszivattyú háza a víz alatt van; ott a vezérlőszekrénynél a kábel védőerét mérjük, és ha a karbantartó a szivattyút éppen kiemeli, magát a házat is. Dugvillás szivattyúnál a csatlakozóaljzat védőérintkezőjét és a szivattyút külön ellenőrizzük.
Ezeket a hibákat látjuk a leggyakrabban:
szivattyúcserénél a régi kábel védőerét nem kötötték vissza, mert az új gép csatlakozója más;
a szivattyút védőér nélküli kábellel hosszabbították meg;
a sorkapocsban a védőér korrodált vagy kilazult, mert a szekrény beázott;
a hosszabbító vagy a csatlakozó védőérintkezője hiányzik, eltört vagy elhajlott.
Ezek egyike sem látszik a szivattyú működésén, a gép tökéletesen szállítja a vizet. Ezért mérjük meg a folytonosságot minden szivattyúnál, akkor is, ha szemre minden rendben van, és akkor is, ha a gép vadonatúj.
Miért a szigetelési ellenállás a legfontosabb mérés nedves helyen?
Ha egyetlen mérést kellene kiválasztanunk egy szivattyúnál, a szigetelési ellenállás mérése lenne az. Ez mutatja meg, mennyire választja el a szigetelés a feszültség alatt lévő vezetőket a földtől és a fém háztól. Egy jó szigetelésen gyakorlatilag nem folyik át áram. Egy nedvességet kapott szigetelésen viszont már igen, és ez az áram előbb-utóbb a házon, a vízen vagy a csövön át keres magának utat.
A mérést feszültségmentes állapotban, egyenfeszültséggel végezzük. A szivattyú áramkörét lekapcsoljuk, és az aktív vezetők, vagyis a fázisok és a nulla, illetve a védővezető között mérünk. Az elektronikát, például egy vezérlőpanelt, egy szintérzékelőt vagy egy frekvenciaváltót, előtte leválasztjuk, mert a mérőfeszültség károsíthatná, vagy hamis eredményt adna. Az értéket akkor olvassuk le, amikor a kijelzés beállt.
Egy szivattyúnál ilyenkor két dolgot mérünk egyszerre: a tápkábelt és a motor tekercsét. A vezérlőszekrénynél kapott érték a kettő együtt. Ha az eredmény gyenge, szétválasztjuk őket: ahol van hozzáférhető kötés, külön mérjük a kábelt és külön a motort, így kiderül, melyik a gyenge pont. Egy kútszivattyúnál ez sokat számít, mert egészen más munka a kábelt kicserélni, mint a motort javíttatni.
Miért ennyire fontos ez éppen nedves helyen? A szigeteléstechnikai szakirodalom szerint a szigetelőanyagok villamos jellemzői közül a nedvesség leginkább a szigetelési ellenállást rontja, és a búvárszivattyúk motorjának szigetelése folyamatosan ki van téve a víz hatásának. Egy szárazon dolgozó motor szigetelése évtizedekig kitart. Egy aknában vagy kútban dolgozó motoré állandóan küzd a vízzel, és egy kopott tömítés, egy rosszul lezárt kábelvég vagy egy apró sérülés elég ahhoz, hogy a víz bejusson.
A szigetelési ellenállás ritkán romlik meg egyik napról a másikra. Általában lassan csökken, és ez a jegyzőkönyvekből jól követhető. Ezért kérjük el mindig a korábbi jegyzőkönyvet: ha két vizsgálat között az érték láthatóan esett, az akkor is figyelmeztetés, ha az eredmény még MEGFELELT.
Mit jelent, ha a szigetelés romlik?
Egy romló szigetelési érték nem ítélet, hanem jelzés. Mindig ugyanazt kérdezzük ilyenkor: hol jut be a víz, és milyen gyorsan.
A leggyakoribb okok, amelyekkel a helyszínen találkozunk:
A kábel vége. Ha a kábel vége nedves helyen, nyitott dobozban vagy az aknában végződik, a víz a köpeny alatt, az erek mentén is vándorolhat, akár méterekre.
A toldás. Egy nem vízzáró toldás az egyik legjellemzőbb hibahely, különösen kútban és földben.
A motor tömítése. Ha a tengelytömítés elkopott, a víz a motor belsejébe szivárog. A mérés ezt jelzi, a javítás viszont már a szivattyúszerviz dolga.
Mechanikai sérülés. Az akna falához dörzsölődő, a nyomócsőhöz szorosan kötözött, ásóval megsértett vagy rágcsálók által megrágott kábel.
Beázott vezérlőszekrény. A páralecsapódás a sorkapcsokon, a kontaktoron és a motorvédőn is rontja az értéket.
