Elosztócsere egy nap alatt: így zajlik a munka
Pestszentlőrinc, Kispest és Pesterzsébet régi kertvárosi házaiban és lakótelepi lakásaiban a régi elosztótábla cseréje az egyik leggyakoribb munkánk. Jól előkészítve a csere a legtöbb esetben egy munkanap alatt elkészül, és a ház estére már az új elosztóval működik.
Az előkészítés a felméréssel kezdődik: azonosítjuk az áramköröket, megnézzük a régi vezetékek anyagát és állapotát, és összeállítjuk az új elosztó felépítését. Így a csere napján minden anyag kéznél van.
Reggel lekapcsoljuk a házat, megjelöljük a vezetékeket, és bontjuk a régi táblát. Az új elosztóban a főkapcsoló, a túlfeszültség-levezető, az áram-védőkapcsolók és a kismegszakítók kapnak helyet, a nulla- és a védővezetők külön sínre kerülnek. A megégett, oxidálódott vezetékvégeket visszavágjuk, a kötéseket felújítjuk.
Visszakapcsolás előtt minden kör szigetelési ellenállását megmérjük, hogy egy rejtett hiba ne az új elosztóban okozzon kárt. Utána áramkörönként kapcsolunk vissza, és ellenőrizzük az áram-védőkapcsolók kioldását.
A nap végén feliratozzuk az elosztót, áramkörlistát és mérési jegyzőkönyvet adunk. Ha a régi körök között hibásat találtunk, azt jelezzük, és javaslatot teszünk a javításra.
Számolási példa: régi tábla cseréje egy kispesti Kádár-kockában
Egy szemléltető eset: 85 m²-es Kádár-kocka Kispesten, régi, olvadóbiztosítós táblával. Az új elosztóba két áram-védőkapcsoló és túlfeszültség-levezető kerül, a vezetékek egyelőre maradnak.
| Tétel | Nettó ár |
|---|
| Új elosztókiselosztó 12 modulig, -tól ár | 80 000 Ft |
| Áram-védőkapcsolók2 db, -tól ár | 80 000 Ft |
| Túlfeszültség-levezető-tól ár | 40 000 Ft |
| A régi tábla bontása, körök azonosítása, bekötés6 óra × 15 500 Ft | 93 000 Ft |
| Szigetelési ellenállás mérésedokumentációval, -tól ár | 25 000 Ft |
| Feliratozás, áramkörlista1 óra × 15 500 Ft | 15 500 Ft |
| Összesen, nettó | 333 500 Ft |
| ÁFA (27%) | 90 045 Ft |
| Bruttó végösszeg, anyag nélkül | 423 545 Ft |
Szemléltető példa, nem egy konkrét ügyfél munkája: a tételek az Áraink oldal tájékoztató egységárai (+ ÁFA, anyag nélkül), az óradíjas tételek becsült munkaórával és a 15 500 Ft + ÁFA rezsióradíjjal számolva. A „-tól” árakat a legkisebb értékkel számoltuk. A feltüntetett árak nem minősülnek hivatalos ajánlattételnek.
A példa anyag nélküli munkadíjat mutat; az elosztószekrény és a védelmi készülékek ára ehhez adódik. Ha a mérés szerint egy régi kör szigetelése rossz, azt nem kapcsoljuk vissza, amíg nem javítottuk; ennek költsége külön tétel. Hasonló házak teljes felújításának referencia-árait a családi házas példák között találja.
Ha a csere során kiderül, hogy a vezetékek alumíniumból vannak és több kötés megégett, a kötések felújítása néhány további munkaórával jár. Ha a régi tábla helyén nincs elég hely, az új elosztót a közelben, süllyesztve vagy falon kívül helyezzük el.
Szakmai tudnivalók a munkához
Alumínium vezeték: miért nem elég a kötéseket meghúzni?
A hatvanas-nyolcvanas években épült lakások és házak jelentős részében alumínium vezeték fut. Az alumínium önmagában jó vezető, a gond a kötéseknél van. A szorítás alatt az anyag lassan „elfolyik”, a kötés meglazul. A felületén pedig rosszul vezető oxidréteg képződik, így a kötés ellenállása nő, és terhelés alatt melegszik. Ha alumíniumot közvetlenül rézzel kötnek össze, a nedvesség hatására a két fém érintkezésénél korrózió indul.
