FőoldalVillanyszerelésPanel, társasházi lakás villanyszereléseCsaládi ház villanyszerelése, felújításaVillamos biztonsági felülvizsgálatIngatlan adás-vétel, bérbeadás: kötelező VBFMunkahelyek időszakos felülvizsgálataAutótöltő mérése, felülvizsgálataPAT: kéziszerszámok időszakos vizsgálataVízátemelő szivattyú felülvizsgálataÍgy zajlik a felülvizsgálat: minta jegyzőkönyvIrodaépületek érintésvédelme (VBF)Éttermek, konyhák érintésvédelme (VBF)Fodrászatok érintésvédelme (VBF)Kozmetikai szalonok érintésvédelme (VBF)Dohányboltok, kisüzletek érintésvédelme (VBF)SzolgáltatásokMérőóra-csere, teljesítménybővítésMérőhely karbantartásHibakeresés, hibaelhárításIpari villanyszerelésIpari elosztó kiépítéseFelvonulási terület, rendezvény áramellátásaElosztó, biztosítéktábla felújításaFöldelés kiépítéseEPH kiépítéseElektromos autótöltőPAT kéziszerszám-vizsgálatVízátemelő szivattyú felülvizsgálataIrodaépületek felülvizsgálataÉttermek, konyhák felülvizsgálataFodrászatok felülvizsgálataKozmetikai szalonok felülvizsgálataDohányboltok, kisüzletek felülvizsgálataÁrainkBlog Hol dolgozunk Ajánlatkérés +36 70 636 5720

Főoldal / Blog / Vízátemelő-szivattyú villamos biztonsági felülvizsgálata…

Vízátemelő-szivattyú villamos biztonsági felülvizsgálata, érintésvédelme

Szivattyúházak és átemelők érintésvédelmi mérése, szigetelési ellenállás és földelés ellenőrzése jegyzőkönyvvel. Budapest és Pest megye.

Benkő Péter György regisztrált villanyszerelő
Benkő Péter György
Kültéri vezérlőszekrény áramvédő kapcsolóval, felülvizsgálat előtt

Miben más egy szivattyú áramköre, mint egy lakás konnektora?

Egy lakásban a vezetékek száraz falban vagy védőcsőben futnak, a készülékek nagy része asztalon áll vagy a falon lóg, és aki használja őket, általában száraz padlón, száraz kézzel teszi. A szivattyúnál szinte minden fordítva van. A gép vízben dolgozik, vagy közvetlenül víz mellett: aknában, kútban, pincében, medencegépházban, egy kerti tartály szélén. A tápkábel sokszor a szabadban vagy a földben fut, és éri a fagy, a napsütés, a rágcsálók foga és az ásó éle is.

A szivattyú ráadásul mozgó gép. A motor forog és rezeg, indításkor a szokásosnál nagyobb áramot vesz fel, és ha a járókerék beszorul, melegedni kezd. Aki pedig hozzáér, többnyire nedves kézzel, vizes talajon állva vagy egy fém csövet fogva teszi. Ezért egy szivattyú áramkörénél ugyanaz a kis hiba sokkal veszélyesebb, mint egy hálószobában. Egy kissé megrepedt kábelköpeny a falban évekig nem okoz gondot; egy aknában lógó kábelnél ugyanez a repedés a víz útja a rézig.

Ebben a cikkben nem az átemelők működéséről, a vezérlés logikájáról vagy a karbantartásról lesz szó; ezeket a vízátemelő szivattyúk felülvizsgálatáról szóló szolgáltatásoldalunk tárgyalja. Itt azt mutatjuk be, hogyan halad a vizsgálat lépésről lépésre: mit nézünk meg, mit mérünk egy szivattyúnál, és hogyan értelmezze az eredményt az, aki a szivattyút üzemelteti. Ez lehet a ház tulajdonosa, a közös képviselő, a gondnok vagy egy cég karbantartója.

Egy dolgot érdemes az elején tisztázni. Abból, hogy a szivattyú működik, semmi nem derül ki a villamos biztonságáról. Egy szigetelési hibás motor is szállítja a vizet, és egy hiányzó védővezető sem állítja le a gépet. A veszélyes hibák nagy része csak műszerrel látszik, ezért a felülvizsgálat nem a működést, hanem a védelmeket ellenőrzi.

Milyen szivattyúkat vizsgálunk, és mire figyelünk az egyes típusoknál?

A módszer minden szivattyúnál ugyanaz: szemrevételezés, vizsgálatok, mérések, végül a dokumentálás. A hangsúly viszont típusonként máshová kerül, mert más a környezet és más a jellemző hiba.

  • Házi szennyvízátemelő. A szivattyú az aknában, a vezérlőszekrény mellette, a betáplálás a ház elosztójából érkezik. Itt a kábelbevezetés, az akna környékén lévő kötések és a FI-relé a kulcspont.
  • Közös, társasházi vagy lakóparki átemelő. Több szivattyú, nagyobb vezérlőszekrény, néha saját mérőhely. Több áramkört mérünk, és a jelzések villamos bekötését is átnézzük.
  • Csapadékvíz- és drénszivattyú. Hónapokig áll, aztán egy zivatarnál azonnal működnie kell. A ritkán használt kábel, a csatlakozó és a pincefali kötések állapota itt sokat számít.
  • Kútszivattyú, vagyis búvárszivattyú. A motor a kút mélyén dolgozik, a kábel hosszú, és a toldás is a vízben lehet. Itt a szigetelési ellenállás mérése a legbeszédesebb.
  • Hidrofor és házi vízmű. Fém tartály, nyomáskapcsoló, fém csővezeték egy pincében vagy kamrában. A védővezető és az egyenpotenciálra hozás kerül előtérbe.
  • Medence- és öntözőszivattyú. Szabadban vagy egy kis gépházban áll, közel ahhoz a helyhez, ahol az emberek vizes testtel, mezítláb mozognak. A 30 mA-es FI-relé és a fém részek összekötése a legfontosabb.
  • Szivattyúház, gépház. Több gép, elosztó, fémszerkezetek és csövek egy helyiségben. Ez már inkább egy kisebb ipari berendezés, és úgy is vizsgáljuk.

