Iroda és üzlet: informatika, világítás, klíma külön áramkörökön
Budaörs, Törökbálint és Diósd irodáiban, üzleteiben és műhelyeiben egy villamos hiba nem csak kellemetlenség: ha leáll a szerver, a pénztárgép vagy a hűtés, az bevételkiesést jelent. Ezért az üzleti hálózatot úgy tervezzük, hogy egy hiba a lehető legkisebb részt állítsa le.
Az informatikai eszközök – szerver, router, hálózati eszközök, pénztárrendszer – saját áramkört kapnak, a világítás, a klíma, a teakonyha és a takarítási dugaljak pedig külön köröket. Így egy porszívó vagy egy vízforraló nem kapcsolja le a számítógépeket, a klíma hibája pedig nem állítja le a pénztárt.
Sok számítógép és tápegység egy áram-védőkapcsoló alatt összeadódó szivárgó árama gyakori, látszólag ok nélküli leoldást okozhat. Ezért a munkaállomásokat több csoportra osztjuk, a kritikus eszközöket pedig szünetmentes tápellátásra kötjük.
A munkahelyek villamos berendezéseit a jogszabály szerint időszakosan felül kell vizsgálni; a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet alapján munkahelyeken 3 évente. A hordozható eszközöket, hosszabbítókat, kéziszerszámokat külön, PAT-vizsgálattal ellenőrizzük. Bővebben: munkahelyek időszakos felülvizsgálata · irodaépületek érintésvédelme.
A munkát úgy ütemezzük, hogy a működést a lehető legkevésbé zavarja. A kikapcsolással járó szakaszokat előre egyeztetjük, és a munka végén mérési jegyzőkönyvet adunk, amely a munkavédelmi ellenőrzésnél is felhasználható.
Bővítéskor a régi elosztót is megnézzük. Az üzleti ingatlanok elosztói gyakran több bérlő és több átalakítás nyomait viselik: felirat nélküli kismegszakítók, kiváltott áramkörök, a falban maradt, feszültség alatt lévő vezetékvégek. Ezeket rendbe tesszük, mielőtt új köröket kötnénk be, és naprakész áramkörlistát adunk.
Szakmai tudnivalók a munkához
Átadás: mérési jegyzőkönyv, áramkörlista, garancia
Egy villanyszerelés attól lesz igazolhatóan jó, hogy a végén megmérjük, és a mérést dokumentáljuk. Az átadáskor mérjük a védővezetők folytonosságát, a szigetelési ellenállást, a hurokimpedanciát, az áram-védőkapcsolók kioldását, és ahol szükséges, a földelési ellenállást. Az eredmények mérési jegyzőkönyvbe kerülnek.
Átadjuk az áramkörlistát is: melyik kismegszakító melyik helyiséget, készüléket védi. Új hálózatnál vagy nagyobb átalakításnál az elosztó kapcsolási rajza is elkészül. Ezek a dokumentumok később minden villanyszerelőnek, a napelemes vagy klímás kivitelezőnek és a villamos biztonsági felülvizsgálónak is megkönnyítik a munkát.
Új villamos hálózatot az első üzembe helyezés előtt villamos biztonsági felülvizsgálattal kell minősíteni; ezt regisztrált felülvizsgálóként el is végezzük, minősítő irattal. Ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor a friss jegyzőkönyv és a minősítő irat az új tulajdonosnak, bérlőnek is biztonságot ad.
A dokumentációt elektronikusan is átadjuk, így elveszés esetén is visszakereshető. Érdemes a ház többi műszaki iratával együtt megőrizni: egy későbbi eladásnál, bérbeadásnál, biztosítási kárrendezésnél vagy egy újabb bővítésnél ez az első dokumentum, amelyet kérni fognak.
Minden munkára számlát állítunk ki, és az elvégzett munkára 5 év garanciát vállalunk. Mintát itt talál: minta jegyzőkönyv.
Ha lekapcsol a biztosíték vagy a FI-relé: első lépések
Ha a kismegszakító kapcsol le, az túlterhelést vagy zárlatot jelez. Ha egyszer történik, amikor egyszerre ment a vízforraló, a mikró és a vasaló, valószínűleg túlterhelés volt: kapcsoljon ki néhány készüléket, és kapcsolja vissza. Ha visszakapcsolás után azonnal újra lekapcsol, zárlat lehet a vezetékben vagy egy készülékben: ilyenkor ne erőltesse.
Ha az áram-védőkapcsoló (FI-relé) old le, valahol hibaáram folyik a föld felé. Húzza ki a készülékeket a lekapcsolt körből, majd kapcsolja vissza az áram-védőkapcsolót. Ha visszakapcsolható, a készülékeket egyenként visszadugva megtalálhatja a hibásat. Ha a készülékek nélkül sem kapcsolható vissza, a hiba a vezetékekben, egy beázott dobozban vagy egy kültéri szerelvényben van – ezt műszeres hibakereséssel találjuk meg.