A romló szigetelés jellegzetes tünete, hogy a FI-relé látszólag ok nélkül leold, sokszor eső után vagy éppen akkor, amikor a szivattyú elindul. Ilyenkor nem a FI-relé hibás, hanem a dolgát végzi. A legrosszabb, amit tenni lehet, hogy valaki kiiktatja vagy áthidalja, mert „mindig leveri”. Ezzel a figyelmeztetés szűnik meg, a hiba marad.
Szemléltető példa: egy pincei drénszivattyú áramkörén esős időben rendre leold a FI-relé. A szivattyún és a kábelén mért szigetelési érték rendben van, a hibát egy pincefalra szerelt, beázott kötődoboz okozza, amelyen keresztül a szivattyú áramot kap. A doboz kiváltása után a leoldások megszűnnek, a szivattyúhoz hozzá sem kellett nyúlni. A példa azt mutatja, hogy a mérés nem csak a hiba tényét, hanem a helyét is megmutatja.
Ha a motor a hibás, a jegyzőkönyvben ezt egyértelműen leírjuk, hogy a szivattyúszerviz vagy a forgalmazó pontosan tudja, mit kell vizsgálnia. A szivattyút nem szedjük szét, és a felülvizsgálat alatt nem javítunk.
Lekapcsol-e időben a védelem, ha baj van?
A védővezető önmagában még nem véd. Akkor ér valamit, ha hiba esetén a védelmi készülék, vagyis a kismegszakító, a biztosító vagy a FI-relé elég gyorsan le is kapcsolja a szivattyút. Ezt nevezi a szakma a táplálás önműködő lekapcsolásának, és ezt ellenőrizzük a hibavédelem vizsgálatával.
A legtöbb hálózaton ehhez a hurokimpedanciát mérjük. Ez annak az útnak az ellenállása, amelyen egy testzárlat esetén a hibaáram körbefolyik: a táptranszformátortól a fázisvezetőn a szivattyúig, onnan a védővezetőn vissza. Minél kisebb, annál nagyobb a hibaáram, és annál hamarabb old ki a kismegszakító. A mért értékből a műszer kiszámolja a várható hibaáramot, mi pedig összevetjük azzal, amit a beépített védelem az előírt időn belüli lekapcsoláshoz igényel.
Szivattyúknál ez a mérés gyakran meglepetést hoz. A kert végében lévő kútig, a medencegépházig vagy egy távoli átemelőig futó hosszú kábel megnöveli a hurokimpedanciát. Ha ehhez nagy névleges áramú kismegszakító tartozik, előfordulhat, hogy egy testzárlatnál a védelem nem old ki elég gyorsan. A szivattyú közben jár tovább, a háza pedig feszültség alatt van. Ilyenkor a védelmet kell másként megválasztani, vagy a lekapcsolást FI-relével kell biztosítani; ez a kivitelező vagy a tervező feladata, mi a jegyzőkönyvben megnevezzük a hiányosságot.
Ahol a hálózat TT-rendszerű, vagyis a fogyasztó fém részeit egy helyi földelés köti a talajhoz, ott a földelési ellenállás is döntő, és a lekapcsolást jellemzően FI-relé végzi. Erről a földelési ellenállás ellenőrzéséről szóló oldalunkon írunk részletesebben.
Háromfázisú szivattyúnál mindegyik fázison mérünk, mert a hiba bármelyiken előfordulhat, és a kötések állapota fázisonként eltérhet. A mérés feszültség alatt történik, és csak pillanatokig tart. Ha a körben FI-relé van, olyan mérési módot választunk, amely nem oldja ki, így a szivattyú működése nem szakad meg feleslegesen.
Hogyan próbáljuk ki a FI-relét a szivattyú áramkörén?
A 30 mA-es FI-relé, más néven áram-védőkapcsoló, a szivattyúk egyik legfontosabb védelme. A szabvány szerint kiegészítő védelem, de életvédelmi és tűzvédelmi szempontból nélkülözhetetlen: olyan kis szivárgó áramnál is lekapcsol, amelyet a kismegszakító még meg sem érez. Nedves helyen, szabadban, vízzel érintkező gépnél ez a különbség egy áramütés és egy megúszott ijedtség között.
A vizsgálat két részből áll. Először a próbagombbal néhányszor egymás után működtetjük a kapcsolót. Ez azt mutatja meg, hogy a mechanika mozog, és a belső ellenőrző kör működik. A próbagomb azonban nem a védővezetőn keresztül idéz elő hibát, ezért arról semmit nem árul el, hogy egy valódi testzárlatnál mi történne.
Ezért utána műszerrel mérünk. A műszer a szivattyú áramkörén, a csatlakozási ponton mesterséges hibaáramot hoz létre, és méri, mekkora áramnál és mennyi idő alatt old ki a FI-relé. Így egyszerre ellenőrizzük a kapcsolót, a védővezető útját, és azt is, hogy a szivattyú köre valóban a FI-relé mögött van-e. Gyakran kiderül, hogy a szivattyú egészen más körről kap áramot, mint amit a tulajdonos gondolt.