Gyakori a hordozható, dugvillás merülőszivattyú is, amelyet a pincében vagy a kertben akkor vesznek elő, amikor baj van. Ilyenkor magát a szivattyút eszközként vizsgáljuk, a csatlakozóaljzatot és annak áramkörét pedig a ház berendezésének részeként. A legtöbb helyszínen egyszerre több típus is működik, például egy kútszivattyú és egy házi vízmű; ezeket egy kiszállással nézzük meg.

Mit nézünk meg, mielőtt bármit mérnénk?

A műszer csak a szemrevételezés után kerül elő. Az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány, amely a felülvizsgálat menetét leírja, is így épül fel: előbb érzékszervekkel ellenőrizzük, hogy a villamos szerkezeteket jól választották-e ki és jól szerelték-e, és csak ezután jönnek a mérések. Egy szivattyúnál ez a rész sokszor többet elárul, mint a mért számok.

Először a kábel útját követjük a betáplálástól a szivattyúig. Megnézzük, hol lép be a kábel a vezérlőszekrénybe, az aknába vagy a gépházba. A bevezetésnél tömszelence vagy más tömített átvezetés kell, amely körbeszorítja a kábelt, és nem enged be vizet, port, rovart. Gyakran látjuk, hogy a tömszelence hiányzik, túl nagy a kábelhez, vagy a doboz alján csak egy kifúrt lyuk van.

Utána a toldásokat és a kötéseket keressük. A szivattyú gyári kábelét sokszor meghosszabbítják; az a kérdés, hogy a toldás hol van, és milyen kivitelű. Vízben, aknában vagy földben csak erre a célra gyártott, vízzáró kötés fogadható el, szigetelőszalaggal tekert toldás nem. A kötődobozoknál megnézzük, hogy a fedél a helyén van-e, a tömítés ép-e, és nem áll-e víz a doboz alján.

A vezérlőszekrénynél az ajtó zárását, a tömítést, a rozsdát, a beázás nyomait, a kötések állapotát, az esetleges égésnyomokat és a feliratozást nézzük. Fontos, hogy egy kívülálló is megtalálja, melyik kismegszakító melyik szivattyút védi, és hol lehet az egészet lekapcsolni.

Végül a burkolatok védettségét. Az IP-jelölés két számjegye azt mondja meg, mennyire véd a burkolat: az első a por és a szilárd testek, a második a víz ellen, és minél nagyobb a szám, annál erősebb a védelem. Egy búvárszivattyút tartós vízbe merítésre gyártanak, egy kültéri szekrényt esőre és porra. A jelölés azonban csak akkor ér valamit, ha a burkolat zárva van, a tömítés ép, és minden bevezetés tömített. Egy nyitva felejtett szekrényajtó vagy egy hiányzó tömszelence a legjobb jelölést is semmissé teszi.

Eljut-e a védővezető a szivattyú fém házáig?

A védővezető, a zöld-sárga ér, az a vezeték, amelyen hiba esetén a hibaáram elfolyik, és amelynek köszönhetően a védelem le tud kapcsolni. Ha a motor tekercsének szigetelése a fém házra üt át, a ház feszültség alá kerül. Ha a ház a védővezetővel össze van kötve, a kismegszakító vagy a FI-relé lekapcsol. Ha nincs, a szivattyú tovább jár, a ház és a hozzá csatlakozó fém cső pedig feszültség alatt marad, amíg valaki hozzá nem ér.

A folytonosság mérésekor azt ellenőrizzük, hogy a védővezető az elosztó védősínjétől megszakítás nélkül eljut-e a szivattyú fém részéig, és hogy az út ellenállása elég kicsi-e. Egy szivattyúnál ez az út hosszabb és több helyen bontott, mint egy lakásban: elosztó, földkábel, vezérlőszekrény, sorkapocs, csatlakozó, végül a szivattyú saját kábele. A védőér bármelyik kötésnél elveszhet.

Hogy hol mérünk, az a szivattyú típusától függ. Egy hidrofornál vagy egy gépházi szivattyúnál közvetlenül a fém házon. Egy búvárszivattyú háza a víz alatt van; ott a vezérlőszekrénynél a kábel védőerét mérjük, és ha a karbantartó a szivattyút éppen kiemeli, magát a házat is. Dugvillás szivattyúnál a csatlakozóaljzat védőérintkezőjét és a szivattyút külön ellenőrizzük.

Ezeket a hibákat látjuk a leggyakrabban:

  • szivattyúcserénél a régi kábel védőerét nem kötötték vissza, mert az új gép csatlakozója más;
  • a szivattyút védőér nélküli kábellel hosszabbították meg;
  • a sorkapocsban a védőér korrodált vagy kilazult, mert a szekrény beázott;
  • a hosszabbító vagy a csatlakozó védőérintkezője hiányzik, eltört vagy elhajlott.

Ezek egyike sem látszik a szivattyú működésén, a gép tökéletesen szállítja a vizet. Ezért mérjük meg a folytonosságot minden szivattyúnál, akkor is, ha szemre minden rendben van, és akkor is, ha a gép vadonatúj.

Miért a szigetelési ellenállás a legfontosabb mérés nedves helyen?

Ha egyetlen mérést kellene kiválasztanunk egy szivattyúnál, a szigetelési ellenállás mérése lenne az. Ez mutatja meg, mennyire választja el a szigetelés a feszültség alatt lévő vezetőket a földtől és a fém háztól. Egy jó szigetelésen gyakorlatilag nem folyik át áram. Egy nedvességet kapott szigetelésen viszont már igen, és ez az áram előbb-utóbb a házon, a vízen vagy a csövön át keres magának utat.

A mérést feszültségmentes állapotban, egyenfeszültséggel végezzük. A szivattyú áramkörét lekapcsoljuk, és az aktív vezetők, vagyis a fázisok és a nulla, illetve a védővezető között mérünk. Az elektronikát, például egy vezérlőpanelt, egy szintérzékelőt vagy egy frekvenciaváltót, előtte leválasztjuk, mert a mérőfeszültség károsíthatná, vagy hamis eredményt adna. Az értéket akkor olvassuk le, amikor a kijelzés beállt.

