Miért más villamosan egy vendéglátó konyha, mint egy iroda?
Egy irodában a villamos hálózat jellemzően nyugalomban van: számítógépek, világítás, egy kávéfőző, száraz, egyenletes hőmérsékletű tér, és a dolgozók ritkán érnek fém burkolathoz. A vendéglátó konyha ennek az ellentéte. Egy légtérben van jelen a hő, a zsíros pára, a gőz, a napi vizes takarítás és a sok nagy teljesítményű gép, miközben a személyzet szinte folyamatosan fém munkaasztalt, mosogatót, sütőajtót fog meg, sokszor nedves kézzel.
Ezek a hatások a villamos berendezést is másként terhelik, mint az irodait. A gépek mögötti kábelek melegednek, a tömszelencék és a szerelvények tömítése a zsírtól és a hőtől öregszik, a lecsapódó pára bejut a kötődobozokba, a felmosóvíz eléri az alacsonyan lévő dugaljakat. A konyha ráadásul folyamatos üzemben dolgozik: a hűtők éjjel is mennek, az elszívó egész nap forog, az ebéd- és vacsoracsúcsban több gép egyszerre terheli az elosztót.
A másik különbség az emberek száma és a mozgás. Egy kis konyhában is több ember dolgozik egyszerre szűk helyen, hordozható gépekkel, hosszabbítókkal, és a géppark cserélődik: jön egy új kombi sütő, egy nagyobb mosogatógép, egy második fagyasztó, és ezek gyakran a régi, kisebb géphez kialakított bekötésre kerülnek rá.
Ezért az étterem időszakos felülvizsgálata nem egy irodai vizsgálat konyhai díszlettel. A szemrevételezésnél és a méréseknél is a konyha sajátos veszélyeit keressük: a védővezető folytonosságát minden fém gépházig, az egyenpotenciálra hozást a fém berendezések között, a FI-relé működését a vizes körökön, a szigetelés állapotát a párás, zsíros helyeken, és azt, hogy a védelmek a jelenlegi, nem pedig a régi géphez vannak-e méretezve. A következő szakaszokban ezeket vesszük sorra, az üzemeltető szemszögéből.
Kinek kötelező az étterem időszakos felülvizsgálata, és milyen gyakran?
A vendéglátó egység munkahely: ahol szakács, konyhai kisegítő, pultos vagy felszolgáló dolgozik, ott munkavállalók tartózkodnak munkavégzés céljából. Munkahelyen a villamos berendezés áramütés elleni védelmét a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet alapján 3 évente kell felülvizsgáltatni. A felülvizsgálat tartalmát a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet, vagyis a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ) határozza meg, amely a villamos biztonsági felülvizsgálat fogalmát is bevezette: az áramütés elleni védelem és a szabványos, tűzvédelmi jellegű állapot együttes vizsgálatát. A kisfeszültségű berendezések rendszeresen ismétlődő felülvizsgálatát az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) is előírja.
A kötelezettség az üzemeltetőt terheli, nem a bérbeadót és nem a villanyszerelőt, aki évekkel korábban szerelte a konyhát. Ha Ön bérli az üzlethelyiséget, érdemes a bérleti szerződésben tisztázni, ki rendeli meg és ki fizeti a vizsgálatot; a hiányzó iratot egy ellenőrzésen az üzemeltetőtől kérhetik.
Az időszakos vizsgálaton kívül más alkalmak is vannak, amikor felülvizsgálat kell:
- Első üzembe helyezés előtt: új konyha vagy teljesen újraszerelt hálózat esetén az első ellenőrzést a kivitelezőnek kell elvégeztetnie, és a minősítő iratot át kell adnia Önnek.
- Átalakítás, bővítés után: ha új gépsor, új elosztó, új áramkör vagy új hűtőkamra épül, az érintett részt a szerelés befejezéseként felül kell vizsgálni.
- Rendkívüli esemény után: beázás, tűz, zárlat, villámcsapás vagy egy gép leégése után a berendezés érintett részét a visszakapcsolás előtt ellenőrizni kell.
A 3 év a legritkább megengedett gyakoriság. Ha a konyha környezete különösen igénybe veszi a hálózatot, az üzemeltető sűrűbb vizsgálatot is előírhat magának, ritkábbat nem. A következő esedékesség napját mindig a minősítő irat kelte határozza meg. A munkahelyekre vonatkozó általános szabályokról a munkahelyek időszakos felülvizsgálata oldalon írtunk részletesen.
Mi a különbség az első ellenőrzés és az időszakos felülvizsgálat között?
Az első ellenőrzést a konyha átadásakor, az üzembe helyezés előtt végzik: a felülvizsgáló egy frissen szerelt, feltehetően hibátlan berendezést lát, és azt vizsgálja, hogy a kivitelezés a terveknek és az előírásoknak megfelel-e. Hibás berendezésre első ellenőrzésnél nem adható ki végleges minősítő irat; amíg biztonságot érintő hiba van, csak hibajegyzék készülhet, és a konyha szabályosan nem kezdhet üzemelni.
Az időszakos felülvizsgálat ezzel szemben egy évek óta használt, javítgatott, bővített, elhasználódott konyhát vizsgál. A feladat ezért másféle, lényegében négy kérdésre keresünk választ:
- A létesítés eredeti megoldásai még ma is megfelelnek-e, vagy már akkor is hibásak voltak, csak nem derült ki?
- Mennyit kopott, öregedett a berendezés: szigetelés, kötések, szerelvények, tömítések?
- Szakszerűek voltak-e a közben végzett szerelői beavatkozások: a gépcserék, az új dugaljak, a „gyors” javítások?
- Változott-e a környezet úgy, hogy az új veszélyt jelent: új mosogatótér, áthelyezett főzősor, kültéri hűtő, több gép egy körön?
Az időszakos felülvizsgálatnál az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány azt is előírja, hogy ahol csak lehet, az előző vizsgálat eredményeit és javaslatait figyelembe kell venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az előző minősítő irat és mérési jegyzőkönyv a mostani vizsgálat egyik legértékesebb kiindulópontja: látjuk, mit kifogásoltak akkor, kijavították-e, és hogyan változtak a mért értékek az előző vizsgálat óta. Egy romló tendencia már akkor figyelmeztet, amikor a mért érték még elfogadható.