Égett szag, meleg, elszíneződött dugalj vagy kapcsoló, sercegő hang vagy füst esetén kapcsolja le a főkapcsolót, és hívjon szakembert. A lekapcsolt védelmet soha ne rögzítse, ne hidalja át, és a kismegszakítót ne cserélje nagyobbra: a védelem azért kapcsol le, hogy a nagyobb bajt megelőzze.
Időszakosan jelentkező hibánál – ha a leoldás csak esőben, csak télen vagy csak egy bizonyos napszakban történik – jegyezze fel, mikor és milyen körülmények között jelentkezett, és mi működött akkor. Ezek az információk sokszor többet érnek egy órányi méréssel töltött keresésnél, és gyorsabban elvezetnek a hibához.
A hibakeresésről részletesen: elektromos hibakeresés · FI-relé leold eső után.
Hurokimpedancia: lekapcsol-e időben a védelem?
Ha egy készülék fémházába fázis kerül, a hibaáram a védővezetőn át visszajut a táphálózatba. Ennek az útnak – a hibahuroknak – az ellenállását nevezzük hurokimpedanciának. Minél kisebb, annál nagyobb hibaáram folyik, és annál gyorsabban kapcsol le a kismegszakító vagy a biztosító. Ha viszont túl nagy, a hibaáram nem elég a gyors lekapcsoláshoz, és a készülék háza hosszú ideig veszélyes feszültség alatt maradhat.
A hurokimpedanciát műszerrel, végpontonként mérjük: a dugaljaknál, a fix bekötésű készülékeknél és az elosztóban. A mért értékből kiszámítható a várható hibaáram, és összevethető azzal, amire az adott kismegszakító előírt időn belüli lekapcsolásához szükség van.
Túl nagy értéket jellemzően laza vagy oxidálódott kötés, nagyon hosszú, vékony vezeték, szakadt vagy rossz védővezető, illetve a csatlakozás hibája okoz. Régi alumínium hálózatoknál és toldott, többször átalakított áramköröknél gyakran előfordul. A mérés így nemcsak a védelem működését igazolja, hanem rejtett kötési hibákat is felszínre hoz.
TT-rendszerben, ahol a ház saját földelője vezeti el a hibaáramot, a hibahurok ellenállása jellemzően nagy, ezért ott a védelem az áram-védőkapcsolóra épül, és a földelési ellenállás mérése kerül előtérbe. Ezért a mérés előtt mindig megállapítjuk, milyen rendszerű a csatlakozás, és ehhez igazítjuk a vizsgálatot és az értékelést.
A hurokimpedancia mérése a villamos biztonsági felülvizsgálat és minden általunk végzett felújítás átadási mérésének része. Bővebben a felülvizsgálat menetéről: így zajlik a felülvizsgálat.
Áram-védőkapcsoló (FI-relé): az életvédelem alapja
Az áram-védőkapcsoló folyamatosan összehasonlítja az áramkörbe befolyó és onnan visszatérő áramot. Ha a kettő eltér, az azt jelenti, hogy az áram egy része más úton – egy hibás készülék házán, egy nedves falon vagy egy emberen keresztül – a föld felé folyik. Ilyenkor a készülék a másodperc töredéke alatt lekapcsol. A kismegszakító erre nem képes: az csak a túlterhelést és a zárlatot érzékeli, egy emberen átfolyó, életveszélyes, de kis áramot nem.
A legfeljebb 32 A-es dugaljak áramköreit, a fürdőszobát és a kültéri dugaljakat 30 mA-es áram-védőkapcsolóval védjük. Régi házakban gyakran egyáltalán nincs ilyen védelem, vagy csak egyetlen készülék van az egész házra. Utóbbinál egy hibás kerti lámpa az egész házat sötétbe borítja, ezért korszerű elosztóban több csoportra osztjuk az áramköröket.
A típus sem mindegy. Az alapkivitelű áram-védőkapcsoló csak a tisztán szinuszos hibaáramot érzékeli biztosan. A mai mosógépek, indukciós főzőlapok, hőszivattyúk és inverterek hibaárama egyenáramú összetevőt is tartalmazhat, amely „elvakíthatja” az egyszerű készüléket. Ezekhez A típusú, az autótöltőkhöz és egyes frekvenciaváltós gépekhez pedig a gyártó előírása szerint B típusú, vagy egyenáramú hibaáram-érzékeléssel kiegészített védelmet választunk.
Ha az áram-védőkapcsoló gyakran, látszólag ok nélkül old le, annak is van oka. A sok elektronikus készülék – számítógép, tévé, töltők, LED-tápegységek – kis, önmagában megengedett szivárgó árama egy csoporton belül összeadódhat. Ilyenkor a köröket több áram-védőkapcsoló között osztjuk el, és áramkörönként megmérjük a szivárgó áramot, mielőtt egy készüléket vagy vezetéket hibásnak nyilvánítanánk. A gyakori leoldást soha nem érzéketlenebb védelemmel oldjuk meg, hanem az ok megkeresésével.