Szivattyúknál néhány dolgot külön is megnézünk:
van-e egyáltalán FI-relé a szivattyú előtt, és nem hidalták-e át;
ha a szivattyú frekvenciaváltóval működik, a FI-relé típusa megfelel-e annak, amit a hajtás gyártója előír;
közös FI-relén van-e a szivattyú más fogyasztókkal, mert egy kerti lámpa hibája ilyenkor a szivattyút is leállítja;
ha a vezérlésnek van hibajelzése, jelez-e, amikor a FI-relé leold és a szivattyú emiatt megáll.
Az utolsó pont üzemeltetői szemmel lényeges. A FI-relé leoldása biztonságos állapot, egy átemelőnél vagy drénszivattyúnál viszont ilyenkor emelkedni kezd a víz. Ha a leoldás oka egy visszatérő szigetelési hiba, a megoldás a hiba megkeresése, és nem a FI-relé cseréje egy érzéketlenebbre.
Miért kötjük össze a csövet, az aknát és a fémszerkezeteket?
Az áramütés akkor következik be, amikor valaki egyszerre két olyan pontot érint, amelyek között feszültség van. Egy szivattyúnál ez tipikusan így néz ki: az egyik kéz a szivattyú házán vagy a vezérlőszekrény ajtaján, a másik a fém nyomócsövön, a kútfejen, a hidrofortartályon vagy a medence fém korlátján. Ha a szivattyú háza egy hiba miatt feszültség alá kerül, a fém cső viszont a távoli föld potenciálját hozza, a kettő között veszélyes feszültség lehet.
Az egyenpotenciálra hozás (EPH) ezt a különbséget szünteti meg. A fém csővezetékeket, a gépház fémszerkezeteit, az akna fém hágcsóját és fedlapkeretét, a fém tartályokat összekötjük a védővezető-rendszerrel, így hiba esetén mindegyik közel azonos potenciálra kerül. A szakkönyvek úgy fogalmaznak, hogy az egyenpotenciálú összekötés a lekapcsolásra épülő érintésvédelem elhagyhatatlan része.
A felülvizsgálatnál megkeressük ezeket a fém részeket, megnézzük, hogy be vannak-e kötve, a bekötés bilinccsel, korróziómentesen készült-e, és méréssel ellenőrizzük a folytonosságot. Ami műanyag, például egy műanyag cső vagy egy műanyag aknatest, azt nem kell bekötni. Egy műanyag hálózatba épített fém szerelvény vagy egy fém tolózár viszont már kérdés lehet; ezt helyben, a kialakítás ismeretében mérlegeljük.
A földelés ehhez kapcsolódik, de nem ugyanaz. A földelő a rendszert a talajhoz köti, az EPH a hozzáférhető fém részeket egymáshoz. Egy szivattyúháznál vagy egy távoli átemelőnél, ahol saját földelő is van, annak ellenállását is megmérjük.
Gyakori, hogy egy felújításnál a fém csőszakasz egy részét műanyagra cserélik, és a megmaradt fém szakasz összekötése megszakad. Ugyanígy egy szivattyúcsere után a nyomócsőre szerelt összekötő vezeték gyakran lógva marad. Az EPH kiépítéséről és arról, mit kell bekötni, külön oldalon írtunk.
A motorvédelem és a vezérlés: mit nézünk villamos biztonsági szemmel?
Hogy a szivattyú mikor induljon, meddig fusson, és hogyan riasszon, azt nem a villamos felülvizsgálat dönti el; ezekről a szolgáltatásoldalunk szól. A mi dolgunk az, hogy a vezérlés villamos része biztonságos legyen, és a motorvédelem valóban védjen.
Motorvédő. A motorvédő kapcsoló vagy a hőrelé feladata, hogy a túlterhelt, beszorult, melegedő motort lekapcsolja, mielőtt a tekercs túlmelegszik és a szigetelése tönkremegy. Ehhez a beállításnak a motor adattábláján szereplő névleges áramhoz kell illenie. Gyakran látjuk, hogy a motorvédőt a legnagyobb értékre tekerték, mert a szivattyú „mindig kiesett”. Ilyenkor a motorvédő gyakorlatilag nem véd, a kiesés oka pedig, egy beszoruló járókerék vagy egy romló tekercs, megmarad.
Beépített hővédelem. Sok szivattyú motorjában hőkapcsoló vagy hőérzékelő van, amelyet a vezérléshez kell bekötni. Megnézzük, hogy be van-e kötve, és nincs-e áthidalva.