Fontos különbség a minősítésben is van. Az időszakos felülvizsgálaton egy régebben épült konyhát a vizsgálat idején érvényes követelmények szerint vizsgálunk, de a létesítés idején érvényes követelmények szerint minősítünk. Egy régi, de a maga idejében szabályosan megépített és ma is biztonságos konyhát nem kell azért átépíteni, mert azóta szigorodtak az előírások; a feltárt hiányosságok pótlását a minősítő iratban rögzített határidőre vagy a következő felújításhoz kötjük.
Hogyan időzítjük az időszakos felülvizsgálatot, hogy a konyha ne álljon le?
Az étterem-tulajdonosok leggyakoribb aggodalma nem a vizsgálat ára, hanem az, hogy a konyhát le kell állítani. Ez részben igaz: a méréseknek egy része feszültségmentes állapotot kíván, a szigetelési ellenállás mérésekor például a vizsgált áramkört le kell kapcsolni, a gépeket pedig le kell választani. Egy működő konyhában ezt nem lehet csak úgy, délben megtenni. A felülvizsgálatot ezért a konyha ritmusához igazítjuk.
Több bevált megoldás van, amelyek közül a konyha méretéhez és nyitvatartásához választunk:
- Zárvatartási nap. A legegyszerűbb: a heti szünnapon vagy egy szezon végi zárva tartott napon a teljes konyha és a vendégtér egyben vizsgálható, kapkodás nélkül.
- Nyitás előtti órák. Reggel, a hideg konyhán elvégezzük a feszültségmentes méréseket és az elosztó vizsgálatát, a nyitás után pedig a feszültség alatt végezhető vizsgálatok következnek: hurokimpedancia, FI-relé próbája, fázissorrend, szemrevételezés.
- Szakaszos vizsgálat. Nagyobb konyhánál helyiségenként vagy elosztónként haladunk: amíg a mosogatóteret mérjük, a főzősor dolgozik, és fordítva. A hűtőket mindig külön, röviden, előre egyeztetett időben kapcsoljuk le.
Az előzetes egyeztetésen azt kérdezzük meg, melyik gép mikor állítható le, melyik az, amelyik egyáltalán nem, és ki az a kolléga a helyszínen, aki ismeri az elosztót és a gépeket. A hűtőkamrát, a fagyasztókat és az italhűtőket csak a mérés idejére, néhány percre választjuk le, és a visszakapcsolást ellenőrizzük; ebből a konyha semmit nem érez.
Fontos, hogy a felülvizsgálat roncsolásmentes: nem bontunk burkolatot, nem vágunk kábelt, nem fúrunk. Az elosztó fedelét levesszük, a gépek csatlakozásait megnézzük és megmérjük, majd mindent visszazárunk. Ha egy gép bekötése csak a gép elmozdításával érhető el, azt a személyzettel együtt, a gép és a padló kímélésével végezzük.
Mit készítsen elő az étterem üzemeltetője a felülvizsgálat napjára?
Az étterem időszakos felülvizsgálata annál gyorsabb és pontosabb, minél jobban elő van készítve. Nem kell villamos tudás hozzá, csak néhány dokumentum és egy kis szervezés. Amit kérünk:
- Az előző minősítő irat és mérési jegyzőkönyv. Ebből látjuk, mit vizsgáltak, mit kifogásoltak, és mi lett a hibák sorsa. Ha nincs meg, az sem akadály, de akkor az első vizsgálathoz hasonlóan, előzmény nélkül dolgozunk.
- Az elosztó rajza vagy legalább a feliratozása. Ha van egyvonalas rajz vagy áramkörjegyzék, hozza elő. Ha csak az elosztó ajtaján lévő felirat van, az is sokat segít; ha az sem, a vizsgálat része lesz az áramkörök azonosítása.
- A gépek listája. Melyik gép hol áll, fixen bekötött vagy dugaszolható, és mikor cserélték utoljára. Ebből derül ki, hogy a bekötés a mostani géphez készült-e.
- Hozzáférés. Az elosztók előtt ne álljon raklap, hűtő, polc; a gépek mögötti csatlakozásokhoz el kell férnünk. A kültéri egységekhez (kompresszor, teraszelosztó) legyen kulcs.
- Egy döntésképes kolléga. Valaki, aki megmondhatja, melyik gép mikor kapcsolható le, és aki aláírhatja a megbízási szerződést a helyszínen.
Érdemes előre összeírni azt is, ami az utóbbi években történt a konyhával: gépcsere, új dugaljak, egy villanyszerelő „gyors” javítása, egy beázás, egy FI-relé, amely azóta többször lekapcsolt. Ezek a felülvizsgálónak nyomok: tudja, hol nézzen alaposabban. Ha a konyhában ismert panasz van, például egy gép, amelyik „megcsíp”, vagy egy kismegszakító, amelyik csúcsidőben lekapcsol, mondja el a vizsgálat elején, nem a végén.
A hordozható gépeket (botmixer, szeletelő, mérleg, kávégép, hosszabbítók) gyűjtsék össze egy helyre, ha a PAT-vizsgálatot is ugyanarra az alkalomra kérik; így eszközönként gyorsan haladunk.
Mit nézünk meg szemrevételezéssel az étterem konyhájában?
Minden mérést szemrevételezés előz meg, és a konyhában ez a vizsgálat legtöbbet mondó része. A műszer megmondja, hogy egy védővezető folytonos-e, de azt, hogy a kábel megolvadt a sütő mögött, hogy a tömszelence hiányzik, vagy hogy az elosztóban zsírfilm ül a kismegszakítókon, csak szemmel és kézzel lehet észrevenni. A szemrevételezés során három kérdést teszünk fel minden szerkezetnél: megfelelő-e a gyártmány (jelölés, tanúsítás, a környezethez illő kivitel), megfelelően választották-e ki és szerelték-e be, és nincs-e olyan látható sérülése, amely csökkenti a biztonságot.
A konyhában ezeket a helyeket nézzük végig különös figyelemmel:
- A gépek mögötti kábelek: hőtől megkeményedett, megtört, zsíros, megolvadt köpeny, ragasztószalagos javítás, a padlón fekvő, taposott vezeték.
- Tömszelencék és bevezetések: a kötődobozokba, gépekbe, lámpatestekbe vezetett kábelek tömítése; a hiányzó tömszelence a víz és a zsír útja.
