Egy hibaelhárítás menete: a telefonhívástól a jegyzőkönyvig
Vácon van a székhelyünk, ezért a város és a közeli Sződliget, Sződ, Csörög hibabejelentéseire általában rövid időn belül ki tudunk menni. Egy hibaelhárítás nem a helyszínen kezdődik, hanem a telefonban: néhány kérdéssel sokszor már előre behatárolható, mire kell készülni, és milyen alkatrész legyen nálunk.
Megkérdezzük, mi kapcsolt le – a kismegszakító, az áram-védőkapcsoló vagy a főbiztosító –, mikor jelentkezik a hiba, összefügg-e az időjárással vagy egy készülék bekapcsolásával, és volt-e mostanában bármilyen átalakítás, csőtörés, beázás. Ha égett szagot, meleg dugaljat vagy füstöt jeleznek, azt kérjük, kapcsolják le a főkapcsolót, és várjanak meg bennünket.
A helyszínen az elosztóból indulunk. Megnézzük a védelmeket, a kötéseket, a melegedés nyomait, majd áramkörönként mérünk: a szigetelési ellenállás mérése megmutatja, melyik körben szivárog az áram, a hurokimpedancia mérése pedig azt, hogy egy laza vagy rossz kötés rontja-e a védelem működését. Ha szükséges, a köröket szakaszonként bontjuk, amíg a hibás doboz, szerelvény vagy készülék elő nem kerül.
A javításnál különbséget teszünk ideiglenes és végleges megoldás között. Ha egy beázott kültéri doboz okozza a gondot, azt cseréljük; ha viszont kiderül, hogy az egész kör alumínium vezetékes, kiégett kötésekkel, azt jelezzük, és ajánlatot adunk a végleges javításra. A munka végén megmérjük a javított kört, és mérési jegyzőkönyvet adunk, hogy a tulajdonos lássa, mit találtunk, és mit javasolunk.
Számolási példa: esténként leoldó FI-relé egy váci családi házban
Egy szemléltető eset: hetvenes évekbeli családi ház Vácon. Esténként, főleg esős időben, leold az áram-védőkapcsoló, a fürdőszobai dugalj pedig melegnek tűnik. A ház hálózatát néhány éve részben felújították, az elosztó korszerű.
| Tétel | Nettó ár |
|---|
| Hibakeresés műszerreláramkörönkénti mérés; 2 óra × 15 500 Ft | 31 000 Ft |
| Beázott kültéri doboz cseréjevédett kivitelűre; 1 óra × 15 500 Ft | 15 500 Ft |
| Fürdőszobai dugalj és doboz cseréjea megégett kötés miatt; 1 óra × 15 500 Ft | 15 500 Ft |
| Áram-védőkapcsoló cseréjea próbára nem megfelelően oldó régi helyett, -tól ár | 40 000 Ft |
| Szigetelési ellenállás mérése, jegyzőkönyv-tól ár | 25 000 Ft |
| Összesen, nettó | 127 000 Ft |
| ÁFA (27%) | 34 290 Ft |
| Bruttó végösszeg, anyag nélkül | 161 290 Ft |
Szemléltető példa, nem egy konkrét ügyfél munkája: a tételek az Áraink oldal tájékoztató egységárai (+ ÁFA, anyag nélkül), az óradíjas tételek becsült munkaórával és a 15 500 Ft + ÁFA rezsióradíjjal számolva. A „-tól” árakat a legkisebb értékkel számoltuk. A feltüntetett árak nem minősülnek hivatalos ajánlattételnek.
A példa anyag nélküli munkadíjat mutat; a cserélt doboz, dugalj és áram-védőkapcsoló ára ehhez adódik. Ha a hibakeresés során kiderül, hogy a hiba oka nagyobb – például egy teljes kör elöregedett szigetelése –, azt külön, tételes ajánlatban jelezzük, és a tulajdonos dönti el, mikor javíttatja. Kisebb munkára, egyetlen dugalj vagy lámpa cseréjére is kijövünk.