Egy szivattyúnál ilyenkor két dolgot mérünk egyszerre: a tápkábelt és a motor tekercsét. A vezérlőszekrénynél kapott érték a kettő együtt. Ha az eredmény gyenge, szétválasztjuk őket: ahol van hozzáférhető kötés, külön mérjük a kábelt és külön a motort, így kiderül, melyik a gyenge pont. Egy kútszivattyúnál ez sokat számít, mert egészen más munka a kábelt kicserélni, mint a motort javíttatni.

Miért ennyire fontos ez éppen nedves helyen? A szigeteléstechnikai szakirodalom szerint a szigetelőanyagok villamos jellemzői közül a nedvesség leginkább a szigetelési ellenállást rontja, és a búvárszivattyúk motorjának szigetelése folyamatosan ki van téve a víz hatásának. Egy szárazon dolgozó motor szigetelése évtizedekig kitart. Egy aknában vagy kútban dolgozó motoré állandóan küzd a vízzel, és egy kopott tömítés, egy rosszul lezárt kábelvég vagy egy apró sérülés elég ahhoz, hogy a víz bejusson.

A szigetelési ellenállás ritkán romlik meg egyik napról a másikra. Általában lassan csökken, és ez a jegyzőkönyvekből jól követhető. Ezért kérjük el mindig a korábbi jegyzőkönyvet: ha két vizsgálat között az érték láthatóan esett, az akkor is figyelmeztetés, ha az eredmény még MEGFELELT.

Mit jelent, ha a szigetelés romlik?

Egy romló szigetelési érték nem ítélet, hanem jelzés. Mindig ugyanazt kérdezzük ilyenkor: hol jut be a víz, és milyen gyorsan.

A leggyakoribb okok, amelyekkel a helyszínen találkozunk:

  • A kábel vége. Ha a kábel vége nedves helyen, nyitott dobozban vagy az aknában végződik, a víz a köpeny alatt, az erek mentén is vándorolhat, akár méterekre.
  • A toldás. Egy nem vízzáró toldás az egyik legjellemzőbb hibahely, különösen kútban és földben.
  • A motor tömítése. Ha a tengelytömítés elkopott, a víz a motor belsejébe szivárog. A mérés ezt jelzi, a javítás viszont már a szivattyúszerviz dolga.
  • Mechanikai sérülés. Az akna falához dörzsölődő, a nyomócsőhöz szorosan kötözött, ásóval megsértett vagy rágcsálók által megrágott kábel.
  • Beázott vezérlőszekrény. A páralecsapódás a sorkapcsokon, a kontaktoron és a motorvédőn is rontja az értéket.

A romló szigetelés jellegzetes tünete, hogy a FI-relé látszólag ok nélkül leold, sokszor eső után vagy éppen akkor, amikor a szivattyú elindul. Ilyenkor nem a FI-relé hibás, hanem a dolgát végzi. A legrosszabb, amit tenni lehet, hogy valaki kiiktatja vagy áthidalja, mert „mindig leveri”. Ezzel a figyelmeztetés szűnik meg, a hiba marad.

Szemléltető példa: egy pincei drénszivattyú áramkörén esős időben rendre leold a FI-relé. A szivattyún és a kábelén mért szigetelési érték rendben van, a hibát egy pincefalra szerelt, beázott kötődoboz okozza, amelyen keresztül a szivattyú áramot kap. A doboz kiváltása után a leoldások megszűnnek, a szivattyúhoz hozzá sem kellett nyúlni. A példa azt mutatja, hogy a mérés nem csak a hiba tényét, hanem a helyét is megmutatja.

Ha a motor a hibás, a jegyzőkönyvben ezt egyértelműen leírjuk, hogy a szivattyúszerviz vagy a forgalmazó pontosan tudja, mit kell vizsgálnia. A szivattyút nem szedjük szét, és a felülvizsgálat alatt nem javítunk.

Lekapcsol-e időben a védelem, ha baj van?

A védővezető önmagában még nem véd. Akkor ér valamit, ha hiba esetén a védelmi készülék, vagyis a kismegszakító, a biztosító vagy a FI-relé elég gyorsan le is kapcsolja a szivattyút. Ezt nevezi a szakma a táplálás önműködő lekapcsolásának, és ezt ellenőrizzük a hibavédelem vizsgálatával.

A legtöbb hálózaton ehhez a hurokimpedanciát mérjük. Ez annak az útnak az ellenállása, amelyen egy testzárlat esetén a hibaáram körbefolyik: a táptranszformátortól a fázisvezetőn a szivattyúig, onnan a védővezetőn vissza. Minél kisebb, annál nagyobb a hibaáram, és annál hamarabb old ki a kismegszakító. A mért értékből a műszer kiszámolja a várható hibaáramot, mi pedig összevetjük azzal, amit a beépített védelem az előírt időn belüli lekapcsoláshoz igényel.

Szivattyúknál ez a mérés gyakran meglepetést hoz. A kert végében lévő kútig, a medencegépházig vagy egy távoli átemelőig futó hosszú kábel megnöveli a hurokimpedanciát. Ha ehhez nagy névleges áramú kismegszakító tartozik, előfordulhat, hogy egy testzárlatnál a védelem nem old ki elég gyorsan. A szivattyú közben jár tovább, a háza pedig feszültség alatt van. Ilyenkor a védelmet kell másként megválasztani, vagy a lekapcsolást FI-relével kell biztosítani; ez a kivitelező vagy a tervező feladata, mi a jegyzőkönyvben megnevezzük a hiányosságot.

Ahol a hálózat TT-rendszerű, vagyis a fogyasztó fém részeit egy helyi földelés köti a talajhoz, ott a földelési ellenállás is döntő, és a lekapcsolást jellemzően FI-relé végzi. Erről a földelési ellenállás ellenőrzéséről szóló oldalunkon írunk részletesebben.

Háromfázisú szivattyúnál mindegyik fázison mérünk, mert a hiba bármelyiken előfordulhat, és a kötések állapota fázisonként eltérhet. A mérés feszültség alatt történik, és csak pillanatokig tart. Ha a körben FI-relé van, olyan mérési módot választunk, amely nem oldja ki, így a szivattyú működése nem szakad meg feleslegesen.