- Nedvesség és korrózió: rozsdás doboz, zöldes réz, vízkőfolt egy szerelvény alatt, a padlóösszefolyó közelében lévő dugalj.
- Zsírlerakódás: az elszívó környéki kapcsolókon, dugaljakon, lámpatesteken, az elosztó szellőzőnyílásain.
- Feliratozás: az elosztóban azonosíthatók-e az áramkörök, van-e kapcsolási rajz, tudja-e a személyzet, melyik kapcsoló melyik gépet választja le.
- Az elosztó állapota: zárható-e, ép-e a takarólemez, nincs-e szabadon hozzáférhető feszültség alatti rész, nincs-e melegedés, elszíneződés, égésnyom a kötéseken, van-e hely a hiányzó védelmeknek.
- Védettség: a vizes térben lévő szerelvények fedeles, tömített kivitelűek-e, és a fedél valóban zár-e.
A szemrevételezés eredménye bekerül a mérési jegyzőkönyvbe, a biztonságot érintő hiányosságok pedig a minősítő irat hibalistájába. Gyakran látjuk, hogy egy konyha mérési értékei rendben vannak, a szemrevételezés viszont tucatnyi apró, de valós kockázatot tár fel: ezek a takarítás során érintett szerelvények, a megtoldott csatlakozóvezetékek és a nyitott dobozok. Ha az elosztó állapota alapvetően rossz, az elosztó cseréje a tartós megoldás, erről külön oldalon írtunk.
Kombi sütő, főzőüst, olajsütő, indukció: hogyan vizsgáljuk a konyha nagy fogyasztóit?
A konyha gerince a nagy teljesítményű, többnyire háromfázisú gépsor: kombi gőzpároló sütő, főzőüst, billenőserpenyő, olajsütő, indukciós főzőlap, ipari mosogatógép, átfolyós vízmelegítő. Ezek a gépek órákon át, egyszerre terhelik a hálózatot, és a fémházukat a személyzet folyamatosan érinti. Az időszakos felülvizsgálaton a gépek belsejét nem vizsgáljuk, az a gyártó és a szerviz dolga; azt vizsgáljuk, ami a gépet a hálózattal összeköti, és ami hiba esetén megvédi a mellette állót.
Két csatlakozási mód terjedt el. A fix bekötés a gép mögötti kötődobozhoz vagy leválasztókapcsolóhoz szerelt, mozgatásra nem tervezett kábel. Az ipari csatlakozós (dugaszolható) megoldás akkor indokolt, ha a gépet takarításhoz vagy szervizhez rendszeresen el kell húzni. Mindkettő lehet szabályos; mindkettőnél ugyanazt nézzük és mérjük:
- Leválaszthatóság. Minden géphez tartozzon jól elérhető, azonosítható leválasztási lehetőség: kapcsoló vagy csatlakozó. Takarítás és szerviz előtt a gépet feszültségmentesíteni kell, és ezt nem az elosztóban kell keresgélni.
- A védelem a géphez illik-e. A gép adattáblája, a kábel keresztmetszete és a túláramvédelem egymáshoz tartozzon. Számokat itt szándékosan nem írunk: az elvet nézzük, és azt, hogy egy később beállított nagyobb gép nem a régi, kisebb géphez méretezett körön fut-e.
- A védővezető. Megmérjük, hogy a védővezető a gép fémházáig folytonos, és a csatlakozásban nem lazult, nem korrodált. A konyhában ez a legsúlyosabb hiba: nagygép, amelynek nincs vagy szakadt a védővezetője, mert ez kívülről semmit nem mutat.
- A kábel állapota. Hő, zsír, víz és a gép mozgatása együtt roncsolja. A megtört, megolvadt vagy toldott csatlakozóvezeték cserére szorul.
- Fázissorrend és nullavezető. Háromfázisú csatlakozóknál a fázisok sorrendjét és a nullavezető meglétét is ellenőrizzük, hogy egy gépcsere után se legyen meglepetés.
Az indukciós főzőlapok és az elektronikus vezérlésű sütők üzemszerűen kis szivárgó áramot adnak a védővezetőre; ha több ilyen gép jut egy FI-relére, az ok nélkül látszó lekapcsolások forrása lehet. Ezt az áramkörök megosztásával, nem a védelem kiiktatásával kell kezelni. A gázüzemű tűzhelyeknek és sütőknek is van villamos részük (gyújtás, vezérlés, ventilátor), ezek bekötését és védővezetőjét ugyanúgy vizsgáljuk.
Hűtőkamra, kompresszor, elszívó: a konyha motoros berendezései a felülvizsgálaton
A konyha motoros berendezései másféle figyelmet kérnek, mint a fűtőgépek. A hűtőkamra, a hűtőpultok, a fagyasztók és az italhűtők kompresszora folyamatosan üzemel, éjjel is, és a kiesésük nem csak biztonsági kérdés: egy éjszakai lekapcsolás reggel kidobható árut jelent. Az elszívóernyő ventilátora és a szellőzés motorjai pedig forró, zsíros légáramban dolgoznak, ahol a villamos rész a legnagyobb igénybevételnek van kitéve.
A hűtésnél az időszakos felülvizsgálaton ezeket nézzük:
- A hűtők saját áramkörön járnak-e, vagy a konyhai dugaljakkal közös körön, ahol egy beázott hosszabbító lekapcsolja velük együtt a hűtőkamrát is.
- A FI-relék megosztása: a hűtőkör védelme lehetőleg ne függjön a mosogatótér vagy a főzősor hibáitól.
- A kompresszor és a motorvédelem: a túlterhelés elleni védelem be van-e állítva, és nincs-e áthidalva.
- A kültéri vagy tetőn lévő egység bekötése, amely időjárásnak kitett: tömítés, kábelrögzítés, korrózió.
- A hűtőkamra belső világítása és ajtófűtése: hideg, párás, néha jeges környezetben dolgoznak, ép burkolat és tömített bevezetés kell.
Áramkimaradáskor vagy egy védelem lekapcsolásakor a kérdés mindig az, hogy ki és mikor veszi észre. Egyszerű hőmérséklet- vagy feszültségkimaradás-jelző sok kárt megelőz; ez nem a felülvizsgálat tárgya, de a helyszínen szívesen adunk hozzá tanácsot.
