Konyha és fürdő részleges felújítása: csatlakozás a régi hálózathoz
Angyalföld és Zugló régi bérházi lakásaiban sokan nem a teljes lakást, csak a konyhát és a fürdőszobát újítják fel. Ez járható út, ha az új részt helyesen kapcsoljuk a régi hálózathoz.
Az új áramkörök nem a régi körökről ágaznak le, hanem közvetlenül a lakáselosztóból indulnak. Így a konyha és a fürdő a régi vezetékek állapotától függetlenül, saját védelemmel működik, és a régi körök terhelése sem nő.
Ehhez a lakáselosztót is rendbe kell tenni. Ha olvadóbiztosítós, vagy nincs benne áram-védőkapcsoló és szabad hely, új elosztót javaslunk, amelyben a régi és az új körök is helyet kapnak. Ha a lakás betáplálásában nincs külön védővezető, a megoldást a felmérésen tisztázzuk, mert ettől függ az elosztó kialakítása.
A régi, felújítatlan köröket megmérjük, és a jegyzőkönyvben rögzítjük az állapotukat. Ha veszélyes hibát találunk, azt jelezzük, és javaslatot adunk a javítás ütemezésére.
A részleges felújítást úgy tervezzük, hogy később folytatható legyen: az elosztóban tartalék helyet hagyunk, és a szobák felújításakor a már elkészült részhez nem kell hozzányúlni.
Bérházban a lakás betáplálása gyakran a lépcsőházi mérőszekrényből, régi vezetéken érkezik. Ha a lakás teljesítményét növelni kell, ennek a vezetéknek a cseréje is szükségessé válhat, amit a közös képviselővel kell egyeztetni.
Szakmai tudnivalók a munkához
Fürdőszoba: zónák, védettség, áram-védőkapcsoló
A fürdőszoba a lakás villamos szempontból legveszélyesebb helyisége: a nedves bőr ellenállása kicsi, a fém csaptelep és a lefolyó pedig jó kapcsolatot ad a földdel. Ezért a szabvány a kád és a zuhany körül zónákat határoz meg. Minél közelebb van egy pont a vízhez, annál szigorúbb, hogy milyen szerelvény és milyen védettségű lámpatest kerülhet oda.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a dugaljak a zónákon kívül kapnak helyet, a kád és a zuhany közvetlen környezetébe csak az oda megengedett, vízsugár ellen védett kivitelű szerelvény kerülhet, és a fürdőszoba áramköreit 30 mA-es áram-védőkapcsoló védi. A villanybojler, a törölközőszárító és a mosógép saját áramkört kap. Ahol szükséges, kiegészítő egyenpotenciálra hozással kötjük össze a fém szerkezeteket.
A legtöbb hibát az utólagos átalakítások okozzák: egy zuhanykabin áthelyezése után a régi dugalj hirtelen a zónába kerül, egy tükrös szekrény lámpáját hosszabbítóról táplálják, vagy a mosógép a fürdőszobai világítási körre kerül. A fürdőszoba-felújítást ezért a burkolás előtt érdemes egyeztetni a villanyszerelővel, amikor a nyomvonalak még szabadon alakíthatók.
Ha a fürdő után villamos biztonsági felülvizsgálat is kell (például eladásnál), a felújítás jegyzőkönyve és a mérések megkönnyítik a minősítést.
A szerelvények és lámpatestek védettségét az IP-kód mutatja: az első számjegy a por és a szilárd tárgyak, a második a víz elleni védelem fokát jelöli. A fürdőszobában a szerelvény helyétől függ, milyen vízvédelem szükséges: a zuhany közvetlen közelében vízsugár ellen védett kivitel kell, a zónákon kívül a szokásos szerelvény is megfelelhet. A vásárlásnál érdemes ezt figyelni, mert a díszes, de nem megfelelő védettségű lámpatestet nem tudjuk a zónába felszerelni.
Egyenpotenciálra hozás (EPH): amikor a fémcsöveket is be kell kötni
Egy házban sok olyan fémrész van, amely nem része a villamos hálózatnak, mégis vezethet: víz-, gáz- és fűtéscsövek, fémkád, fém tartószerkezetek. Ha egy hiba miatt az egyik feszültség alá kerül, a másik pedig nem, a kettő között veszélyes feszültségkülönbség alakulhat ki. Aki egyszerre fogja meg őket, például a csaptelepet és egy hibás készüléket, azon áram folyhat át.