Hogyan próbáljuk ki a FI-relét a szivattyú áramkörén?

A 30 mA-es FI-relé, más néven áram-védőkapcsoló, a szivattyúk egyik legfontosabb védelme. A szabvány szerint kiegészítő védelem, de életvédelmi és tűzvédelmi szempontból nélkülözhetetlen: olyan kis szivárgó áramnál is lekapcsol, amelyet a kismegszakító még meg sem érez. Nedves helyen, szabadban, vízzel érintkező gépnél ez a különbség egy áramütés és egy megúszott ijedtség között.

A vizsgálat két részből áll. Először a próbagombbal néhányszor egymás után működtetjük a kapcsolót. Ez azt mutatja meg, hogy a mechanika mozog, és a belső ellenőrző kör működik. A próbagomb azonban nem a védővezetőn keresztül idéz elő hibát, ezért arról semmit nem árul el, hogy egy valódi testzárlatnál mi történne.

Ezért utána műszerrel mérünk. A műszer a szivattyú áramkörén, a csatlakozási ponton mesterséges hibaáramot hoz létre, és méri, mekkora áramnál és mennyi idő alatt old ki a FI-relé. Így egyszerre ellenőrizzük a kapcsolót, a védővezető útját, és azt is, hogy a szivattyú köre valóban a FI-relé mögött van-e. Gyakran kiderül, hogy a szivattyú egészen más körről kap áramot, mint amit a tulajdonos gondolt.

Szivattyúknál néhány dolgot külön is megnézünk:

  • van-e egyáltalán FI-relé a szivattyú előtt, és nem hidalták-e át;
  • ha a szivattyú frekvenciaváltóval működik, a FI-relé típusa megfelel-e annak, amit a hajtás gyártója előír;
  • közös FI-relén van-e a szivattyú más fogyasztókkal, mert egy kerti lámpa hibája ilyenkor a szivattyút is leállítja;
  • ha a vezérlésnek van hibajelzése, jelez-e, amikor a FI-relé leold és a szivattyú emiatt megáll.

Az utolsó pont üzemeltetői szemmel lényeges. A FI-relé leoldása biztonságos állapot, egy átemelőnél vagy drénszivattyúnál viszont ilyenkor emelkedni kezd a víz. Ha a leoldás oka egy visszatérő szigetelési hiba, a megoldás a hiba megkeresése, és nem a FI-relé cseréje egy érzéketlenebbre.

Miért kötjük össze a csövet, az aknát és a fémszerkezeteket?

Az áramütés akkor következik be, amikor valaki egyszerre két olyan pontot érint, amelyek között feszültség van. Egy szivattyúnál ez tipikusan így néz ki: az egyik kéz a szivattyú házán vagy a vezérlőszekrény ajtaján, a másik a fém nyomócsövön, a kútfejen, a hidrofortartályon vagy a medence fém korlátján. Ha a szivattyú háza egy hiba miatt feszültség alá kerül, a fém cső viszont a távoli föld potenciálját hozza, a kettő között veszélyes feszültség lehet.

Az egyenpotenciálra hozás (EPH) ezt a különbséget szünteti meg. A fém csővezetékeket, a gépház fémszerkezeteit, az akna fém hágcsóját és fedlapkeretét, a fém tartályokat összekötjük a védővezető-rendszerrel, így hiba esetén mindegyik közel azonos potenciálra kerül. A szakkönyvek úgy fogalmaznak, hogy az egyenpotenciálú összekötés a lekapcsolásra épülő érintésvédelem elhagyhatatlan része.

A felülvizsgálatnál megkeressük ezeket a fém részeket, megnézzük, hogy be vannak-e kötve, a bekötés bilinccsel, korróziómentesen készült-e, és méréssel ellenőrizzük a folytonosságot. Ami műanyag, például egy műanyag cső vagy egy műanyag aknatest, azt nem kell bekötni. Egy műanyag hálózatba épített fém szerelvény vagy egy fém tolózár viszont már kérdés lehet; ezt helyben, a kialakítás ismeretében mérlegeljük.

A földelés ehhez kapcsolódik, de nem ugyanaz. A földelő a rendszert a talajhoz köti, az EPH a hozzáférhető fém részeket egymáshoz. Egy szivattyúháznál vagy egy távoli átemelőnél, ahol saját földelő is van, annak ellenállását is megmérjük.

Gyakori, hogy egy felújításnál a fém csőszakasz egy részét műanyagra cserélik, és a megmaradt fém szakasz összekötése megszakad. Ugyanígy egy szivattyúcsere után a nyomócsőre szerelt összekötő vezeték gyakran lógva marad. Az EPH kiépítéséről és arról, mit kell bekötni, külön oldalon írtunk.

A motorvédelem és a vezérlés: mit nézünk villamos biztonsági szemmel?

Hogy a szivattyú mikor induljon, meddig fusson, és hogyan riasszon, azt nem a villamos felülvizsgálat dönti el; ezekről a szolgáltatásoldalunk szól. A mi dolgunk az, hogy a vezérlés villamos része biztonságos legyen, és a motorvédelem valóban védjen.

Motorvédő. A motorvédő kapcsoló vagy a hőrelé feladata, hogy a túlterhelt, beszorult, melegedő motort lekapcsolja, mielőtt a tekercs túlmelegszik és a szigetelése tönkremegy. Ehhez a beállításnak a motor adattábláján szereplő névleges áramhoz kell illenie. Gyakran látjuk, hogy a motorvédőt a legnagyobb értékre tekerték, mert a szivattyú „mindig kiesett”. Ilyenkor a motorvédő gyakorlatilag nem véd, a kiesés oka pedig, egy beszoruló járókerék vagy egy romló tekercs, megmarad.

Beépített hővédelem. Sok szivattyú motorjában hőkapcsoló vagy hőérzékelő van, amelyet a vezérléshez kell bekötni. Megnézzük, hogy be van-e kötve, és nincs-e áthidalva.