Úszókapcsoló és szintkapcsoló áramköre. Kisebb szivattyúknál az úszókapcsoló közvetlenül a motor áramát kapcsolja, nagyobbaknál egy kontaktor vezérlőkörét. A kapcsoló kábele mindkét esetben a vízben vagy a víz fölött lóg, ezért ugyanúgy megnézzük a sérüléseket, a toldásokat és a bevezetést, mint a szivattyú kábelénél, és a szigetelési mérésbe is bevonjuk.
Jelzés. Ha van hiba- vagy szintjelzés, annak villamos bekötését és tápellátását is ellenőrizzük: ép-e a kábel, védett-e az áramkör, és megszólal-e, amikor próbaképpen előidézzük a jelzést.
Leválasztás. Végül azt nézzük, lehet-e a szivattyút biztonságosan feszültségmentesíteni. Kell a közelben egy jól azonosítható leválasztó vagy főkapcsoló, amelyet a karbantartó kikapcsolhat, mielőtt a szivattyúhoz nyúl. Egy kiemelés vagy tisztítás előtt ez életbiztosítás, és sajnos ez is gyakran hiányzik vagy felirat nélküli.
Szennyvízakna: mit jelent a robbanásveszély a vizsgálatnál?
A szennyvízaknában a szerves anyag bomlásakor gyúlékony és mérgező gázok keletkezhetnek. Egy kis házi átemelőnél ez ritkábban okoz gondot, egy nagyobb közös vagy közüzemi átemelőnél viszont komolyan kell venni. Ezt a kérdést óvatosan kezeljük, mert nem a villamos felülvizsgáló dönti el.
Azt, hogy egy akna vagy gépház robbanásveszélyes térnek minősül-e, és ha igen, milyen besorolásba tartozik, az üzemeltetőnek kell meghatároznia, és erről dokumentációval kell rendelkeznie. Az ilyen terekre külön előírások vonatkoznak: csak a besorolásnak megfelelő, erre a célra minősített villamos berendezés használható, és a felülvizsgálat is részletesebb.
A mi teendőink ebből:
A munka előtt megkérdezzük, van-e besorolás. Ha van, elkérjük, mert ebből derül ki, mit és hogyan vizsgálhatunk.
Ha a tér besorolt, megnézzük, hogy a bent lévő szivattyú, úszókapcsoló, kötés és lámpa az adattáblája szerint alkalmas-e erre a helyre.
Robbanásveszélyes helyen szikrát okozó mérést csak akkor végzünk, ha az üzemeltető írásban igazolja, hogy a veszély a mérés idejére megszűnt, és a mérést engedélyezi.
Az aknába munkavédelmi előkészítés nélkül nem szállunk le; a mérések nagy része az aknán kívül, a vezérlőszekrénynél is elvégezhető.
Ha nincs besorolás, de a helyszín alapján felmerül a gázveszély, ezt a jegyzőkönyv észrevételei között jelezzük, és javasoljuk, hogy az üzemeltető tisztáztassa. A robbanásvédelmi vizsgálat külön szakterület. Ha egy átemelő ilyen besorolású, előre egyeztetjük, hogy annak mely része tartozik a mi vizsgálatunkba, és melyikhez kell más szakember.
Egy szempontot a lakossági üzemeltetőknek is érdemes megjegyezniük. Egy szennyvízaknában a kilazult, szikrázó kötés, a nyitott kötődoboz vagy a sérült kábel nemcsak áramütést okozhat, hanem gyújtóforrás is lehet. Ez még egy ok arra, hogy a kötéseket az aknán kívül, tömített dobozban helyezzék el, és az akna belsejében csak a szivattyú és az úszó kábele legyen.
Hogyan olvassa a mérési jegyzőkönyvet üzemeltetőként?
A felülvizsgálat végén két iratot kap: a minősítő iratot, amely a berendezés összesített minősítését és az észrevételeket tartalmazza, és a mérési jegyzőkönyvet a mért értékekkel. Elsőre sok benne a szám és a rövidítés, de üzemeltetői szemmel néhány részt kell igazán figyelmesen elolvasni.
Mire terjedt ki a vizsgálat? Az elején szerepel, mely szivattyúk, szekrények és áramkörök tartoztak bele. Ha valami kimaradt, például egy második szivattyú vagy a medencegépház, arra az irat nem vonatkozik.
A korlátozások. Ha valamit nem lehetett megnézni vagy megmérni, mert az akna belseje csak a fedlap felől volt látható, vagy egy szivattyút nem lehetett leállítani, azt a jegyzőkönyv leírja. Ez nem kibúvó, hanem fontos információ: azt mutatja, hol nincs igazolás.
A minősítés. MEGFELELT vagy NEM MEGFELELT. A NEM MEGFELELT nem azt jelenti, hogy minden rossz, hanem azt, hogy legalább egy olyan hiba van, amely a biztonságot veszélyezteti, és javítani kell.