Szakmai tudnivalók a munkához
Ha lekapcsol a biztosíték vagy a FI-relé: első lépések
Ha a kismegszakító kapcsol le, az túlterhelést vagy zárlatot jelez. Ha egyszer történik, amikor egyszerre ment a vízforraló, a mikró és a vasaló, valószínűleg túlterhelés volt: kapcsoljon ki néhány készüléket, és kapcsolja vissza. Ha visszakapcsolás után azonnal újra lekapcsol, zárlat lehet a vezetékben vagy egy készülékben: ilyenkor ne erőltesse.
Ha az áram-védőkapcsoló (FI-relé) old le, valahol hibaáram folyik a föld felé. Húzza ki a készülékeket a lekapcsolt körből, majd kapcsolja vissza az áram-védőkapcsolót. Ha visszakapcsolható, a készülékeket egyenként visszadugva megtalálhatja a hibásat. Ha a készülékek nélkül sem kapcsolható vissza, a hiba a vezetékekben, egy beázott dobozban vagy egy kültéri szerelvényben van – ezt műszeres hibakereséssel találjuk meg.
Égett szag, meleg, elszíneződött dugalj vagy kapcsoló, sercegő hang vagy füst esetén kapcsolja le a főkapcsolót, és hívjon szakembert. A lekapcsolt védelmet soha ne rögzítse, ne hidalja át, és a kismegszakítót ne cserélje nagyobbra: a védelem azért kapcsol le, hogy a nagyobb bajt megelőzze.
Időszakosan jelentkező hibánál – ha a leoldás csak esőben, csak télen vagy csak egy bizonyos napszakban történik – jegyezze fel, mikor és milyen körülmények között jelentkezett, és mi működött akkor. Ezek az információk sokszor többet érnek egy órányi méréssel töltött keresésnél, és gyorsabban elvezetnek a hibához.
A hibakeresésről részletesen: elektromos hibakeresés · FI-relé leold eső után.
Áram-védőkapcsoló (FI-relé): az életvédelem alapja
Az áram-védőkapcsoló folyamatosan összehasonlítja az áramkörbe befolyó és onnan visszatérő áramot. Ha a kettő eltér, az azt jelenti, hogy az áram egy része más úton – egy hibás készülék házán, egy nedves falon vagy egy emberen keresztül – a föld felé folyik. Ilyenkor a készülék a másodperc töredéke alatt lekapcsol. A kismegszakító erre nem képes: az csak a túlterhelést és a zárlatot érzékeli, egy emberen átfolyó, életveszélyes, de kis áramot nem.
A legfeljebb 32 A-es dugaljak áramköreit, a fürdőszobát és a kültéri dugaljakat 30 mA-es áram-védőkapcsolóval védjük. Régi házakban gyakran egyáltalán nincs ilyen védelem, vagy csak egyetlen készülék van az egész házra. Utóbbinál egy hibás kerti lámpa az egész házat sötétbe borítja, ezért korszerű elosztóban több csoportra osztjuk az áramköröket.
A típus sem mindegy. Az alapkivitelű áram-védőkapcsoló csak a tisztán szinuszos hibaáramot érzékeli biztosan. A mai mosógépek, indukciós főzőlapok, hőszivattyúk és inverterek hibaárama egyenáramú összetevőt is tartalmazhat, amely „elvakíthatja” az egyszerű készüléket. Ezekhez A típusú, az autótöltőkhöz és egyes frekvenciaváltós gépekhez pedig a gyártó előírása szerint B típusú, vagy egyenáramú hibaáram-érzékeléssel kiegészített védelmet választunk.
Ha az áram-védőkapcsoló gyakran, látszólag ok nélkül old le, annak is van oka. A sok elektronikus készülék – számítógép, tévé, töltők, LED-tápegységek – kis, önmagában megengedett szivárgó árama egy csoporton belül összeadódhat. Ilyenkor a köröket több áram-védőkapcsoló között osztjuk el, és áramkörönként megmérjük a szivárgó áramot, mielőtt egy készüléket vagy vezetéket hibásnak nyilvánítanánk. A gyakori leoldást soha nem érzéketlenebb védelemmel oldjuk meg, hanem az ok megkeresésével.