A beépített áram-védőkapcsolót a próbagombbal időnként érdemes kipróbálni: ha megnyomásra nem kapcsol le, cserélni kell. A beépítés díja mérésekkel együtt 40 000 Ft-tól + ÁFA (anyag nélkül). Bővebben: be nem kötött áram-védőkapcsoló.
Vezeték-keresztmetszet és kismegszakító: a kettő együtt működik
A kismegszakító nem a készüléket, hanem a vezetéket védi. Akkor kapcsol le, ha az áramkörön tartósan több áram folyik, mint amit a vezeték károsodás nélkül elvisel, vagy ha zárlat keletkezik. Ezért a kettőt mindig együtt választjuk ki: a keresztmetszetet a terhelés, az áramkör hossza és a fektetés módja határozza meg, a kismegszakító névleges áramát pedig a vezeték terhelhetősége.
A fektetés módja is számít. Hőszigetelésben, tetőtérben, sűrűn egymás mellett futó kábelek között a vezeték rosszabbul hűl, ezért ugyanakkora terhelésnél nagyobb keresztmetszet kell. Hosszú áramkörön a feszültségesés is nő, ami a távoli dugaljnál érezhető lehet, és a zárlati lekapcsolást is lassíthatja.
A leggyakoribb, veszélyes „házi javítás”, amikor a sokat lekapcsoló kismegszakítót nagyobbra cserélik. A lekapcsolás megszűnik, de a vezeték túlterhelődik, melegszik, a szigetelése öregszik, a kötések égnek. Ha egy áramkör rendszeresen lekapcsol, annak oka van: túl sok fogyasztó egy körön, hibás készülék vagy rossz kötés. A megoldás a terhelés szétosztása vagy új áramkör, nem a nagyobb kismegszakító.
A jelleggörbe is fontos: lakásban a világítás és a dugaljak jellemzően B, a nagy indítóáramú motoros gépek C jelleggörbéjű kismegszakítót kapnak, hogy indításkor ne kapcsoljanak le feleslegesen.
Régi hálózatoknál gyakori, hogy a vezeték keresztmetszete és anyaga nem ismert, mert a vezetékek a falban futnak, és a kötődobozok vakolat alá kerültek. Ilyenkor a dugaljaknál és a dobozokban nézzük meg, és méréssel ellenőrizzük, hogy a kismegszakító valóban illeszkedik-e a vezetékhez. Az új hálózatban minden áramkör keresztmetszetét és védelmét az áramkörlistában rögzítjük, hogy egy későbbi bővítésnél ne kelljen találgatni.
Autótöltő otthon: áramkör, védelem, terheléskezelés
Egy elektromos autó töltése órákon át folyamatos, nagy terhelést jelent, ezért a töltő mindig önálló áramkört kap, saját kismegszakítóval és áram-védőkapcsolós védelemmel. A töltő egyenáramú hibaáramot is okozhat, ezért vagy B típusú áram-védőkapcsolót, vagy a gyártó előírása szerinti, egyenáramú hibaáram-érzékeléssel kiegészített védelmet építünk be. Kültéri szerelésnél a töltő és a kábel védettsége, a mechanikai védelem és a földelés is fontos.
A legtöbb háznál a kérdés nem az, hogy a töltő bekötése megoldható-e, hanem hogy a ház csatlakozása elbírja-e a töltőt a többi fogyasztó mellett. Ha a teljesítmény szűkös, terheléskezeléssel oldjuk meg: a töltő a ház pillanatnyi fogyasztásához igazítja a töltőáramot, így este, amikor fő az étel és megy a hőszivattyú, lassabban tölt, éjjel pedig teljes teljesítménnyel.
Napelemes háznál a töltés a napközbeni termeléshez is igazítható. Társasházi mélygarázsban a közös tulajdon és a felszálló vezetékek miatt a közös képviselővel kell egyeztetni.
A töltő helyét úgy választjuk meg, hogy a töltőkábel ne keresztezze a gyalogos útvonalat, a töltő pedig ne legyen kitéve ütközésnek; szükség esetén ütközésvédelmet javaslunk. Kültéren a töltőhöz vezető kábel földkábel vagy védőcsőben vezetett, kültéri kivitelű kábel, a csatlakozások vízálló kivitelűek.
Az autótöltő telepítése (töltő és anyag nélkül, típustól, mérettől és nyomvonaltól függően) 60 000 Ft-tól, az üzembe helyezés utáni villamos biztonsági felülvizsgálat 60 000 Ft (+ ÁFA). Részletesen: autótöltők telepítése és felülvizsgálata.