Úszókapcsoló és szintkapcsoló áramköre. Kisebb szivattyúknál az úszókapcsoló közvetlenül a motor áramát kapcsolja, nagyobbaknál egy kontaktor vezérlőkörét. A kapcsoló kábele mindkét esetben a vízben vagy a víz fölött lóg, ezért ugyanúgy megnézzük a sérüléseket, a toldásokat és a bevezetést, mint a szivattyú kábelénél, és a szigetelési mérésbe is bevonjuk.

Jelzés. Ha van hiba- vagy szintjelzés, annak villamos bekötését és tápellátását is ellenőrizzük: ép-e a kábel, védett-e az áramkör, és megszólal-e, amikor próbaképpen előidézzük a jelzést.

Leválasztás. Végül azt nézzük, lehet-e a szivattyút biztonságosan feszültségmentesíteni. Kell a közelben egy jól azonosítható leválasztó vagy főkapcsoló, amelyet a karbantartó kikapcsolhat, mielőtt a szivattyúhoz nyúl. Egy kiemelés vagy tisztítás előtt ez életbiztosítás, és sajnos ez is gyakran hiányzik vagy felirat nélküli.

Szennyvízakna: mit jelent a robbanásveszély a vizsgálatnál?

A szennyvízaknában a szerves anyag bomlásakor gyúlékony és mérgező gázok keletkezhetnek. Egy kis házi átemelőnél ez ritkábban okoz gondot, egy nagyobb közös vagy közüzemi átemelőnél viszont komolyan kell venni. Ezt a kérdést óvatosan kezeljük, mert nem a villamos felülvizsgáló dönti el.

Azt, hogy egy akna vagy gépház robbanásveszélyes térnek minősül-e, és ha igen, milyen besorolásba tartozik, az üzemeltetőnek kell meghatároznia, és erről dokumentációval kell rendelkeznie. Az ilyen terekre külön előírások vonatkoznak: csak a besorolásnak megfelelő, erre a célra minősített villamos berendezés használható, és a felülvizsgálat is részletesebb.

A mi teendőink ebből:

  1. A munka előtt megkérdezzük, van-e besorolás. Ha van, elkérjük, mert ebből derül ki, mit és hogyan vizsgálhatunk.
  2. Ha a tér besorolt, megnézzük, hogy a bent lévő szivattyú, úszókapcsoló, kötés és lámpa az adattáblája szerint alkalmas-e erre a helyre.
  3. Robbanásveszélyes helyen szikrát okozó mérést csak akkor végzünk, ha az üzemeltető írásban igazolja, hogy a veszély a mérés idejére megszűnt, és a mérést engedélyezi.
  4. Az aknába munkavédelmi előkészítés nélkül nem szállunk le; a mérések nagy része az aknán kívül, a vezérlőszekrénynél is elvégezhető.

Ha nincs besorolás, de a helyszín alapján felmerül a gázveszély, ezt a jegyzőkönyv észrevételei között jelezzük, és javasoljuk, hogy az üzemeltető tisztáztassa. A robbanásvédelmi vizsgálat külön szakterület. Ha egy átemelő ilyen besorolású, előre egyeztetjük, hogy annak mely része tartozik a mi vizsgálatunkba, és melyikhez kell más szakember.

Egy szempontot a lakossági üzemeltetőknek is érdemes megjegyezniük. Egy szennyvízaknában a kilazult, szikrázó kötés, a nyitott kötődoboz vagy a sérült kábel nemcsak áramütést okozhat, hanem gyújtóforrás is lehet. Ez még egy ok arra, hogy a kötéseket az aknán kívül, tömített dobozban helyezzék el, és az akna belsejében csak a szivattyú és az úszó kábele legyen.

Hogyan olvassa a mérési jegyzőkönyvet üzemeltetőként?

A felülvizsgálat végén két iratot kap: a minősítő iratot, amely a berendezés összesített minősítését és az észrevételeket tartalmazza, és a mérési jegyzőkönyvet a mért értékekkel. Elsőre sok benne a szám és a rövidítés, de üzemeltetői szemmel néhány részt kell igazán figyelmesen elolvasni.

  1. Mire terjedt ki a vizsgálat? Az elején szerepel, mely szivattyúk, szekrények és áramkörök tartoztak bele. Ha valami kimaradt, például egy második szivattyú vagy a medencegépház, arra az irat nem vonatkozik.
  2. A korlátozások. Ha valamit nem lehetett megnézni vagy megmérni, mert az akna belseje csak a fedlap felől volt látható, vagy egy szivattyút nem lehetett leállítani, azt a jegyzőkönyv leírja. Ez nem kibúvó, hanem fontos információ: azt mutatja, hol nincs igazolás.
  3. A minősítés. MEGFELELT vagy NEM MEGFELELT. A NEM MEGFELELT nem azt jelenti, hogy minden rossz, hanem azt, hogy legalább egy olyan hiba van, amely a biztonságot veszélyezteti, és javítani kell.
  4. Az észrevételek. Ez a legfontosabb rész. Az észrevételek súlyosság szerint különülnek el: van az azonnali beavatkozást igénylő, életveszélyes hiba; van a biztonságot rontó hiba, amelyet határidőre javítani kell; és van a javaslat, amely nem hiba, de érdemes megfontolni.
  5. A javítási határidő. A hiányosságok pótlásának határidejét a minősítő iratban rögzítjük, a megbízóval egyeztetve.
  6. A következő esedékesség. Az irat javaslatot tesz a következő felülvizsgálat időpontjára.

A mért értékeknél minden sorban ott áll az eredmény, a hozzá tartozó követelmény és az értékelés. A határértékeket nem kell fejben tartania; elég azt megkeresnie, hol nem teljesült a követelmény, és mi a javasolt teendő. Hogy egy teljes dokumentáció hogyan néz ki, azt a minta jegyzőkönyvünkön lapozhatja végig.

Egy tanács: a jegyzőkönyvet tegye el a szivattyú gépkönyve mellé. A következő vizsgálatnál a régi értékekkel összevetve látszik, hogy romlik-e valami.