Amíg a háztartás kevés energiát használt, ez lassan haladt. Ma egy alumínium dugaljkör egyszerre lát el vízforralót, mikrohullámú sütőt és kávéfőzőt, és a régi kötések ezt már nem bírják. A figyelmeztető jelek: meleg vagy elszíneződött dugalj és kapcsoló, villogó világítás, égett szag, kiolvadt vagy megbarnult szerelvény a doboz körül.
A kötések meghúzása csak átmeneti segítség, mert a folyamat folytatódik. Tartós megoldást a rézvezetékre cserélés ad, amelyet egyszerre vagy helyiségenként is el lehet végezni. A csere során új elosztó, áram-védőkapcsolós védelem és mérési jegyzőkönyv is készül, így a hálózat a mai igényeket is biztonsággal kiszolgálja.
Ha a teljes csere egyszerre nem fér bele a költségvetésbe, a sorrendet a kockázat dönti el. Először a konyha és a nagy fogyasztók körei kerülnek sorra, mert ezeken folyik a legnagyobb áram, utána a fürdőszoba, végül a lakóterek és a világítás. Az új elosztó és az áram-védőkapcsolós védelem már az első ütemben elkészül, így a még régi körök is jobb védelmet kapnak a végleges csere idejéig.
A témáról részletesen: alumínium vezeték és a lakástűz jelei.
Hurokimpedancia: lekapcsol-e időben a védelem?
Ha egy készülék fémházába fázis kerül, a hibaáram a védővezetőn át visszajut a táphálózatba. Ennek az útnak – a hibahuroknak – az ellenállását nevezzük hurokimpedanciának. Minél kisebb, annál nagyobb hibaáram folyik, és annál gyorsabban kapcsol le a kismegszakító vagy a biztosító. Ha viszont túl nagy, a hibaáram nem elég a gyors lekapcsoláshoz, és a készülék háza hosszú ideig veszélyes feszültség alatt maradhat.
A hurokimpedanciát műszerrel, végpontonként mérjük: a dugaljaknál, a fix bekötésű készülékeknél és az elosztóban. A mért értékből kiszámítható a várható hibaáram, és összevethető azzal, amire az adott kismegszakító előírt időn belüli lekapcsolásához szükség van.
Túl nagy értéket jellemzően laza vagy oxidálódott kötés, nagyon hosszú, vékony vezeték, szakadt vagy rossz védővezető, illetve a csatlakozás hibája okoz. Régi alumínium hálózatoknál és toldott, többször átalakított áramköröknél gyakran előfordul. A mérés így nemcsak a védelem működését igazolja, hanem rejtett kötési hibákat is felszínre hoz.
TT-rendszerben, ahol a ház saját földelője vezeti el a hibaáramot, a hibahurok ellenállása jellemzően nagy, ezért ott a védelem az áram-védőkapcsolóra épül, és a földelési ellenállás mérése kerül előtérbe. Ezért a mérés előtt mindig megállapítjuk, milyen rendszerű a csatlakozás, és ehhez igazítjuk a vizsgálatot és az értékelést.
A hurokimpedancia mérése a villamos biztonsági felülvizsgálat és minden általunk végzett felújítás átadási mérésének része. Bővebben a felülvizsgálat menetéről: így zajlik a felülvizsgálat.
Túlfeszültség-levezető: lépcsőzetes védelem az elektronikának
Túlfeszültség nemcsak közeli villámcsapáskor keletkezik: a hálózati kapcsolások, a nagy motorok indítása és a távoli villámok is okozhatnak rövid, de nagy feszültségtüskéket. A mai háztartás tele van érzékeny elektronikával – inverteres klíma, hőszivattyú, kazánvezérlés, router, okosotthon-központ –, és ezek a tüskék egyszerre több készüléket is tönkretehetnek.