Az észrevételek. Ez a legfontosabb rész. Az észrevételek súlyosság szerint különülnek el: van az azonnali beavatkozást igénylő, életveszélyes hiba; van a biztonságot rontó hiba, amelyet határidőre javítani kell; és van a javaslat, amely nem hiba, de érdemes megfontolni.
A javítási határidő. A hiányosságok pótlásának határidejét a minősítő iratban rögzítjük, a megbízóval egyeztetve.
A következő esedékesség. Az irat javaslatot tesz a következő felülvizsgálat időpontjára.
A mért értékeknél minden sorban ott áll az eredmény, a hozzá tartozó követelmény és az értékelés. A határértékeket nem kell fejben tartania; elég azt megkeresnie, hol nem teljesült a követelmény, és mi a javasolt teendő. Hogy egy teljes dokumentáció hogyan néz ki, azt a minta jegyzőkönyvünkön lapozhatja végig.
Egy tanács: a jegyzőkönyvet tegye el a szivattyú gépkönyve mellé. A következő vizsgálatnál a régi értékekkel összevetve látszik, hogy romlik-e valami.
Gyakori mérési eredmények és mit jelentenek
Minden szivattyú más, de bizonyos eredmények újra és újra előjönnek. Az alábbiak általános tapasztalatok, nem egy-egy konkrét helyszín leírásai.
Minden mérés rendben, a szemrevételezésnél apróbb észrevétel. Hiányzó felirat, rosszul záródó szekrényajtó, egy tömítetlen bevezetés. A minősítés ettől még MEGFELELT lehet, de érdemes rendezni, mert jellemzően ezekből lesz a következő vizsgálat hibája.
A szigetelési ellenállás megfelel, de a korábbinál láthatóan kisebb. Ez a trend figyelmeztetés. Javasoljuk a kábel, a kötések és a tömítések átnézését, és azt, hogy a következő mérés ne a szokásos esedékességkor, hanem korábban legyen.
A szigetelési ellenállás nem felel meg. A szivattyú, a kábel vagy egy kötés nedvességet kapott. Amíg nincs javítva, a szivattyú áramköre nem biztonságos, és csak egy működő FI-relé áll a hiba és az ember között.
Nincs folytonosság a védővezetőn. A szivattyú háza nincs bekötve, vagy egy kötésnél megszakadt a védőér. Ez NEM MEGFELELT minősítést és sürgős javítást jelent.
A FI-relé nem old ki, vagy túl lassan old. Cserélni kell, akkor is, ha a próbagombra eddig rendesen lekapcsolt.
Nincs FI-relé a szivattyú előtt. Régebbi berendezéseknél gyakori. A pótlás nem bonyolult, a biztonság viszont sokat nyer vele.
A hurokimpedancia túl nagy a beépített védelemhez. Jellemzően hosszú kábelnél fordul elő. A megoldás a védelem átgondolása, illetve a lekapcsolás FI-relével való biztosítása.
A motorvédő túl nagyra van állítva. Ez elsősorban tűzvédelmi és üzembiztonsági kérdés, az észrevételek között jelezzük.
Bekötetlen fém cső vagy tartály. Hiányzó vagy leszakadt EPH-kötés, amely jellemzően egy csere vagy felújítás után marad így.
Ha egy eredmény nem világos, kérdezzen rá nyugodtan. A helyszínen elmondjuk, mit találtunk, és a jegyzőkönyv kiküldése után is szívesen elmagyarázzuk.
Mit készítsen elő a vizsgálat előtt?
Egy szivattyú felülvizsgálata akkor halad gyorsan és akkor ad teljes képet, ha minden hozzáférhető. A legtöbb időt nem a mérés viszi el, hanem a kulcs keresése és a leállítás megszervezése. Ezért ezeket előre egyeztetjük.
Kulcsok és hozzáférés. A vezérlőszekrény kulcsa, az akna fedlapjának nyitásához szükséges eszköz, a gépház vagy a szivattyúház kulcsa. A szekrény elé ne legyen odapakolva semmi, és az akna fedlapja legyen szabadon.
A szivattyú adatai. Típus, teljesítmény, áramfelvétel. Ha a gépkönyv nincs meg, egy fotó az adattábláról is sokat segít, különösen búvárszivattyúnál, amelynek az adattábláját a helyszínen nem látjuk.
A korábbi jegyzőkönyv. Ha volt már felülvizsgálat, a régi értékekkel össze tudjuk vetni az újakat, és látszik a trend.
Rajz vagy leírás. Nagyobb rendszernél, több szivattyúnál a vezérlőszekrény kapcsolási rajza, ha van.
A leállítás egyeztetése. A szigetelési méréshez a szivattyút rövid időre feszültségmentesíteni kell. Átemelőnél olyan időpontot választunk, amikor kevés a befolyó víz, drénszivattyúnál száraz időt, közös átemelőnél pedig előre értesíteni kell a lakókat vagy a használókat. Házi vízműnél arra kell számítani, hogy addig nincs nyomás a vezetékben.