Gyakori mérési eredmények és mit jelentenek

Minden szivattyú más, de bizonyos eredmények újra és újra előjönnek. Az alábbiak általános tapasztalatok, nem egy-egy konkrét helyszín leírásai.

  • Minden mérés rendben, a szemrevételezésnél apróbb észrevétel. Hiányzó felirat, rosszul záródó szekrényajtó, egy tömítetlen bevezetés. A minősítés ettől még MEGFELELT lehet, de érdemes rendezni, mert jellemzően ezekből lesz a következő vizsgálat hibája.
  • A szigetelési ellenállás megfelel, de a korábbinál láthatóan kisebb. Ez a trend figyelmeztetés. Javasoljuk a kábel, a kötések és a tömítések átnézését, és azt, hogy a következő mérés ne a szokásos esedékességkor, hanem korábban legyen.
  • A szigetelési ellenállás nem felel meg. A szivattyú, a kábel vagy egy kötés nedvességet kapott. Amíg nincs javítva, a szivattyú áramköre nem biztonságos, és csak egy működő FI-relé áll a hiba és az ember között.
  • Nincs folytonosság a védővezetőn. A szivattyú háza nincs bekötve, vagy egy kötésnél megszakadt a védőér. Ez NEM MEGFELELT minősítést és sürgős javítást jelent.
  • A FI-relé nem old ki, vagy túl lassan old. Cserélni kell, akkor is, ha a próbagombra eddig rendesen lekapcsolt.
  • Nincs FI-relé a szivattyú előtt. Régebbi berendezéseknél gyakori. A pótlás nem bonyolult, a biztonság viszont sokat nyer vele.
  • A hurokimpedancia túl nagy a beépített védelemhez. Jellemzően hosszú kábelnél fordul elő. A megoldás a védelem átgondolása, illetve a lekapcsolás FI-relével való biztosítása.
  • A motorvédő túl nagyra van állítva. Ez elsősorban tűzvédelmi és üzembiztonsági kérdés, az észrevételek között jelezzük.
  • Bekötetlen fém cső vagy tartály. Hiányzó vagy leszakadt EPH-kötés, amely jellemzően egy csere vagy felújítás után marad így.

Ha egy eredmény nem világos, kérdezzen rá nyugodtan. A helyszínen elmondjuk, mit találtunk, és a jegyzőkönyv kiküldése után is szívesen elmagyarázzuk.

Mit készítsen elő a vizsgálat előtt?

Egy szivattyú felülvizsgálata akkor halad gyorsan és akkor ad teljes képet, ha minden hozzáférhető. A legtöbb időt nem a mérés viszi el, hanem a kulcs keresése és a leállítás megszervezése. Ezért ezeket előre egyeztetjük.

  • Kulcsok és hozzáférés. A vezérlőszekrény kulcsa, az akna fedlapjának nyitásához szükséges eszköz, a gépház vagy a szivattyúház kulcsa. A szekrény elé ne legyen odapakolva semmi, és az akna fedlapja legyen szabadon.
  • A szivattyú adatai. Típus, teljesítmény, áramfelvétel. Ha a gépkönyv nincs meg, egy fotó az adattábláról is sokat segít, különösen búvárszivattyúnál, amelynek az adattábláját a helyszínen nem látjuk.
  • A korábbi jegyzőkönyv. Ha volt már felülvizsgálat, a régi értékekkel össze tudjuk vetni az újakat, és látszik a trend.
  • Rajz vagy leírás. Nagyobb rendszernél, több szivattyúnál a vezérlőszekrény kapcsolási rajza, ha van.
  • A leállítás egyeztetése. A szigetelési méréshez a szivattyút rövid időre feszültségmentesíteni kell. Átemelőnél olyan időpontot választunk, amikor kevés a befolyó víz, drénszivattyúnál száraz időt, közös átemelőnél pedig előre értesíteni kell a lakókat vagy a használókat. Házi vízműnél arra kell számítani, hogy addig nincs nyomás a vezetékben.
  • Kapcsolattartó. Valaki, aki ismeri a rendszert: hol van a betáplálás, melyik szivattyú mit csinál, mikor indul.
  • Besorolás, ha van. Szennyvízaknánál az esetleges robbanásvédelmi besorolás dokumentációja.

Ha ezek közül valami hiányzik, az nem akadálya a vizsgálatnak. Amit viszont nem tudunk megnézni vagy megmérni, azt a jegyzőkönyvben korlátozásként tüntetjük fel, és később pótolni kell.

Mikor kötelező a szivattyú felülvizsgálata?

A kötelezettség jellemzően nem magából a szivattyúból, hanem abból következik, hogy hol és ki üzemelteti.

  • Munkahelyen. Ha a szivattyú egy cég telephelyén, üzemben, egy közüzemi vagy más üzemeltető kezelésében működik, a munkahelyi villamos berendezés része. A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet szerint ilyenkor 3 évente időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat szükséges. Ez a vállalkozások szivattyúházaira, gépházaira és telephelyi átemelőire is vonatkozik. Részletesen a munkahelyek időszakos felülvizsgálatáról szóló oldalon írunk.
  • Lakóingatlannál. A családi ház kútszivattyúja, házi vízműve, átemelője a ház villamos berendezésének része, ezért a ház felülvizsgálatakor ezeket az áramköröket is megnézzük. Ingatlan adás-vétel, bérbeadás esetén a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet (VMBSZ) szerint 6 évnél nem régebbi minősítő iratra van szükség. Erről az ingatlaneladáshoz kötelező felülvizsgálatról szóló oldalunk szól.
  • Társasházban, lakóparkban. A közös átemelő a közös villamos berendezés része, a felülvizsgálatát a közös képviselő rendeli meg.
  • Szivattyúcsere, átalakítás után. Ha új szivattyú, új kábel vagy új vezérlőszekrény kerül be, vagy átalakítják a betáplálást, a használatba vétel előtt ellenőrizni kell. Ilyenkor derül ki, hogy a régi védelem és a régi kábel illik-e az új géphez.

Ezen felül egy harmadik fél is kérheti a jegyzőkönyvet: a vízmű, egy biztosító, egy bérlő vagy a vevő. Ha nem biztos benne, szükség van-e vizsgálatra, érdemes tisztázni, milyen célra kérik az iratot, és milyen ingatlanról van szó; ebben telefonon is szívesen segítünk.