Az elszívásnál és a szellőzésnél a motorok forgásirányát a fázissorrend határozza meg. Ha egy elosztócsere, egy átkötés vagy egy csatlakozócsere után két fázis felcserélődik, a ventilátor visszafelé forog: nem szív, hanem visszanyom, a szivattyú nem szállít, és egyes gépek károsodhatnak. A felülvizsgálaton a háromfázisú csatlakozóknál műszerrel ellenőrizzük a fázissorrendet, és a csatlakozókat egységes bekötésűnek várjuk. Megnézzük azt is, hogy a vészleállító, ha van, valóban leválasztja-e a gépet, és nem ragadt be vagy nem iktatták ki. Az elszívó villamos részét (motor, vezérlés, ernyővilágítás) a zsírlerakódás miatt tűzvédelmi szempontból is vizsgáljuk: a melegedő kötés és a zsírfilm együtt a konyha egyik legveszélyesebb párosa. Az elszívót a konyha tisztítja, de a villamos részét csak feszültségmentesítés után szabad; érdemes ezt a takarítási rendbe írásban is felvenni.
Víz közelében: FI-relé és egyenpotenciálra hozás a konyha mosogatótere körül
A konyhát a szakma nedves, párás helyiségként kezeli: mosogató, zöldségmosó, padlóösszefolyó, gőz, és naponta vízzel, sokszor vízsugárral takarítanak. A nedves bőr és a földelt fémfelületek közelsége miatt az áramütés veszélye itt nagyobb, mint egy száraz helyiségben, ezért a víz közelében két védelmi elemnek különösen jól kell működnie.
Az első az áram-védőkapcsoló, vagyis a FI-relé. A konyha dugaljköreit, a mosogatótér és a hordozható gépek áramköreit legfeljebb 30 mA érzékenységű FI-relével védjük. A szabvány kiegészítő védelemnek nevezi, mert a hibás készülék lekapcsolását elsődlegesen a túláramvédelemnek és a védővezetőnek kell biztosítania; a gyakorlatban viszont a FI-relé az, amely akkor is lekapcsol, amikor a védővezető szakadt, vagy valaki a hibás gép házát fogja. Életvédelmi és tűzvédelmi szempontból nélkülözhetetlen. A felülvizsgálaton műszerrel mérjük a kioldását, nem csak a próbagombot nyomjuk meg. A próbagomb megnyomása az üzemeltető rendszeres feladata; ha a FI-relé a gombra nem kapcsol le, azonnal hívjon szakembert.
A második az egyenpotenciálra hozás (EPH), új nevén védő egyenpotenciálú összekötés. A konyhában szinte minden fémből van: rozsdamentes munkaasztalok, mosogatók, polcok, elszívóernyő, víz- és gázcsövek, fűtéscsövek. Ha egy gép házán hiba miatt feszültség jelenik meg, és a dolgozó egyik kezével a gépet, másikkal a mosogatót fogja, a kettő közötti feszültségkülönbség rajta keresztül záródik. Az EPH ezt szünteti meg: a fém szerkezeteket és csöveket védőösszekötő vezetővel köti össze, hogy köztük hiba esetén se lehessen veszélyes feszültség.
A felülvizsgálaton az EPH-nál a meglétet, a kötések állapotát, a vezető keresztmetszetét és színjelölését szemrevételezzük, és ha a hatékonyságával kapcsolatban kétség merül fel, méréssel ellenőrizzük. Gyakran látjuk, hogy a kötések a párás térben korrodáltak, a bilincs alatt a cső rozsdás, egy kicserélt mosogatónál az EPH-vezetőt nem kötötték vissza, vagy egy műanyag csőszakasz beiktatása miatt a cső egyik fele már nincs a hálózatban. A gázcsövet az épület EPH-rendszerébe be kell kötni, de soha nem használható földelésként vagy védővezetőként. Az EPH kiépítéséről és javításáról az EPH kiépítése oldalon írtunk részletesen.
Milyen műszeres méréseket végzünk az étterem időszakos felülvizsgálatán?
A szemrevételezés után következnek a mérések, kalibrált műszerrel, áramkörönként és gépenként. A konyhában ezek a mérések adják a minősítés gerincét, mert a legsúlyosabb hibák kívülről láthatatlanok. Az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány ajánlott sorrendjét követjük, a konyha sajátosságaihoz igazítva. Határértékeket itt szándékosan nem írunk: azok a védelem fajtájától, a vezeték hosszától és a hálózat jellegétől függnek, és a mérési jegyzőkönyvben minden mérési pontnál ott áll a mért érték mellett a megengedett is.
- A védővezető folytonossága. Minden fémházas gépnél, dugaljnál, lámpatestnél és az EPH-kötéseknél megmérjük, hogy a védővezető az elosztótól a gép házáig megszakítás nélkül, kis ellenállással vezet. Szakadt védővezetőnél a gép háza hiba esetén feszültség alatt marad.
- Szigetelési ellenállás. Feszültségmentes áramkörön, a gépek leválasztásával mérjük a vezetékek szigetelését. A konyhában ez a mérés sokat mond: a nedvességet kapott, zsíros vagy hőtől öregedett szigetelés értéke már akkor romlik, amikor a konyha még semmit nem érez belőle.
- Hurokimpedancia. Feszültség alatt mérjük, hogy egy testzárlat esetén elég nagy hibaáram folyna-e ahhoz, hogy a kismegszakító vagy az olvadóbiztosító elég gyorsan lekapcsoljon. Hosszú, vékony vezetéken táplált gépnél, laza kötésnél ez a mérés bukik el leggyakrabban.
- A FI-relé próbája. Műszerrel mérjük a kioldási áramot és a kioldási időt, majd a próbagombbal is ellenőrizzük. A 30 mA-es készülékeknél azt is nézzük, nem kapcsol-e ki indokolatlanul kis áramnál, mert a konyhában ez a „folyton lecsap” panasz egyik oka.
- Fázissorrend és működéspróba. A háromfázisú csatlakozóknál a fázisok sorrendjét, a kapcsolóknál és vészleállítóknál a tényleges leválasztást ellenőrizzük.
Ha bármelyik mérés nem megfelelő eredményt ad, a hibát rögzítjük, és a javítás után azt a mérést és minden olyan korábbi mérést is meg kell ismételni, amelynek eredményét a hiba befolyásolhatta. A mérések elvét és menetét közérthetően az érintésvédelem és VBF oldalunkon is elmagyarázzuk; ha egy konyhában a mérések egy konkrét, lappangó hibára utalnak, annak felderítése már hibakeresés, külön megbízással.
