Éjjel vihar volt. Reggel nem indul a kazán vezérlője, néma a router, a hűtő kijelzője sötét, a tévé pedig már be sem kapcsol. Egyetlen biztosíték sem oldott le, a lakásban nincs semmi nyoma annak, hogy történt volna bármi. Mégis odalett három-négyszázezer forintnyi készülék, és a biztosító sem mindig fizet.
Ezt csinálja a túlfeszültség. És pontosan ez ellen való a túlfeszültség-levezető: egy tenyérnyi készülék az elosztószekrényben, amely a hálózaton érkező feszültségcsúcsot elvezeti a földbe, mielőtt az a készülékeibe jutna. Összeszedtük, mikor van rá szüksége, melyik fajta való Önhöz, mit nem véd, és mi kell ahhoz, hogy tényleg működjön.
Négypólusú túlfeszültség-levezető (L1, L2, L3, N) a háromfázisú elosztóba: a jelzőablak zöldje mutatja, hogy működőképes.
Honnan jön a túlfeszültség, ha nem is csapott be a villám?
A leggyakoribb tévhit, hogy ehhez villámcsapás kell a házba. A valóságban a károk nagy része olyan lakásban keletkezik, ahol senki nem hallott közvetlen becsapódást.
Közeli villámcsapás
Ha a villám a környéken, akár egy-két kilométeren belül, csap le, a vezetékekben feszültség indukálódik. A hálózaton érkező lökéshullám ezer voltokat jelenthet ott, ahol a készülékek 230 voltra készültek. Ehhez nem kell, hogy a villám a házhoz érjen.
Kapcsolási túlfeszültség
A hálózaton folyamatosan keletkeznek feszültségcsúcsok: az áramszolgáltató kapcsolgat, a környéken elindul egy nagyobb motor, egy hegesztő, egy szivattyú. Ezek kisebbek, mint a villám lökéshullámai, viszont hetente többször érkeznek, és lassan „fárasztják" az elektronikát. A tápegység nem egyszerre hal meg, hanem egy év alatt.
Hiba a hálózaton
Egy megszakadt nullavezető vagy egy szolgáltatói hiba tartósan 400 V körüli feszültséget tehet a 230 voltos áramkörökre. Ez már nem másodperc töredékéig tart, hanem percekig, és ilyenkor általában nem egy készülék megy tönkre, hanem az összes, ami be volt kapcsolva.
A közös bennük, hogy a hagyományos védelem egyiket sem látja. A kismegszakító a túl nagy áramot figyeli, a FI relé a földbe szökő áramot, a feszültség nagyságával egyik sem foglalkozik.
Villamos eredetű kár nyoma egy lakás falán. A korom két pontból sugárzik szét: ott ment tönkre, ami a falon volt. Az ilyen kár után nem a festés a legdrágább tétel, hanem a mögötte elpusztult készülékek.
Mit csinál a túlfeszültség-levezető?
Békeidőben semmit. Ott ül az elosztószekrényben, nem fogyaszt, nem melegszik, nem kapcsol. Aztán amikor megérkezik a feszültségcsúcs, a másodperc milliomod része alatt kinyit, és a felesleget elvezeti a földelés felé.
Nem elzárja, hanem levágja
A túlfeszültség-levezető nem tudja megállítani a lökéshullámot, azt viszont igen, hogy mekkora feszültség jut tovább a lakásba. Egy lakásba való készülék jellemzően 1,3 - 1,5 kilovolt körül fogja meg a csúcsot. Ez elsőre soknak hangzik, de a háztartási gépek szigetelése pont ekkora rövid lökést még kibír; a kezeletlen több ezer voltot viszont nem.
Elhasználódó alkatrész
A túlfeszültség-levezető minden levezetett csúccsal kicsit elkopik. Ezért van a legtöbb készülék homlokán egy kis ablak: amíg zöld, a betét ép, ha pirosra vált, a betétet cserélni kell. A készülék ilyenkor nem szól, nem old le semmit, csak csendben megszűnik védeni.
Cserélhető betét
A mai eszközök többségén a betét egy mozdulattal kihúzható, az alap a sínen marad. Így a csere pár perc, és nem kell újra bekötni semmit.
T1, T2, T3: melyik túlfeszültség-levezető kell egy lakásba?
Az adatlapokon három típusjelölés szerepel. Nem egymás alternatívái: egymásra épülnek, és más-más feladatuk van.
T1, a villám részáramára
Akkor kell, ha az épületen külső villámvédelem (villámhárító) van, vagy légvezetékről érkezik a betáp. Ez a fajta a közvetlen becsapódásból származó, hatalmas energiájú áramot viszi el. Egy átlagos társasházi lakásba nem ez kell.
T2, ez való a lakásba
A főelosztóba, a mérőhely után kerül, és a hálózaton érkező lökéshullámokat fogja meg. A családi házak és lakások túlnyomó részében a T2-es túlfeszültség-levezető beépítése az a lépés, amely a kárt megelőzi. Ha valaki egyetlen eszközt tud beépíteni, ez legyen az.