A védelem lépcsőzetes. Ahol a háznak villámhárítója van, vagy a csatlakozás szabadvezetéken érkezik, ott a betápláláshoz közel villámáram levezetésére alkalmas (1. típusú) levezető kerül. Az elosztóba a 2. típusú, a kifejezetten érzékeny készülékek közelébe a 3. típusú, finomvédelmi eszköz. A fokozatokat össze kell hangolni, különben a finomvédelem kapja meg a teljes terhelést.
A levezető csak jó földeléssel működik, és a bekötés hossza is számít: minél hosszabb a vezeték a levezető és a fő földelősín között, annál nagyobb maradékfeszültség jut a készülékekre. Ezért rövid, egyenes bekötéssel szereljük. A levezetők állapotjelzőjét érdemes időnként megnézni, a kioldott betétet pedig cserélni kell. A túlfeszültség-levezető nem helyettesíti a villámhárítót: az az épületet védi, a levezető a hálózatot.
Napelemes rendszernél az egyenáramú oldalra külön, egyenáramra méretezett túlfeszültség-levezető kell: a váltakozó áramú oldali eszköz erre nem alkalmas. A hosszú, a tetőről vagy a kertből érkező vezetékek – kerti lámpák, kapuvezérlés, kültéri kamerák – szintén bevezethetik a túlfeszültséget, ezért ezeknél is mérlegeljük a védelmet. A gyengeáramú hálózatokat, például az internet- és antennavezetéket, a maguk eszközeivel lehet védeni.
A beépítés díja 40 000 Ft-tól + ÁFA, anyagköltség nélkül. Részletesen: túlfeszültség-levezető lakásba és családi házba.
Ha lekapcsol a biztosíték vagy a FI-relé: első lépések
Ha a kismegszakító kapcsol le, az túlterhelést vagy zárlatot jelez. Ha egyszer történik, amikor egyszerre ment a vízforraló, a mikró és a vasaló, valószínűleg túlterhelés volt: kapcsoljon ki néhány készüléket, és kapcsolja vissza. Ha visszakapcsolás után azonnal újra lekapcsol, zárlat lehet a vezetékben vagy egy készülékben: ilyenkor ne erőltesse.
Ha az áram-védőkapcsoló (FI-relé) old le, valahol hibaáram folyik a föld felé. Húzza ki a készülékeket a lekapcsolt körből, majd kapcsolja vissza az áram-védőkapcsolót. Ha visszakapcsolható, a készülékeket egyenként visszadugva megtalálhatja a hibásat. Ha a készülékek nélkül sem kapcsolható vissza, a hiba a vezetékekben, egy beázott dobozban vagy egy kültéri szerelvényben van – ezt műszeres hibakereséssel találjuk meg.
Égett szag, meleg, elszíneződött dugalj vagy kapcsoló, sercegő hang vagy füst esetén kapcsolja le a főkapcsolót, és hívjon szakembert. A lekapcsolt védelmet soha ne rögzítse, ne hidalja át, és a kismegszakítót ne cserélje nagyobbra: a védelem azért kapcsol le, hogy a nagyobb bajt megelőzze.
Időszakosan jelentkező hibánál – ha a leoldás csak esőben, csak télen vagy csak egy bizonyos napszakban történik – jegyezze fel, mikor és milyen körülmények között jelentkezett, és mi működött akkor. Ezek az információk sokszor többet érnek egy órányi méréssel töltött keresésnél, és gyorsabban elvezetnek a hibához.
A hibakeresésről részletesen: elektromos hibakeresés · FI-relé leold eső után.
Áram-védőkapcsoló (FI-relé): az életvédelem alapja
Az áram-védőkapcsoló folyamatosan összehasonlítja az áramkörbe befolyó és onnan visszatérő áramot. Ha a kettő eltér, az azt jelenti, hogy az áram egy része más úton – egy hibás készülék házán, egy nedves falon vagy egy emberen keresztül – a föld felé folyik. Ilyenkor a készülék a másodperc töredéke alatt lekapcsol. A kismegszakító erre nem képes: az csak a túlterhelést és a zárlatot érzékeli, egy emberen átfolyó, életveszélyes, de kis áramot nem.