Botmixer, szeletelő, kávégép, hosszabbító: a konyha hordozható gépeinek vizsgálata (PAT)
Az időszakos felülvizsgálat a konyha rögzített villamos berendezésére vonatkozik: elosztó, vezetékek, dugaljak, fixen bekötött gépek, EPH. A dugaszolható, hordozható eszközök külön kategória, ezeket eszközönként vizsgáljuk; ez a PAT-vizsgálat. Egy konyhában meglepően sok ilyen van: botmixer, kutter, szeletelő, dagasztógép, mérleg, kávégép, vízforraló, mikrohullámú sütő, hűtött vitrin, hosszabbítók, elosztók, a pult alatti kis hűtők, a terasz hősugárzói és a takarítógépek.
A hordozható eszközök azért igényelnek külön figyelmet, mert ezeket éri a legtöbb mechanikai hatás: leejtik, rángatják a kábelüket, vizes kézzel dugják be, a hosszabbítót a padlón tapossák, a csatlakozóvezetéket megtoldják. A szakadt védővezető egy fémházas botmixerben vagy szeletelőben olyan hiba, amelyet a rögzített hálózat felülvizsgálata nem tár fel, mert a hiba az eszközben van, nem a falban.
A PAT-vizsgálat eszközönként a következőkből áll:
- szemrevételezés: a burkolat, a csatlakozóvezeték, a dugó és a tömszelence állapota, toldás, javítás nyomai;
- védővezetős eszköznél a védővezető ellenállásának mérése a dugótól a fémházig;
- szigetelési ellenállás mérése, ahol a készülék ezt műszakilag lehetővé teszi;
- a fűtőbetétes készülékeknél (vízforraló, kávégép, hősugárzó) a szivárgó vagy védővezető-áram mérése, mert a fűtőbetét szigetelése másként viselkedik;
- működési próba, majd az eszköz azonosítása és címkézése, hogy a jegyzőkönyvben visszakereshető legyen.
A hordozható gépek vizsgálatát célszerű ugyanarra az alkalomra szervezni, mint a konyha időszakos felülvizsgálatát: egy kiszállás, egy egyeztetés, és a két jegyzőkönyv egyszerre készül el. Az ár eszközönként 2 500 Ft + ÁFA-tól indul, a részletek a PAT-vizsgálat oldalán olvashatók. Az eszközök listáját érdemes előre összeírni, hogy egyetlen botmixer se maradjon ki, mert egy ellenőrzésen pontosan a hiányzó tételt kérhetik el.
A vendégtér, a pult és a terasz: mi tartozik még az étterem felülvizsgálatába?
Az étterem nem ér véget a konyhaajtónál. Az időszakos felülvizsgálat a teljes villamos berendezésre kiterjed, tehát a vendégtér, a bárpult, a mosdók, a raktár, az öltöző és a terasz is a vizsgálat része. Ezek más jellegű veszélyeket hordoznak, mint a konyha, de a vendégek miatt nem kevésbé fontosak.
A pult. A bárpult mögött kis helyen sok készülék dolgozik: kávégép, jéggép, italhűtők, pohármosogató, turmixgép, pénztárgép, töltők. A pult alatti dugaljak gyakran a mosogató és a jéggép lecsepegő vize közelében vannak, hosszabbítókon és elosztókon lógnak. Itt a FI-relés védelmet, a dugaljak védettségét és elhelyezését, a hosszabbítók állapotát és a pult fém részeinek EPH-bekötését nézzük.
A világítás. A hangulatvilágítás, a sínrendszerek, a dekorlámpák, a pult feletti függesztékek sokszor utólag, dekorációs szempontból kerültek fel, villamos terv nélkül. Megnézzük a lámpatestek rögzítését, a kötődobozokat az álmennyezet fölött, a trafók és tápegységek elhelyezését, és a fémházas lámpatestek védővezetőjét. A biztonsági és irányfény-világítás az épület tűzvédelmi berendezéseihez tartozik; ennek saját előírása és saját felülvizsgálata van, ezt a villamos biztonsági felülvizsgálat nem helyettesíti.
A terasz és a kültér. A kültéri dugaljak, a fűtőgombák, a hősugárzók, a kültéri hűtők és a fagylaltpult, a díszvilágítás, a kerti elosztó: ezek az időjárásnak kitett berendezések, ahol a víz és a fagy a tömítéseket és a kötéseket évről évre rontja. A kültéri dugaljaknál fedeles, tömített kivitel és FI-relés védelem kell; a földbe fektetett vagy a falon futó kábel sérülését, a kültéri elosztó állapotát szemrevételezzük, és a kültéri köröket is mérjük. A szezonálisan használt teraszt a szezon előtt érdemes megnézetni, nem a közepén, amikor lekapcsol.
Mosdók, raktár, öltöző. A vendégmosdó kézszárítója, a raktár világítása és dugaljai, az öltöző fűtőteste szintén a vizsgálat része. Ezek a „mellékes” helyiségek, ahol évek óta senki nem nézett az elosztódobozba.
A leggyakoribb hibák, amiket vendéglátó egységekben látunk
Minden konyha más, de a hibák ismétlődnek. Az alábbi lista nem egy konkrét étteremről szól, hanem arról, amit a vendéglátó egységek időszakos felülvizsgálatán rendszeresen tapasztalunk. Ha ezek közül bármelyiket felismeri a saját konyhájában, az már ok a vizsgálat előrehozására.
- Nagygép szakadt vagy hiányzó védővezetővel. A gépcserénél a védővezetőt nem kötötték be, vagy a csatlakozóban korrodált, lazult. A gép működik, és semmi nem mutatja, hogy a háza hiba esetén feszültség alá kerülhet.
- Új, nagyobb gép a régi körön. A kismegszakító és a kábel a régi, kisebb géphez készült; csúcsidőben melegedik, időnként lekapcsol, és valaki „nagyobbra” cseréli a kismegszakítót a kábel cseréje nélkül.
- Kiiktatott vagy áthidalt FI-relé. Mert „folyton lecsapott”. A lekapcsolásnak oka volt: hibás fűtőbetét, beázott dugalj, túl sok gép egy védelmen. A tünetet szüntették meg, az okot nem.