Kapcsolattartó. Valaki, aki ismeri a rendszert: hol van a betáplálás, melyik szivattyú mit csinál, mikor indul.
Besorolás, ha van. Szennyvízaknánál az esetleges robbanásvédelmi besorolás dokumentációja.
Ha ezek közül valami hiányzik, az nem akadálya a vizsgálatnak. Amit viszont nem tudunk megnézni vagy megmérni, azt a jegyzőkönyvben korlátozásként tüntetjük fel, és később pótolni kell.
Mikor kötelező a szivattyú felülvizsgálata?
A kötelezettség jellemzően nem magából a szivattyúból, hanem abból következik, hogy hol és ki üzemelteti.
Munkahelyen. Ha a szivattyú egy cég telephelyén, üzemben, egy közüzemi vagy más üzemeltető kezelésében működik, a munkahelyi villamos berendezés része. A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet szerint ilyenkor 3 évente időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat szükséges. Ez a vállalkozások szivattyúházaira, gépházaira és telephelyi átemelőire is vonatkozik. Részletesen a munkahelyek időszakos felülvizsgálatáról szóló oldalon írunk.
Lakóingatlannál. A családi ház kútszivattyúja, házi vízműve, átemelője a ház villamos berendezésének része, ezért a ház felülvizsgálatakor ezeket az áramköröket is megnézzük. Ingatlan adás-vétel, bérbeadás esetén a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet (VMBSZ) szerint 6 évnél nem régebbi minősítő iratra van szükség. Erről az ingatlaneladáshoz kötelező felülvizsgálatról szóló oldalunk szól.
Társasházban, lakóparkban. A közös átemelő a közös villamos berendezés része, a felülvizsgálatát a közös képviselő rendeli meg.
Szivattyúcsere, átalakítás után. Ha új szivattyú, új kábel vagy új vezérlőszekrény kerül be, vagy átalakítják a betáplálást, a használatba vétel előtt ellenőrizni kell. Ilyenkor derül ki, hogy a régi védelem és a régi kábel illik-e az új géphez.
Ezen felül egy harmadik fél is kérheti a jegyzőkönyvet: a vízmű, egy biztosító, egy bérlő vagy a vevő. Ha nem biztos benne, szükség van-e vizsgálatra, érdemes tisztázni, milyen célra kérik az iratot, és milyen ingatlanról van szó; ebben telefonon is szívesen segítünk.
A minősítő iratban a következő esedékes vizsgálat időpontja is szerepel, így nem kell fejben tartania. Érdemes a naptárba is beírni, mert egy szivattyúnál a későn észrevett hiba sokszor drágább, mint maga a vizsgálat.
Mikor hívjon szakembert?
Nem kell megvárni az esedékességet, ha a szivattyú vagy a környezete jelez. Hívjon minket, ha:
a FI-relé rendszeresen leold, különösen eső után vagy a szivattyú indulásakor;
a szivattyú háza, a cső vagy a vezérlőszekrény ajtaja „csíp”, bizsereg érintésre; ilyenkor ne nyúljon hozzá újra, és kapcsolja le az áramkört;
a vezérlőszekrény beázott, rozsdás, égett szagú, vagy a kötéseknél elszíneződést lát;
az akna, a pince vagy a gépház víz alá került, és a víz elérte a villamos szerelvényeket;
szivattyút cseréltek, kábelt toldottak vagy a betáplálást átalakították, és ezt utána senki nem mérte meg;
a motorvédő vagy a kismegszakító gyakran kiold, és valaki már a beállítás „feljebb tekerését” javasolta;
a kábel láthatóan sérült, megtört, megrágták, vagy szigetelőszalaggal javították;
ingatlan adás-vétel, bérbeadás előtt áll, vagy a vízmű, a bérlő, a vevő jegyzőkönyvet kér.
Ha a hiba már fennáll, mert a szivattyú nem indul vagy folyton kiold valami, az elsősorban hibakeresés, nem felülvizsgálat. A kettő nem ugyanaz. A hibakeresésnél a hiba okát kutatjuk fel és javítjuk ki, a felülvizsgálatnál a teljes áramkör biztonságát minősítjük, javítás nélkül. Sokszor egymás után következnek: előbb a javítás, utána az ellenőrző mérés és a minősítő irat.
Áramütésre utaló helyzetben ne kísérletezzen. Ne kapcsolja vissza újra és újra, ne hidalja át a védelmet, és ne engedjen senkit a szivattyú közelébe, amíg az áramkör nincs lekapcsolva és megvizsgálva. Ha valakit áramütés ért, előbb az áramot kell megszüntetni, utána segítséget nyújtani és mentőt hívni.