Az egyenpotenciálra hozás ezt előzi meg: a fémrészeket védővezetővel a fő földelőkapocshoz kötjük, így hiba esetén is közel azonos potenciálon maradnak. A fő EPH a házba belépő fém közműcsöveket és a nagyobb fémszerkezeteket köti össze; a helyi, kiegészítő EPH-t ott alakítjuk ki, ahol a szabvány vagy a helyzet megköveteli, jellemzően nedves helyiségekben.
Gyakori hiba, hogy egy csőcsere során a fém vezetéket műanyagra cserélik, és az EPH-bekötés a régi csővel együtt eltűnik, vagy a bilincs korrodált, laza. A felülvizsgálaton a védővezető folytonosságának mérésével ellenőrizzük, hogy a kötés valóban a fő földelőkapocsig tart-e.
A fő egyenpotenciálra hozó sín jellemzően az elosztó vagy a közművek belépési pontja közelében kap helyet. A bekötéseket feliratozzuk, hogy egy későbbi gépészeti munkánál senki ne bontsa meg véletlenül. Kazáncsere, csőcsere vagy új fűtési rendszer kiépítésekor érdemes a villanyszerelőt is bevonni, hogy az EPH-bekötések az új csöveken is megmaradjanak, és a végén a folytonosságukat megmérjük.
Az EPH kiépítéséről mérési jegyzőkönyvet adunk. Bővebben: EPH kiépítése és fontossága.
Szigetelési ellenállás mérése: mit árul el a vezetékekről?
A szigetelési ellenállás azt mutatja meg, mennyire választja el egymástól a vezetékek szigetelése a fázist, a nullát és a védővezetőt, illetve ezeket a földtől. Ép, száraz hálózaton ez az érték nagyon nagy. Ha a szigetelés megsérült, elöregedett vagy nedvességet kapott, az érték lecsökken, és a hálózatban szivárgó áram indul – ez okozza például a látszólag ok nélkül leoldó áram-védőkapcsolót.
A mérést feszültségmentes állapotban végezzük: lekapcsoljuk a hálózatot, leválasztjuk az érzékeny készülékeket, majd erre szolgáló műszerrel, egyenfeszültséggel mérünk az áramkörök vezetői között és a föld felé. Az eredményből áramkörönként látszik, hol van gond: egy beázott kötődobozban, egy szögbelövéssel megsértett vezetékben, egy rágcsáló által megrágott kábelben vagy egy kültéri lámpa vizes foglalatában.
A mérés különösen hasznos régi házak megvásárlása előtt, felújítás után, beázás vagy csőtörés után, és minden olyan esetben, amikor az áram-védőkapcsoló rendszeresen leold. A villamos biztonsági felülvizsgálatnak is kötelező része.
A mért értéket mindig a hálózat korával és állapotával együtt értékeljük. Egy régi hálózatnál az évek alatt fokozatosan romló érték is figyelmeztető jel, még ha egyelőre megfelel is, ezért az időszakos felülvizsgálatnál az előző jegyzőkönyv értékeivel is összevetjük. Ha egy áramkör értéke hirtelen csökkent, a nedvesség forrását vagy a mechanikai sérülést célzottan keressük.
Kábel szigetelési ellenállásának mérése mérési dokumentációval 25 000 Ft-tól + ÁFA. Ha a leoldás esős időben jelentkezik, olvassa el ezt is: miért old le a FI-relé eső után?
Az elosztó felépítése: mi kerül egy korszerű lakáselosztóba?
A korszerű lakás- vagy házelosztó elején a főkapcsoló áll, amellyel a teljes hálózat egy mozdulattal leválasztható. Utána következik a túlfeszültség-levezető, majd az áram-védőkapcsolók, amelyek alá csoportokban sorolódnak a kismegszakítók. A nulla- és a védővezetők külön sínre kerülnek, a vezetők rendezetten, feliratozva futnak.
Fontos a feliratozás és a tartalék hely. A jól feliratozott elosztóból hiba esetén azonnal látszik, melyik kismegszakító melyik helyiséget vagy készüléket védi. A tartalék modulhely pedig lehetővé teszi, hogy egy később érkező klíma, autótöltő vagy napelem védelme bontás nélkül beférjen.
A régi elosztók figyelmeztető jelei: olvadóbiztosítók, megbarnult vagy megolvadt műanyag, meleg burkolat, zümmögő hang, áram-védőkapcsoló hiánya, egymásra kötött vezetékek, felirat nélküli kismegszakítók. Ezek bármelyike esetén az elosztó cseréje indokolt, még akkor is, ha a hálózat látszólag működik.