T3, finomvédelem a készülék mellett
A védendő eszközhöz közel, például a médiafal vagy a kazánvezérlés elé kerül, és a T2 után „megmaradt" csúcsot simítja le. Önmagában, T2 nélkül nem sokat ér, erre a hiányzó láncszemre épül a túlfeszültségvédős hosszabbítók hamis biztonságérzete is.
Napelem és hőszivattyú
Napelemes rendszernél az egyenáramú oldalra külön, arra méretezett túlfeszültség-levezető való, és a tetőn futó kábelezés miatt ilyenkor a villámvédelmet is érdemes átgondolni. Hőszivattyúnál a kültéri egység hosszú kábele az, ami felfogja a lökéshullámot.
A kiválasztás és a beépítés szabályait a hazai gyakorlatban az MSZ HD 60364-5-534 szabvány rögzíti. A lényeg belőle egy mondatban: a védelemnek a betáplálás felől kifelé haladva, lépcsőzetesen kell felépülnie.
Mit nem véd a túlfeszültség-levezető?
Ezt ritkán mondják el az ajánlatokban, pedig a csalódások innen származnak. A túlfeszültség-levezető nem univerzális biztosíték mindenre, ami az árammal történhet.
Nem véd a tartós túlfeszültség ellen
Ha megszakad a nullavezető, és percekig 400 V körüli feszültség marad az áramkörökön, azt a túlfeszültség-levezető nem tudja kezelni, arra feszültségfigyelő relé való, amely egyszerűen lekapcsolja a lakást, amíg a hiba tart.
Nem pótolja a villámhárítót
Ha a villám közvetlenül az épületbe csap, azt az energiát csak megfelelő külső villámvédelem viszi el. A túlfeszültség-levezető a belső védelem része, nem a külsőé.
Nem véd a rossz kötések ellen
A laza sorkapocs, a túlterhelt áramkör, a hibás vezetékezés más történet. Ezekre a rendszeres villamos biztonsági felülvizsgálat derít fényt, a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet szerinti vizsgálaton a túlfeszültség-levezető meglétét és állapotát is rögzítjük.
Mi kell ahhoz, hogy a túlfeszültség-levezető működjön is?
Itt válik el a beépített készülék a működő védelemtől. A túlfeszültség-levezető ugyanis nem önmagában dolgozik: a levezetett energiát valahová el kell juttatnia.
Földelés nélkül nem ér semmit
Az eszköz a földelésre vezeti el a felesleget. Ha az ingatlanon nincs megfelelő főföldelő szonda, vagy a védővezető rendszere hiányos, a készülék a helyén van, de nincs hová dolgoznia. Ezért beépítés előtt mindig megnézzük az ingatlan alapelemeit: a földelést, a biztosítéktáblát, a meglévő védelmeket és a műszaki tartalmat.
Rövid bekötés
A gyakorlat azt mondja, hogy a túlfeszültség-levezető bekötő vezetékeinek együttes hossza lehetőleg maradjon fél méter alatt. Hosszabb vezetéken a lökésáram akkora feszültséget ejt, hogy a védelem érdemi része elvész, ezért nem mindegy, hová és hogyan kerül a készülék a szekrényben.
Előtét biztosíték
A készülék elé a gyártó által előírt biztosítás kell. Enélkül egy elhasználódott betét nem kapcsol le tisztán, hanem maga lesz a hibaforrás.
Sajnos gyakran az elosztó is sorra kerül
Tapasztalataink szerint a régebbi lakásokban a csavaros biztosítékos, zsúfolt tábla nem fogad be korszerű védelmet: nincs hely, nincs rendes védővezető-sín, és a bekötés sem hozható rövidre. Ilyenkor a túlfeszültség-levezető beépítése egy elosztó-korszerűsítés része lesz, ennek díjait az Áraink oldalon találja.
Mikor hívjon szakembert?
Van néhány helyzet, amikor a túlfeszültség-levezető kérdése nem halasztható tovább.
Ha az elosztószekrényben lévő készülék ablaka pirosra váltott, a betét elhasználódott, a lakás jelenleg védtelen.
Ha a környéken villámcsapás volt, és utána bármelyik készülék furcsán viselkedik: a betét lehet, hogy elvégezte a dolgát, és most már nem véd.
Ha több készülék romlott el rövid időn belül, látszólag összefüggés nélkül.
Ha napelemet, hőszivattyút vagy autótöltőt tervez: ezeknél a védelem a beruházás töredéke, a kár viszont nem.
Ha az elosztó csavaros biztosítékos, és még soha senki nem nézte át.
Amit ne tegyen: a túlfeszültség-levezetőt ne próbálja saját maga betenni. A készülék a mérőhely utáni, feszültség alatti szakaszra kerül, a rossz helyre kötött vagy hosszú vezetékkel bekötött eszköz pedig nem véd, csak abban a hitben ringat, hogy védve van.