A legfeljebb 32 A-es dugaljak áramköreit, a fürdőszobát és a kültéri dugaljakat 30 mA-es áram-védőkapcsolóval védjük. Régi házakban gyakran egyáltalán nincs ilyen védelem, vagy csak egyetlen készülék van az egész házra. Utóbbinál egy hibás kerti lámpa az egész házat sötétbe borítja, ezért korszerű elosztóban több csoportra osztjuk az áramköröket.
A típus sem mindegy. Az alapkivitelű áram-védőkapcsoló csak a tisztán szinuszos hibaáramot érzékeli biztosan. A mai mosógépek, indukciós főzőlapok, hőszivattyúk és inverterek hibaárama egyenáramú összetevőt is tartalmazhat, amely „elvakíthatja” az egyszerű készüléket. Ezekhez A típusú, az autótöltőkhöz és egyes frekvenciaváltós gépekhez pedig a gyártó előírása szerint B típusú, vagy egyenáramú hibaáram-érzékeléssel kiegészített védelmet választunk.
Ha az áram-védőkapcsoló gyakran, látszólag ok nélkül old le, annak is van oka. A sok elektronikus készülék – számítógép, tévé, töltők, LED-tápegységek – kis, önmagában megengedett szivárgó árama egy csoporton belül összeadódhat. Ilyenkor a köröket több áram-védőkapcsoló között osztjuk el, és áramkörönként megmérjük a szivárgó áramot, mielőtt egy készüléket vagy vezetéket hibásnak nyilvánítanánk. A gyakori leoldást soha nem érzéketlenebb védelemmel oldjuk meg, hanem az ok megkeresésével.
A beépített áram-védőkapcsolót a próbagombbal időnként érdemes kipróbálni: ha megnyomásra nem kapcsol le, cserélni kell. A beépítés díja mérésekkel együtt 40 000 Ft-tól + ÁFA (anyag nélkül). Bővebben: be nem kötött áram-védőkapcsoló.
Földelés: a ház villamos biztonságának kiindulópontja
Egy családi háznál a földelés a lelke mindennek: erre épül az áramütés elleni védelem, a túlfeszültség-levezető, a napelemes rendszer és a villámhárító is. Ha a földelés hiányzik vagy rossz, ezek a védelmek sem tudják rendesen ellátni a feladatukat.
A fő földelőkapocs köti össze a ház földelőjét, a védővezetőket és az egyenpotenciálra hozó vezetőket. A földelő lehet levert szonda, földbe fektetett szalag vagy az épület alapjába betonozott alapföldelő. Régi házaknál gyakran derül ki, hogy a „földelés” valójában egy fém vízcső, amely a műanyag csőcsere óta semmit sem földel, vagy egy évtizedekkel ezelőtt levert, mára elrozsdásodott vascső.
Az MSZ 447:2019 a ház földelésére lehetőleg legfeljebb 10 ohmot ír elő; javítás akkor kell, ha ennek többszöröse mérhető. A földelési ellenállás nem állandó: kiszáradt vagy fagyott talajban nő, ezért a fagyhatár alá, mélyre vert szonda adja a legstabilabb értéket. A végső szót az elosztóban mért hurokimpedancia mondja ki, mert az mutatja meg, hogy hiba esetén a védelem valóban időben lekapcsol-e.
A legtöbb hazai csatlakozásnál a szolgáltató hálózata a nullavezetőt és a védővezetőt egyetlen közös vezetőként hozza el, a házban pedig szétválasztjuk őket. A ház saját földelője ilyenkor is fontos: ha a szolgáltató közös vezetője valahol megszakad, a jó földelés tartja a védővezetőt és vele a készülékek fémházát a föld potenciáljának közelében. Ezért a földelés nem „régi módszer”, hanem a mai hálózatok biztonságának is alapfeltétele.
A földelőszonda kialakítása kutatógödörrel, a szonda 3 folyóméterig történő leverésével, kötőelemekkel és szabványos méréssel 80 000 Ft-tól + ÁFA. Részletesen: a földelés fontossága és kiépítése.