Az elosztó helye is számít. Száraz, könnyen hozzáférhető helyre kerüljön, ne szekrény vagy bútor mögé, ne fürdőszobába és ne a tűzhely fölé. Hiba esetén másodpercek alatt el kell tudni érni, ezért az elé tett bútor vagy a beépített szekrény hátfala súlyos hiba. Az elosztóban vagy annak ajtaja mögött semmit ne tároljon.
A kiselosztó szerelése 12 modulig 80 000 Ft-tól + ÁFA. Részletesen: elosztócsere · elosztó és biztosítéktábla felújítása, karbantartása.
Alumínium vezeték: miért nem elég a kötéseket meghúzni?
A hatvanas-nyolcvanas években épült lakások és házak jelentős részében alumínium vezeték fut. Az alumínium önmagában jó vezető, a gond a kötéseknél van. A szorítás alatt az anyag lassan „elfolyik”, a kötés meglazul. A felületén pedig rosszul vezető oxidréteg képződik, így a kötés ellenállása nő, és terhelés alatt melegszik. Ha alumíniumot közvetlenül rézzel kötnek össze, a nedvesség hatására a két fém érintkezésénél korrózió indul.
Amíg a háztartás kevés energiát használt, ez lassan haladt. Ma egy alumínium dugaljkör egyszerre lát el vízforralót, mikrohullámú sütőt és kávéfőzőt, és a régi kötések ezt már nem bírják. A figyelmeztető jelek: meleg vagy elszíneződött dugalj és kapcsoló, villogó világítás, égett szag, kiolvadt vagy megbarnult szerelvény a doboz körül.
A kötések meghúzása csak átmeneti segítség, mert a folyamat folytatódik. Tartós megoldást a rézvezetékre cserélés ad, amelyet egyszerre vagy helyiségenként is el lehet végezni. A csere során új elosztó, áram-védőkapcsolós védelem és mérési jegyzőkönyv is készül, így a hálózat a mai igényeket is biztonsággal kiszolgálja.
Ha a teljes csere egyszerre nem fér bele a költségvetésbe, a sorrendet a kockázat dönti el. Először a konyha és a nagy fogyasztók körei kerülnek sorra, mert ezeken folyik a legnagyobb áram, utána a fürdőszoba, végül a lakóterek és a világítás. Az új elosztó és az áram-védőkapcsolós védelem már az első ütemben elkészül, így a még régi körök is jobb védelmet kapnak a végleges csere idejéig.
A témáról részletesen: alumínium vezeték és a lakástűz jelei.
Társasházi lakás: ami a lakáson túl van, arról a közösség dönt
Társasházban a lakás villamos hálózata a lakáselosztótól a lakáson belüli áramkörökig a tulajdonosé, a felszálló vezeték, a lépcsőházi mérőszekrények és a közös részek hálózata viszont közös tulajdon. A lakáson belüli felújításhoz nem kell a közösség engedélye, a közös részeket érintő munkát azonban a közös képviselővel egyeztetni kell.
A teljesítménybővítés társasházban attól is függ, hogy a felszálló vezeték és az épület csatlakozása elbírja-e a többletet. Ha sok lakás bővítene egyszerre, a felszálló cseréje közös beruházás lehet. Ilyenkor az igényt és a műszaki lehetőségeket a felméréskor tisztázzuk, mielőtt bárki klímát vagy indukciós főzőlapot vásárolna.
A munkavégzést a házirendhez igazítjuk: a zajos bontást és a vésést a megengedett időszakban végezzük, a lépcsőházat tisztán hagyjuk, a lakás áramtalanítása pedig a szomszédokat nem érinti, mert a lakáselosztóban kapcsolunk le. A lépcsőházi mérőszekrényben csak a szükséges, egyeztetett munkát végezzük.
Ha a lakást eladja vagy bérbe adja, a villamos biztonsági felülvizsgálat a lakás hálózatára vonatkozik; a közös részek állapota a társasház felelőssége.
A panelépületekben a falak nagy része vasbeton, a vésés zajos és lassú. Ezért gyakran a meglévő csöveket, a falon kívüli csatornát vagy a padlószegélybe rejtett vezetést használjuk. A lakáselosztó cseréjét és a lakáson belüli áramkörök felújítását úgy ütemezzük, hogy a lakás minden este használható legyen.