- Hiányzó vagy korrodált EPH-kötések. A kicserélt mosogató, az új munkaasztal, a műanyagra cserélt csőszakasz után a fém részek egy része kimaradt az összekötésből.
- Hosszabbítók állandó használatban. A padlón futó, taposott, zsíros hosszabbító és a rajta lógó több gép a konyha egyik legtöbbször látott képe. A hosszabbító ideiglenes eszköz, nem a konyha vezetékezése.
- Toldott, javított csatlakozóvezeték. Szigetelőszalaggal, sorkapoccsal, a gép mögé rejtve. Hordozható készülék csatlakozóvezetékét semmilyen módon nem szabad megtoldani.
- Nyitott kötődobozok, hiányzó tömszelencék, letört fedelű dugaljak a mosogatótérben és az elszívó környékén.
- Dokumentálatlan átalakítások. Új áramkörök az elosztóban felirat nélkül, az elosztó rajza nem egyezik a valósággal, az előző jegyzőkönyvben szereplő hibák javításáról nincs irat.
- Zsíros, meleg elosztó. Az elosztó a konyha falán, az elszívó mellett, szellőzőnyílásai zsírral tömődtek, a kötések elszíneződtek.
Ezek egyike sem „kozmetikai” hiba. A védővezető és az EPH hiányosságai az áramütés, a méretezés és a zsíros, melegedő kötések a tűz kockázatát növelik. A felülvizsgálat ezeket súlyosság szerint sorolja a minősítő iratba, és minden tételhez megmondja, mi a megoldás.
Mi kerül az étterem minősítő iratába és mérési jegyzőkönyvébe, és hogyan olvassa?
A felülvizsgálat eredménye két, egymásra épülő dokumentum. A minősítő irat a rövid, összefoglaló rész: a vizsgált berendezés megnevezése és határai, a vizsgálat napja, az alkalmazott jogszabályok, az összegző minősítés, a feltárt hibák rangsorolt listája és a következő felülvizsgálat esedékessége. Ez az üzemeltetőnek, a bérbeadónak, a munkavédelmi szakembernek és az ellenőrző hatóságnak szól, villamos előképzettség nélkül is érthetően. A mérési jegyzőkönyv a részletes melléklet: áramkörönként és gépenként a mérési pontok, a védelmi eszközök, a mért értékek és a megengedett értékek, a szemrevételezés megállapításai. Ez a szakembernek és a következő felülvizsgálónak készül.
A minősítő iratban a legfontosabb szó a MEGFELELT vagy a NEM MEGFELELT. MEGFELELT akkor lehet, ha a berendezés villamos biztonsága teljes körűen rendben van, vagy a feltárt hibákat a vizsgálat lezárásáig kijavították, és ezt ellenőriztük. Ha hibák maradnak, a minősítés pontosan megmondja, mi hiányzik a megfeleléshez, és a hibákat sürgősség szerint csoportosítja:
- Közvetlen veszélyt jelentő hibák: ezeket a helyszínen jelezzük, az érintett gépet vagy áramkört az üzemeltető azonnal leválasztja, és javítás előtt nem kapcsolja vissza.
- Súlyos hibák: soron kívüli javítást kérnek, az iratban rögzített, az üzemeltetővel egyeztetett határidővel.
- Egyéb hiányosságok: a következő karbantartás vagy felújítás alkalmával pótolandók.
Hogyan olvassa? Először a minősítést és a hibalistát nézze meg, utána a határidőket, és csak ezután a mérési jegyzőkönyvet. A javításokat dokumentálja: a számla és a szerelői nyilatkozat a következő felülvizsgálaton az előzmény része. A következő esedékesség a minősítő irat keltéből számít, napra pontosan; nem a számla és nem az átutalás napjától. A tűzvédelmi berendezések és a villámvédelem felülvizsgálatára külön előírás vonatkozik, a saját következő esedékességük a saját jegyzőkönyvükben áll. Egy teljes dokumentációt lapról lapra a minta jegyzőkönyvünkön nézhet végig.
Lejárt vagy elveszett az étterem felülvizsgálati irata – mi a teendő?
Gyakran akkor derül ki, hogy a konyha minősítő irata lejárt vagy nincs meg, amikor valaki elkéri: a munkavédelmi ellenőr, a biztosító egy káresemény után, az új bérbeadó vagy a vevő, amikor az étterem gazdát cserél. Ilyenkor a legfontosabb, hogy ne várjon tovább: a lejárt irat annyit jelent, hogy a berendezés állapotáról nincs érvényes, igazolt megállapítás, és ezt csak egy új időszakos felülvizsgálat pótolhatja.
Ha az irat elveszett, érdemes megpróbálni előkeríteni: a korábbi felülvizsgálótól, az előző üzemeltetőtől, a bérbeadótól, vagy a levelezésből, ha elektronikusan kapták. Egy megtalált régi irat előzményként akkor is hasznos, ha már lejárt. Ha semmi nem kerül elő, úgy kell kezelni, mintha nem lett volna felülvizsgálat. Korábbi dátummal, helyszíni mérés nélkül irat nem állítható ki; a minősítő irat kelte mindig a helyszíni vizsgálat napja.
A lejárt vagy hiányzó irat következményei nem automatikusak, de kellemetlenek lehetnek: egy ellenőrzésen elkérhetik, egy káreseménynél a biztosító rákérdezhet, egy ingatlan adás-vétel vagy bérbeadás során a másik fél feltételként szabhatja. Hogy pontosan mi a teendő lejárt vagy elveszett irattal, és melyik villamos dokumentum mire való, a lejárt felülvizsgálatról szóló cikkünkben írtuk le részletesen.
Mikor hívjon szakembert?
Az időszakos felülvizsgálat esedékessége mellett vannak helyzetek, amikor nem érdemes a 3 évre várni. Hívjon szakembert, ha az étteremben vagy a konyhában a következők bármelyikét tapasztalja:
- Egy gép, a mosogató vagy a munkaasztal „megcsíp”, bizsereg, ha megfogják. Ez a védővezető vagy az EPH hibájának jele, és azonnali beavatkozást igényel.
- A FI-relé rendszeresen lekapcsol, és nem tudják, miért; vagy valaki már kiiktatta, hogy „ne zavarjon”.