Mire számítson, ha kijövünk?
A felülvizsgálat menete minden helyszínen ugyanaz, akár egyetlen kútszivattyúról, akár egy többszivattyús közös átemelőről van szó.
Megbízási szerződés a helyszínen. Érkezéskor rögzítjük, mire terjed ki a vizsgálat: mely szivattyúk, szekrények és áramkörök.
Szemrevételezés és mérések. Végigjárjuk a kábel útját a betáplálástól a szivattyúig, majd mérünk: védővezető-folytonosság, szigetelési ellenállás, hurokimpedancia, FI-relé, szükség szerint földelés és EPH. A szivattyút csak a szükséges ideig, egyeztetve állítjuk le.
Az észrevételek a helyszínen. Még ott elmondjuk, mit találtunk, mi sürgős és mi várhat. Ha életveszélyes hibát látunk, azonnal jelezzük.
Számla a helyszínen. A díjat a vizsgálat végén, a helyszínen számlázzuk.
Minősítő irat és mérési jegyzőkönyv. 1 - 2 munkanapon belül, elektronikusan hitelesítve, e-mailben küldjük meg.
Árajánlat a hibákra. Ha hibát találtunk, a javításra díjmentes, tételes árajánlatot adunk. Hogy kivel javíttatja, az az Ön döntése.
Egy dolgot fontos előre tudni: a vizsgálat alatt nem javítunk, csak tájékoztatunk. Akkor sem, ha egy hiba látszólag egy csavarhúzóval megoldható. Ezt azért tartjuk így, hogy a jegyzőkönyv pontosan azt az állapotot mutassa, amit találtunk, a javítás pedig külön, tételes ajánlat alapján, átláthatóan történjen.
A javítás után ellenőrző méréssel igazolható, hogy a hiba megszűnt, és a szivattyú áramköre rendben van. A teljes folyamatot lépésről lépésre az így zajlik a felülvizsgálat oldalon írtuk le, fotókkal és a helyszíni teendőkkel együtt.
Ha közös átemelőről vagy több épületet ellátó szivattyúházról van szó, előre egyeztetjük a kapcsolattartót és a leállítás idejét, hogy a vizsgálat a lakókat vagy a használókat a lehető legkevésbé zavarja.
Mennyibe kerül egy szivattyú felülvizsgálata?
A vízátemelő szivattyú villamos biztonsági felülvizsgálata 45 000 Ft-tól (+ ÁFA) kezdődik, a minősítő irattal és a mérési jegyzőkönyvvel együtt. Ez az ár egy egyszerűbb, áttekinthető rendszerre vonatkozik. Nagyobb rendszer, több szivattyú vagy összetett vezérlés esetén egyedi árat adunk, a rendszer ismeretében.
Néhány jellemző helyzet:
Családi ház kútszivattyúval, házi vízművel vagy átemelővel. Ha ingatlan adás-vétel, bérbeadás miatt az egész házat vizsgáljuk, a szivattyúkat a ház részeként nézzük meg. A családi ház felülvizsgálata 60 000 Ft-tól, a társasházi lakásé 45 000 Ft-tól indul; a pontos sávok a villamos biztonsági felülvizsgálat ártáblájában szerepelnek. Ha a szivattyúk külön szekrénnyel, összetettebb bekötéssel működnek, ezt az ajánlatban előre jelezzük.
Közös, társasházi vagy lakóparki átemelő több szivattyúval. Egyedi ár, a szivattyúk és az áramkörök száma szerint.
Cég telephelye, szivattyúház, gépház. Munkahelyen, nem lakóépületben, üzlethelyiségben vagy raktárban egyedi árat adunk.
Hordozható, dugvillás szivattyúk. Ezeket eszközként vizsgáljuk, eszközönként 2 500 Ft + ÁFA-tól.
Az árat leginkább az befolyásolja, hány szivattyú és hány áramkör tartozik a rendszerhez, mekkora a vezérlőszekrény, mennyire könnyű hozzáférni az aknához vagy a gépházhoz, és összevonható-e a vizsgálat a ház felülvizsgálatával egy kiszállásba.
Az aktuális tételes árakat az Áraink oldalon találja.
Ha nem biztos benne, melyik kategóriába esik a rendszere, írja meg, hány szivattyúról, milyen vezérlésről és melyik településről van szó, és előre megmondjuk az árat. Budapesten és Pest megyében vállaljuk a szivattyúk és szivattyúházak felülvizsgálatát.
Gyakori kérdések
Le kell kapcsolni a szivattyút, amíg mérnek?
Egy rövid időre igen, mert a szigetelési ellenállást csak feszültségmentes áramkörön lehet megmérni. A többi mérés feszültség alatt történik. Az időpontot úgy egyeztetjük, hogy az akna ne teljen meg, a házi vízmű miatt nyomás nélkül maradó ház ne okozzon gondot, közös átemelőnél pedig a lakókat előre tájékoztatni lehessen.