Mire számítson, ha kijövünk túlfeszültség-levezetőt beépíteni?
Nem ajánlattal kezdünk, hanem felméréssel, mert a beépítés díja azon múlik, milyen állapotban van az, amibe a készülék kerül.
Mennyi idő?
A felmérés fél óra. Ha az elosztó alkalmas és van szabad hely, maga a beépítés 1 - 2 óra, rövid áramszünettel, amelyet előre egyeztetünk. Ha az elosztót is cserélni kell, az külön, előre egyeztetett nap.
Mit nézünk meg?
A földelés meglétét és állapotát, a védővezető rendszerét, az elosztó helykínálatát és állapotát, a betáplálás módját, valamint azt, hogy van-e külső villámvédelem az épületen. Ebből derül ki, T1 vagy T2 készülék kell-e, és hogy hozzá kell-e nyúlni az elosztóhoz.
Mit kap a végén?
Írásos ajánlatot a felmérés alapján, majd a munka után a beépített túlfeszültség-levezető típusát és adatait dokumentálva. Ha a villamos biztonsági felülvizsgálatot is kéri, a jegyzőkönyvben a védelem külön soron szerepel.
Amit Ön is megtehet
Nyissa ki az elosztószekrény ajtaját, és nézze meg, van-e benne olyan modul, amelyen kis színes ablak látszik. Ha van és zöld, jó helyen áll a dolog. Ha piros, hívjon minket. Ha nincs ilyen modul, akkor a lakásban jelenleg nincs túlfeszültség-védelem.
Gyakori kérdések
Kötelező a túlfeszültség-levezető egy lakásban?
Egy meglévő, régi villamos hálózatba visszamenőleg nem kötelező beépíteni. Új létesítésnél és nagyobb felújításnál viszont a mai szabványos gyakorlat szerint része a védelemnek, és a felülvizsgálati jegyzőkönyvben a hiányát rögzítjük.
Elég a túlfeszültségvédős hosszabbító a tévé és a számítógép alá?
Az finomvédelem, vagyis a lánc utolsó eleme. A nagy energiájú lökéshullámot nem tudja elvinni, arra az elosztóba épített T2-es készülék való. A hosszabbító a T2 után hasznos, helyette nem.
Honnan tudom, hogy még működik?
A legtöbb készüléken kis ablak jelzi az állapotot: zöld esetén ép, piros esetén a betétet cserélni kell. Ezt évente érdemes megnézni, és minden közeli villámcsapás után is, a csere jellemzően pár perc, mert a betét kihúzható.
Fizet a biztosító, ha túlfeszültség vitte el a készülékeimet?
Ez a szerződéstől függ: sok lakásbiztosítás külön kiegészítőként tartalmazza az elektromos készülékek túlfeszültség-kárát. Kárrendezésnél gyakran kérik a villamos hálózat dokumentációját, ezért érdemes a felülvizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.
Napelem mellé kell külön túlfeszültség-levezető?
Igen, az egyenáramú oldalra arra méretezett készülék való, a váltakozó áramú oldalon pedig a szokásos T2-es védelem. A tetőn futó hosszú kábelezés miatt napelemes háznál a villámvédelem egészét érdemes átnézetni.
Hol rendelhető túlfeszültség-levezető beépítése?
Budapesten és Pest megyében vállaljuk a felmérést, a készülék beépítését és szükség esetén az elosztó korszerűsítését, önállóan vagy a villamos biztonsági felülvizsgálat részeként. Az árakat az Áraink oldalon találja.
Összegzés
A túlfeszültség nem látványos: nem old le biztosíték, nem marad nyoma a falon, csak reggelre nem indul el fél lakásnyi készülék. A lakások többségébe egy T2-es túlfeszültség-levezető való a főelosztóba, rövid bekötéssel, előtét biztosítékkal és, ez a legfontosabb, rendben lévő földelésre. A készülék elhasználódik, ezért az állapotjelző ablakát évente nézze meg. Egy felmérés fél óra, és megmondja, hol tart most a lakása.
Nem tudja, van-e túlfeszültség-védelem az elosztójában, vagy hogy a földelés alkalmas-e rá? Nézzük meg együtt, mielőtt a következő vihar dönti el.
Villamos biztonsági felülvizsgálatot, érintésvédelmi felülvizsgálatot (VBF), valamint villanyszerelési munkákat az alábbi településeken és kerületekben vállalunk:
Legyen szó felmérésről vagy ajánlatkérésről: helyszíni felméréssel, tételes árajánlattal és ingyenes tanácsadással segítünk. Igény esetén a feltárt hibákra indikatív ajánlatot is készítünk.
Sütik ezen az oldalon. A működéshez szükséges beállításokat a böngészője tárolja. Statisztikai mérést csak az Ön hozzájárulásával kapcsolunk be. Részletek