- Kismegszakító, biztosító csúcsidőben ismétlődően lekapcsol, az elosztó meleg, égett szag van, elszíneződés látszik a kötéseken.
- A minősítő irat lejárt, nincs meg, vagy nem tudják, mikor készült.
- Új nagygépet állítottak be, új hűtőkamra, új mosogatótér vagy terasz épült, és erről nem készült felülvizsgálat.
- Beázás, tűz, zárlat, villámcsapás vagy egy gép leégése után, a visszakapcsolás előtt.
- Az étterem gazdát cserél, új bérlő veszi át, vagy a bérbeadó, a biztosító, a munkavédelmi szakember kéri az iratot.
- A konyhában hosszabbítókon, elosztókon működnek a gépek, és nincs elég dugalj; ez nem felülvizsgálati, hanem szerelési kérdés, de a felülvizsgálaton megmondjuk, mi a szabályos megoldás.
Ha bizonytalan, hogy a konyha munkahelynek számít-e (például családi vállalkozás, ahol csak a tulajdonosok dolgoznak), vagy hogy a bérlő vagy a bérbeadó kötelezettsége a vizsgálat, hívjon fel, és megmondjuk, kell-e kijönnünk, vagy elég egy jó tanács. Egy villamos probléma a konyhában soha nem lesz jobb attól, hogy várnak vele; a legtöbb súlyos hiba hónapokig, évekig tünet nélkül lappang, mielőtt baj lesz belőle.
Mire számítson, ha kijövünk?
Az étterem időszakos felülvizsgálata a mi oldalunkról kiszámítható, előre egyeztetett menetrend szerint zajlik. Mire számítson a helyszínen és utána:
- Megbízási szerződés a helyszínen. A munka megkezdése előtt írásban rögzítjük, mit vizsgálunk, mire terjed ki és mire nem (például a gépek belső villamos szerelése nem a vizsgálat tárgya), és mennyi a díj.
- Szemrevételezés és mérések. Végigjárjuk a konyhát, a vendégteret és a kültéri részeket, levesszük az elosztó fedelét, megnézzük a gépek bekötését, az EPH-kötéseket, majd áramkörönként és gépenként mérünk. A hűtőket és a nem leállítható gépeket az egyeztetés szerint, rövid időre választjuk le. A vizsgálat roncsolásmentes: nem bontunk, nem vágunk, nem fúrunk.
- Észrevételek a helyszínen. Amit találunk, azt a helyszínen elmondjuk a kísérő kollégának, a közvetlen veszélyt jelentő hibát pedig azonnal jelezzük, hogy az üzemeltető leválaszthassa az érintett gépet. A vizsgálat alatt nem javítunk, csak tájékoztatunk; a felülvizsgáló és a javító szerepét szándékosan választjuk külön.
- Számla a helyszínen. A vizsgálat végén a szerződés szerinti díjról számlát állítunk ki.
- Minősítő irat és mérési jegyzőkönyv 1 - 2 munkanapon belül. A dokumentációt elektronikusan hitelesítve, e-mailben küldjük, így bármikor előkereshető és továbbítható, nem veszik el a fiókban.
- Díjmentes, tételes árajánlat a hibákra. Ha a minősítő iratban hibák szerepelnek, tételes árajánlatot küldünk a javításukra, külön-külön árazva, hogy dönthessen, mit rendel meg tőlünk és mit végeztet el mással. A javítás után az érintett részeket újra mérjük, és kiegészítő jegyzőkönyvvel zárjuk le.
A konyha személyzetétől annyit kérünk, hogy a vizsgálat idején ne kapcsolják vissza a leválasztott gépet, és szóljanak, ha valamelyik gépet sürgősen vissza kell adni az üzemnek. A felülvizsgálat általános menetét lépésről lépésre az így zajlik a felülvizsgálat oldalon is leírtuk.
Mennyibe kerül egy étterem időszakos felülvizsgálata?
Az étterem és a vendéglátó konyha munkahely, nem lakóépület, ezért nincs rá egységes listaár. A díjat egyedileg, helyszíni felmérés vagy előzetes egyeztetés alapján adjuk meg, mert két konyha között óriási a különbség: egy kis büfé egy elosztóval és néhány géppel más feladat, mint egy szállodai konyha több elosztóval, hűtőkamrákkal, külön mosogatótérrel és terasszal.
Az ár a következőktől függ:
- az elosztók és az áramkörök száma, mert a mérés áramkörönként történik;
- a fixen bekötött gépek és a mérési pontok száma;
- a helyiségek és a kültéri részek kiterjedése;
- a vizsgálat szervezése: egy menetben, zárvatartáskor, vagy több szakaszban, nyitás előtti órákban;
- van-e előző dokumentáció és elosztórajz, vagy az áramkörök azonosításával kell kezdeni;
- kérik-e ugyanarra az alkalomra a hordozható gépek PAT-vizsgálatát is.
A hordozható gépek PAT-vizsgálata eszközönként 2 500 Ft + ÁFA-tól indul; ha a konyha felülvizsgálatával együtt rendelik, a kiszállás és az egyeztetés egyszer számít. A javításokra a minősítő irat alapján díjmentes, tételes árajánlatot adunk.
Az árajánlathoz elég egy telefon vagy egy e-mail néhány adattal: hol van az étterem, hány elosztó van, körülbelül hány gép, mikor lehet vizsgálni, és van-e előző jegyzőkönyv. Ha a konyha összetettebb, előzetes helyszíni felmérést egyeztetünk. Az aktuális díjainkat az áraink oldalon találja; munkahelyre a konkrét díjat mindig az egyeztetés rögzíti.
Gyakori kérdések
Milyen gyakran kötelező az étterem villamos biztonsági felülvizsgálata?
Az étterem és a vendéglátó konyha munkahely, ezért a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet szerint 3 évente kell az időszakos felülvizsgálatot elvégeztetni. Ezen kívül az első üzembe helyezés előtt, átalakítás és bővítés után, valamint rendkívüli esemény – beázás, tűz, zárlat – után is felülvizsgálat kell az érintett részre. A következő esedékességet a minősítő irat kelte határozza meg.
Le kell állítani a konyhát a felülvizsgálat idejére?