A beépített áram-védőkapcsolót a próbagombbal időnként érdemes kipróbálni: ha megnyomásra nem kapcsol le, cserélni kell. A beépítés díja mérésekkel együtt 40 000 Ft-tól + ÁFA (anyag nélkül). Bővebben: be nem kötött áram-védőkapcsoló.
Szigetelési ellenállás mérése: mit árul el a vezetékekről?
A szigetelési ellenállás azt mutatja meg, mennyire választja el egymástól a vezetékek szigetelése a fázist, a nullát és a védővezetőt, illetve ezeket a földtől. Ép, száraz hálózaton ez az érték nagyon nagy. Ha a szigetelés megsérült, elöregedett vagy nedvességet kapott, az érték lecsökken, és a hálózatban szivárgó áram indul – ez okozza például a látszólag ok nélkül leoldó áram-védőkapcsolót.
A mérést feszültségmentes állapotban végezzük: lekapcsoljuk a hálózatot, leválasztjuk az érzékeny készülékeket, majd erre szolgáló műszerrel, egyenfeszültséggel mérünk az áramkörök vezetői között és a föld felé. Az eredményből áramkörönként látszik, hol van gond: egy beázott kötődobozban, egy szögbelövéssel megsértett vezetékben, egy rágcsáló által megrágott kábelben vagy egy kültéri lámpa vizes foglalatában.
A mérés különösen hasznos régi házak megvásárlása előtt, felújítás után, beázás vagy csőtörés után, és minden olyan esetben, amikor az áram-védőkapcsoló rendszeresen leold. A villamos biztonsági felülvizsgálatnak is kötelező része.
A mért értéket mindig a hálózat korával és állapotával együtt értékeljük. Egy régi hálózatnál az évek alatt fokozatosan romló érték is figyelmeztető jel, még ha egyelőre megfelel is, ezért az időszakos felülvizsgálatnál az előző jegyzőkönyv értékeivel is összevetjük. Ha egy áramkör értéke hirtelen csökkent, a nedvesség forrását vagy a mechanikai sérülést célzottan keressük.
Kábel szigetelési ellenállásának mérése mérési dokumentációval 25 000 Ft-tól + ÁFA. Ha a leoldás esős időben jelentkezik, olvassa el ezt is: miért old le a FI-relé eső után?
Egyenpotenciálra hozás (EPH): amikor a fémcsöveket is be kell kötni
Egy házban sok olyan fémrész van, amely nem része a villamos hálózatnak, mégis vezethet: víz-, gáz- és fűtéscsövek, fémkád, fém tartószerkezetek. Ha egy hiba miatt az egyik feszültség alá kerül, a másik pedig nem, a kettő között veszélyes feszültségkülönbség alakulhat ki. Aki egyszerre fogja meg őket, például a csaptelepet és egy hibás készüléket, azon áram folyhat át.
Az egyenpotenciálra hozás ezt előzi meg: a fémrészeket védővezetővel a fő földelőkapocshoz kötjük, így hiba esetén is közel azonos potenciálon maradnak. A fő EPH a házba belépő fém közműcsöveket és a nagyobb fémszerkezeteket köti össze; a helyi, kiegészítő EPH-t ott alakítjuk ki, ahol a szabvány vagy a helyzet megköveteli, jellemzően nedves helyiségekben.
Gyakori hiba, hogy egy csőcsere során a fém vezetéket műanyagra cserélik, és az EPH-bekötés a régi csővel együtt eltűnik, vagy a bilincs korrodált, laza. A felülvizsgálaton a védővezető folytonosságának mérésével ellenőrizzük, hogy a kötés valóban a fő földelőkapocsig tart-e.