A minősítő iratban a következő esedékes vizsgálat időpontja is szerepel, így nem kell fejben tartania. Érdemes a naptárba is beírni, mert egy szivattyúnál a későn észrevett hiba sokszor drágább, mint maga a vizsgálat.

Mikor hívjon szakembert?

Nem kell megvárni az esedékességet, ha a szivattyú vagy a környezete jelez. Hívjon minket, ha:

  • a FI-relé rendszeresen leold, különösen eső után vagy a szivattyú indulásakor;
  • a szivattyú háza, a cső vagy a vezérlőszekrény ajtaja „csíp”, bizsereg érintésre; ilyenkor ne nyúljon hozzá újra, és kapcsolja le az áramkört;
  • a vezérlőszekrény beázott, rozsdás, égett szagú, vagy a kötéseknél elszíneződést lát;
  • az akna, a pince vagy a gépház víz alá került, és a víz elérte a villamos szerelvényeket;
  • szivattyút cseréltek, kábelt toldottak vagy a betáplálást átalakították, és ezt utána senki nem mérte meg;
  • a motorvédő vagy a kismegszakító gyakran kiold, és valaki már a beállítás „feljebb tekerését” javasolta;
  • a kábel láthatóan sérült, megtört, megrágták, vagy szigetelőszalaggal javították;
  • ingatlan adás-vétel, bérbeadás előtt áll, vagy a vízmű, a bérlő, a vevő jegyzőkönyvet kér.

Ha a hiba már fennáll, mert a szivattyú nem indul vagy folyton kiold valami, az elsősorban hibakeresés, nem felülvizsgálat. A kettő nem ugyanaz. A hibakeresésnél a hiba okát kutatjuk fel és javítjuk ki, a felülvizsgálatnál a teljes áramkör biztonságát minősítjük, javítás nélkül. Sokszor egymás után következnek: előbb a javítás, utána az ellenőrző mérés és a minősítő irat.

Áramütésre utaló helyzetben ne kísérletezzen. Ne kapcsolja vissza újra és újra, ne hidalja át a védelmet, és ne engedjen senkit a szivattyú közelébe, amíg az áramkör nincs lekapcsolva és megvizsgálva. Ha valakit áramütés ért, előbb az áramot kell megszüntetni, utána segítséget nyújtani és mentőt hívni.

Mire számítson, ha kijövünk?

A felülvizsgálat menete minden helyszínen ugyanaz, akár egyetlen kútszivattyúról, akár egy többszivattyús közös átemelőről van szó.

  1. Megbízási szerződés a helyszínen. Érkezéskor rögzítjük, mire terjed ki a vizsgálat: mely szivattyúk, szekrények és áramkörök.
  2. Szemrevételezés és mérések. Végigjárjuk a kábel útját a betáplálástól a szivattyúig, majd mérünk: védővezető-folytonosság, szigetelési ellenállás, hurokimpedancia, FI-relé, szükség szerint földelés és EPH. A szivattyút csak a szükséges ideig, egyeztetve állítjuk le.
  3. Az észrevételek a helyszínen. Még ott elmondjuk, mit találtunk, mi sürgős és mi várhat. Ha életveszélyes hibát látunk, azonnal jelezzük.
  4. Számla a helyszínen. A díjat a vizsgálat végén, a helyszínen számlázzuk.
  5. Minősítő irat és mérési jegyzőkönyv. 1 - 2 munkanapon belül, elektronikusan hitelesítve, e-mailben küldjük meg.
  6. Árajánlat a hibákra. Ha hibát találtunk, a javításra díjmentes, tételes árajánlatot adunk. Hogy kivel javíttatja, az az Ön döntése.

Egy dolgot fontos előre tudni: a vizsgálat alatt nem javítunk, csak tájékoztatunk. Akkor sem, ha egy hiba látszólag egy csavarhúzóval megoldható. Ezt azért tartjuk így, hogy a jegyzőkönyv pontosan azt az állapotot mutassa, amit találtunk, a javítás pedig külön, tételes ajánlat alapján, átláthatóan történjen.

A javítás után ellenőrző méréssel igazolható, hogy a hiba megszűnt, és a szivattyú áramköre rendben van. A teljes folyamatot lépésről lépésre az így zajlik a felülvizsgálat oldalon írtuk le, fotókkal és a helyszíni teendőkkel együtt.

Ha közös átemelőről vagy több épületet ellátó szivattyúházról van szó, előre egyeztetjük a kapcsolattartót és a leállítás idejét, hogy a vizsgálat a lakókat vagy a használókat a lehető legkevésbé zavarja.

Mennyibe kerül egy szivattyú felülvizsgálata?

A vízátemelő szivattyú villamos biztonsági felülvizsgálata 45 000 Ft-tól (+ ÁFA) kezdődik, a minősítő irattal és a mérési jegyzőkönyvvel együtt. Ez az ár egy egyszerűbb, áttekinthető rendszerre vonatkozik. Nagyobb rendszer, több szivattyú vagy összetett vezérlés esetén egyedi árat adunk, a rendszer ismeretében.

Néhány jellemző helyzet:

  • Családi ház kútszivattyúval, házi vízművel vagy átemelővel. Ha ingatlan adás-vétel, bérbeadás miatt az egész házat vizsgáljuk, a szivattyúkat a ház részeként nézzük meg. A családi ház felülvizsgálata 60 000 Ft-tól, a társasházi lakásé 45 000 Ft-tól indul; a pontos sávok a villamos biztonsági felülvizsgálat ártáblájában szerepelnek. Ha a szivattyúk külön szekrénnyel, összetettebb bekötéssel működnek, ezt az ajánlatban előre jelezzük.
  • Közös, társasházi vagy lakóparki átemelő több szivattyúval. Egyedi ár, a szivattyúk és az áramkörök száma szerint.
  • Cég telephelye, szivattyúház, gépház. Munkahelyen, nem lakóépületben, üzlethelyiségben vagy raktárban egyedi árat adunk.
  • Hordozható, dugvillás szivattyúk. Ezeket eszközként vizsgáljuk, eszközönként 2 500 Ft + ÁFA-tól.