Részben. A szigetelési ellenállás mérése és a gépek bekötésének vizsgálata feszültségmentes állapotot kíván, ezért ezeket zárvatartási napra vagy a nyitás előtti órákra időzítjük, nagyobb konyhában szakaszosan, helyiségenként haladunk. A hűtőket csak néhány percre választjuk le, és a visszakapcsolást ellenőrizzük. A feszültség alatt végezhető mérések a konyha működése közben is elvégezhetők.
A botmixer, a kávégép és a hosszabbítók vizsgálata része az időszakos felülvizsgálatnak?
Nem, a hordozható, dugaszolható eszközök vizsgálata külön feladat, ez a PAT-vizsgálat, amelyet eszközönként végzünk és jegyzőkönyvezünk. Ára eszközönként 2 500 Ft + ÁFA-tól indul. Célszerű a konyha időszakos felülvizsgálatával ugyanarra az alkalomra szervezni, így egy kiszállással mindkét jegyzőkönyv elkészül. Az eszközöket érdemes előre összeírni és egy helyre gyűjteni.
Ki felel az étterem felülvizsgálatáért: a bérlő vagy a bérbeadó?
A kötelezettség az üzemeltetőt terheli, vagyis azt, aki a konyhát munkahelyként működteti. Ha Ön bérli az üzlethelyiséget, a bérleti szerződésben érdemes rögzíteni, ki rendeli meg és ki fizeti a vizsgálatot, valamint ki viseli a feltárt hibák javítását. Egy ellenőrzésen a minősítő iratot az üzemeltetőtől kérhetik, ezért a megállapodást írásban tartsa meg.
Mit jelent, ha a minősítő irat NEM MEGFELELT?
Azt, hogy a vizsgálat biztonságot érintő hibákat talált, amelyeket a lezárásig nem javítottak ki. A minősítő irat a hibákat sürgősség szerint sorolja: a közvetlen veszélyt jelentő gépet vagy áramkört azonnal le kell választani, a súlyos hibákat soron kívül, a többit a megadott határidőre kell javítani. A javítás után az érintett részeket újra mérjük, és kiegészítő jegyzőkönyvvel zárjuk le.
Miért kapcsol le folyton a FI-relé a konyhában, és mit tegyünk?
A gyakori lekapcsolásnak mindig oka van: hibás fűtőbetét vagy gép, beázott dugalj, padlón fekvő nedves hosszabbító, vagy túl sok elektronikus vezérlésű gép egy áram-védőkapcsolón, amelyek üzemszerű szivárgó árama összeadódik. A megoldás a hiba megkeresése és az áramkörök megosztása több FI-relére. A FI-relé kiiktatása életveszélyes, és a felülvizsgálaton súlyos hibaként szerepel.
Mi az EPH, és miért fontos éppen a konyhában?
Az egyenpotenciálra hozás a fém szerkezetek – munkaasztalok, mosogatók, csövek, elszívóernyő – védőösszekötő vezetővel történő összekötése, hogy hiba esetén se lehessen köztük veszélyes feszültségkülönbség. A konyhában a dolgozó egyszerre fogja a gépet és a mosogatót, sokszor nedves kézzel, ezért itt az EPH különösen fontos. A párás környezetben a kötések korrodálnak, a mosogatócserénél gyakran kimaradnak; ezeket a felülvizsgálaton ellenőrizzük.
Kiváltja a villamos biztonsági felülvizsgálat a tűzvédelmi és a villámvédelmi felülvizsgálatot?
Nem. A villamos biztonsági felülvizsgálat a villamos berendezés áramütés elleni védelmét és szabványos, tűzvédelmi jellegű állapotát vizsgálja. Az épület tűzvédelmi berendezéseinek – tűzjelző, biztonsági világítás – és a villámvédelmi rendszernek külön előírás szerinti, külön felülvizsgálata és saját minősítő irata van. Ezek következő esedékessége a saját jegyzőkönyvükben szerepel.
Új kombi sütőt vagy mosogatógépet vettünk. Kell emiatt új felülvizsgálat?
Ha a gépcsere új bekötést, új áramkört vagy módosított védelmet igényelt, az érintett részt a szerelés befejezéseként felül kell vizsgálni, és erről a kivitelezőnek jegyzőkönyvet kell adnia. Ha a gép egy meglévő, hozzá illő ipari csatlakozóra került, külön felülvizsgálat általában nem kell, de a következő időszakos vizsgálaton ellenőrizzük, hogy a bekötés és a védelem az új géphez illik-e.
Mennyi idő alatt kapjuk meg a minősítő iratot és a mérési jegyzőkönyvet?
A helyszíni vizsgálat után 1–2 munkanapon belül, elektronikusan hitelesítve, e-mailben küldjük a minősítő iratot és a mérési jegyzőkönyvet. Ha a vizsgálat hibákat tárt fel, ezekre díjmentes, tételes árajánlatot is mellékelünk. A közvetlen veszélyt jelentő hibákról már a helyszínen tájékoztatjuk az üzemeltetőt, hogy az érintett gépet azonnal leválaszthassa.
Javítják is a hibákat a felülvizsgálat alatt?
A vizsgálat alatt nem javítunk, csak tájékoztatunk: a felülvizsgáló és a javító szerepét szándékosan választjuk külön. A feltárt hibákra tételes, díjmentes árajánlatot adunk, amelyből Ön dönti el, mit rendel meg tőlünk és mit végeztet el más villanyszerelővel. A javítás után az érintett részeket újra mérjük, és kiegészítő jegyzőkönyvvel igazoljuk a megfelelést.
Mi a teendő, ha lejárt a konyha felülvizsgálati jegyzőkönyve?
Rendelje meg az új időszakos felülvizsgálatot, és addig is keresse elő a régi iratot, mert előzményként akkor is hasznos, ha már lejárt. Korábbi dátummal, helyszíni mérés nélkül minősítő irat nem állítható ki; a kelte mindig a helyszíni vizsgálat napja. A lejárt iratot ellenőrzésen, káreseménynél vagy az étterem átadásakor elkérhetik, ezért ne halogassa.
Kapcsolódó oldalak
Villamos biztonsági felülvizsgálatot, érintésvédelmi felülvizsgálatot (VBF), valamint villanyszerelési munkákat az alábbi településeken és kerületekben vállalunk:
Gödöllő és Északkelet-Pest
Galga mente és Vác környéke
Csepel-sziget és Dél-Pest