Ki kell emelni a búvárszivattyút a kútból a vizsgálathoz?
Általában nem. A szigetelési ellenállást és a védővezető folytonosságát a vezérlőszekrénynél, a kábel végén mérjük, ez a kábelt és a motort együtt vizsgálja. Kiemelésre akkor van szükség, ha a hibát pontosan be kell határolni, vagy a szivattyút egyébként is karbantartják; ezt a kútfúróval vagy a gépésszel érdemes összehangolni.
Nem elég, ha a FI-relé próbagombját megnyomom?
Nem. A próbagomb csak azt mutatja meg, hogy a kapcsoló mechanikusan működik. Arról nem árul el semmit, hogy a szivattyú köre valóban a FI-relé mögött van-e, ép-e a védővezető, és elég kis áramnál, elég gyorsan old-e ki a kapcsoló. Ezt műszeres méréssel ellenőrizzük. A próbagombot ettől függetlenül érdemes időnként megnyomni.
Műanyag a szivattyúm burkolata. Akkor is kell neki védővezető?
Ez a szivattyú érintésvédelmi osztályától függ, amelyet az adattábla és a gépkönyv mutat meg. Sok szivattyú műanyag külső mellett is védővezetős kivitelű, mert belül fém részek vannak. A FI-relé és az áramkör védelme ettől függetlenül szükséges, hiszen a víz és a kábel ugyanúgy jelen van.
Mit jelent, ha a minősítő iratban NEM MEGFELELT szerepel?
Azt, hogy legalább egy olyan hibát találtunk, amely a biztonságot veszélyezteti. Az észrevételekből kiderül, melyik hiba a sürgős, és mi a javítás módja. A hibákra díjmentes, tételes árajánlatot adunk, a javítás után pedig ellenőrző méréssel igazolható, hogy a szivattyú áramköre rendben van.
A kútszivattyú és a házi vízmű egy vizsgálatnak számít?
Egy kiszállással vizsgáljuk őket, de a díjat befolyásolja, hány szivattyú és hány áramkör van. Ha ingatlan adás-vétel, bérbeadás miatt a teljes házat vizsgáljuk, a szivattyúk a ház berendezésének részeként kerülnek a jegyzőkönyvbe. A pontos árat előre, a rendszer adatainak ismeretében megadjuk.
Medenceszivattyúnál mire figyelnek külön?
A medence környezetében az emberek vizes testtel, mezítláb mozognak, ezért ott különösen alaposan nézzük a 30 mA-es FI-relé meglétét és működését, a fém részek egyenpotenciálra hozását és a gépház szerelvényeinek víz elleni védettségét. A medence körüli villamos szerelésre külön szabványi követelmények is vonatkoznak.
Robbanásveszélyesnek számít a házi szennyvízátemelőm?
Ezt általánosságban nem lehet megmondani. A besorolás az üzemeltető feladata, és a helyi viszonyoktól függ. Egy kis házi aknánál ritkábban merül fel, nagyobb közös vagy közüzemi átemelőnél gyakrabban. Ha a helyszínen gázveszély gyanúja merül fel, a jegyzőkönyvben jelezzük, és javasoljuk a besorolás tisztázását.
Milyen gyakran kell a szivattyút felülvizsgáltatni?
Munkahelyen, például egy cég szivattyúházánál, 3 évente. Lakóingatlannál a szivattyú a ház berendezésének része; ingatlan adás-vétel, bérbeadás esetén 6 évnél nem régebbi minősítő irat kell. Szivattyúcsere vagy átalakítás után a használatba vétel előtt ellenőrizni kell. A következő esedékességet a minősítő irat is tartalmazza.
Mi a teendő, ha a szivattyú háza bizsereg érintésre?
Ne érjen hozzá újra, és ne engedjen mást se a közelébe. Kapcsolja le a szivattyú kismegszakítóját vagy a főkapcsolót, ha ezt biztonságosan, száraz helyről meg tudja tenni. A bizsergés szigetelési vagy védővezető-hibára utal, amelyet méréssel kell kideríteni. A szivattyút a javításig ne kapcsolja vissza.
Villamos biztonsági felülvizsgálatot, érintésvédelmi felülvizsgálatot (VBF), valamint villanyszerelési munkákat az alábbi településeken és kerületekben vállalunk:
Legyen szó felmérésről vagy ajánlatkérésről: helyszíni felméréssel, tételes árajánlattal és ingyenes tanácsadással segítünk. Igény esetén a feltárt hibákra indikatív ajánlatot is készítünk.
Sütik ezen az oldalon. A működéshez szükséges beállításokat a böngészője tárolja. Statisztikai mérést csak az Ön hozzájárulásával kapcsolunk be. Részletek