Az árat leginkább az befolyásolja, hány szivattyú és hány áramkör tartozik a rendszerhez, mekkora a vezérlőszekrény, mennyire könnyű hozzáférni az aknához vagy a gépházhoz, és összevonható-e a vizsgálat a ház felülvizsgálatával egy kiszállásba.

Az aktuális tételes árakat az Áraink oldalon találja.

Ha nem biztos benne, melyik kategóriába esik a rendszere, írja meg, hány szivattyúról, milyen vezérlésről és melyik településről van szó, és előre megmondjuk az árat. Budapesten és Pest megyében vállaljuk a szivattyúk és szivattyúházak felülvizsgálatát.

Gyakori kérdések

Le kell kapcsolni a szivattyút, amíg mérnek?

Egy rövid időre igen, mert a szigetelési ellenállást csak feszültségmentes áramkörön lehet megmérni. A többi mérés feszültség alatt történik. Az időpontot úgy egyeztetjük, hogy az akna ne teljen meg, a házi vízmű miatt nyomás nélkül maradó ház ne okozzon gondot, közös átemelőnél pedig a lakókat előre tájékoztatni lehessen.

Ki kell emelni a búvárszivattyút a kútból a vizsgálathoz?

Általában nem. A szigetelési ellenállást és a védővezető folytonosságát a vezérlőszekrénynél, a kábel végén mérjük, ez a kábelt és a motort együtt vizsgálja. Kiemelésre akkor van szükség, ha a hibát pontosan be kell határolni, vagy a szivattyút egyébként is karbantartják; ezt a kútfúróval vagy a gépésszel érdemes összehangolni.

Nem elég, ha a FI-relé próbagombját megnyomom?

Nem. A próbagomb csak azt mutatja meg, hogy a kapcsoló mechanikusan működik. Arról nem árul el semmit, hogy a szivattyú köre valóban a FI-relé mögött van-e, ép-e a védővezető, és elég kis áramnál, elég gyorsan old-e ki a kapcsoló. Ezt műszeres méréssel ellenőrizzük. A próbagombot ettől függetlenül érdemes időnként megnyomni.

Műanyag a szivattyúm burkolata. Akkor is kell neki védővezető?

Ez a szivattyú érintésvédelmi osztályától függ, amelyet az adattábla és a gépkönyv mutat meg. Sok szivattyú műanyag külső mellett is védővezetős kivitelű, mert belül fém részek vannak. A FI-relé és az áramkör védelme ettől függetlenül szükséges, hiszen a víz és a kábel ugyanúgy jelen van.

Mit jelent, ha a minősítő iratban NEM MEGFELELT szerepel?

Azt, hogy legalább egy olyan hibát találtunk, amely a biztonságot veszélyezteti. Az észrevételekből kiderül, melyik hiba a sürgős, és mi a javítás módja. A hibákra díjmentes, tételes árajánlatot adunk, a javítás után pedig ellenőrző méréssel igazolható, hogy a szivattyú áramköre rendben van.

A kútszivattyú és a házi vízmű egy vizsgálatnak számít?

Egy kiszállással vizsgáljuk őket, de a díjat befolyásolja, hány szivattyú és hány áramkör van. Ha ingatlan adás-vétel, bérbeadás miatt a teljes házat vizsgáljuk, a szivattyúk a ház berendezésének részeként kerülnek a jegyzőkönyvbe. A pontos árat előre, a rendszer adatainak ismeretében megadjuk.

Medenceszivattyúnál mire figyelnek külön?

A medence környezetében az emberek vizes testtel, mezítláb mozognak, ezért ott különösen alaposan nézzük a 30 mA-es FI-relé meglétét és működését, a fém részek egyenpotenciálra hozását és a gépház szerelvényeinek víz elleni védettségét. A medence körüli villamos szerelésre külön szabványi követelmények is vonatkoznak.

Robbanásveszélyesnek számít a házi szennyvízátemelőm?

Ezt általánosságban nem lehet megmondani. A besorolás az üzemeltető feladata, és a helyi viszonyoktól függ. Egy kis házi aknánál ritkábban merül fel, nagyobb közös vagy közüzemi átemelőnél gyakrabban. Ha a helyszínen gázveszély gyanúja merül fel, a jegyzőkönyvben jelezzük, és javasoljuk a besorolás tisztázását.

Milyen gyakran kell a szivattyút felülvizsgáltatni?

Munkahelyen, például egy cég szivattyúházánál, 3 évente. Lakóingatlannál a szivattyú a ház berendezésének része; ingatlan adás-vétel, bérbeadás esetén 6 évnél nem régebbi minősítő irat kell. Szivattyúcsere vagy átalakítás után a használatba vétel előtt ellenőrizni kell. A következő esedékességet a minősítő irat is tartalmazza.

Mi a teendő, ha a szivattyú háza bizsereg érintésre?

Ne érjen hozzá újra, és ne engedjen mást se a közelébe. Kapcsolja le a szivattyú kismegszakítóját vagy a főkapcsolót, ha ezt biztonságosan, száraz helyről meg tudja tenni. A bizsergés szigetelési vagy védővezető-hibára utal, amelyet méréssel kell kideríteni. A szivattyút a javításig ne kapcsolja vissza.

Villamos biztonsági felülvizsgálatot, érintésvédelmi felülvizsgálatot (VBF), valamint villanyszerelési munkákat az alábbi településeken és kerületekben vállalunk:

Kérjen ajánlatot vagy időpontot

Legyen szó felmérésről vagy ajánlatkérésről: helyszíni felméréssel, tételes árajánlattal és ingyenes tanácsadással segítünk. Igény esetén a feltárt hibákra indikatív ajánlatot is készítünk.

+36 70 636 5720
E-mail
info@villanyszereles-dunakanyar.hu
Nyitvatartás
hétköznap 8:00 - 18:00
Google
Cégprofil és értékelések
Adatkezelés
Adatkezelési tájékoztató
Hívjon most: +36 70 636 5720