A fő egyenpotenciálra hozó sín jellemzően az elosztó vagy a közművek belépési pontja közelében kap helyet. A bekötéseket feliratozzuk, hogy egy későbbi gépészeti munkánál senki ne bontsa meg véletlenül. Kazáncsere, csőcsere vagy új fűtési rendszer kiépítésekor érdemes a villanyszerelőt is bevonni, hogy az EPH-bekötések az új csöveken is megmaradjanak, és a végén a folytonosságukat megmérjük.
Az EPH kiépítéséről mérési jegyzőkönyvet adunk. Bővebben: EPH kiépítése és fontossága.
Átadás: mérési jegyzőkönyv, áramkörlista, garancia
Egy villanyszerelés attól lesz igazolhatóan jó, hogy a végén megmérjük, és a mérést dokumentáljuk. Az átadáskor mérjük a védővezetők folytonosságát, a szigetelési ellenállást, a hurokimpedanciát, az áram-védőkapcsolók kioldását, és ahol szükséges, a földelési ellenállást. Az eredmények mérési jegyzőkönyvbe kerülnek.
Átadjuk az áramkörlistát is: melyik kismegszakító melyik helyiséget, készüléket védi. Új hálózatnál vagy nagyobb átalakításnál az elosztó kapcsolási rajza is elkészül. Ezek a dokumentumok később minden villanyszerelőnek, a napelemes vagy klímás kivitelezőnek és a villamos biztonsági felülvizsgálónak is megkönnyítik a munkát.
Új villamos hálózatot az első üzembe helyezés előtt villamos biztonsági felülvizsgálattal kell minősíteni; ezt regisztrált felülvizsgálóként el is végezzük, minősítő irattal. Ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor a friss jegyzőkönyv és a minősítő irat az új tulajdonosnak, bérlőnek is biztonságot ad.
A dokumentációt elektronikusan is átadjuk, így elveszés esetén is visszakereshető. Érdemes a ház többi műszaki iratával együtt megőrizni: egy későbbi eladásnál, bérbeadásnál, biztosítási kárrendezésnél vagy egy újabb bővítésnél ez az első dokumentum, amelyet kérni fognak.
Minden munkára számlát állítunk ki, és az elvégzett munkára 5 év garanciát vállalunk. Mintát itt talál: minta jegyzőkönyv.
Felújítás lakott ingatlanban: hogyan marad élhető a ház?
A legtöbb ügyfelünk nem tud kiköltözni a felújítás idejére. Ezért a munkát úgy szervezzük, hogy a ház vagy lakás a lehető legnagyobb részében használható maradjon. Helyiségenként vagy szintenként haladunk, és a még nem felújított részeket ideiglenesen ellátjuk árammal: a hűtő, a fagyasztó, a kazán vezérlése és az internet a munka teljes ideje alatt működik.
A napi munka végén a vésett helyeket ideiglenesen lezárjuk, a vezetékvégeket szigeteljük, a port összetakarítjuk. A bontással és véséssel járó, zajos szakaszokat előre egyeztetjük, társasházban a házirendhez igazítva. Ahol lehet, a falon kívüli csatornát vagy a meglévő védőcsöveket használjuk, hogy kevesebb vésés legyen.
A felújítás sorrendje is számít. Először az elosztót és a földelést tesszük rendbe, mert ezekre épül minden más. Utána a legnagyobb terhelésű és legkockázatosabb áramkörök jönnek – konyha, fürdőszoba –, végül a lakóterek és a világítás. Így már az első ütem után érezhetően biztonságosabb a ház.
Minden ütem végén mérünk, és a lezárt szakaszról részjegyzőkönyvet adunk, így a felújítás akár hónapokra szétosztva is ellenőrzötten halad.
Ha a ház egy időre teljesen áram nélkül marad – például a mérőhely cseréjekor vagy az új elosztó bekötésekor –, azt előre jelezzük, és a kikapcsolás idejét a lehető legrövidebbre tervezzük. A fagyasztót előtte érdemes jól lehűteni, a riasztót és a kaput pedig úgy beállítani, hogy áramszünet alatt se okozzon gondot.