FőoldalVillanyszerelésPanel, társasházi lakás villanyszereléseCsaládi ház villanyszerelése, felújításaVillamos biztonsági felülvizsgálatIngatlan adás-vétel, bérbeadás: kötelező VBFMunkahelyek időszakos felülvizsgálataAutótöltő mérése, felülvizsgálataPAT: kéziszerszámok időszakos vizsgálataVízátemelő szivattyú felülvizsgálataÍgy zajlik a felülvizsgálat: minta jegyzőkönyvIrodaépületek érintésvédelme (VBF)Éttermek, konyhák érintésvédelme (VBF)Fodrászatok érintésvédelme (VBF)Kozmetikai szalonok érintésvédelme (VBF)Dohányboltok, kisüzletek érintésvédelme (VBF)SzolgáltatásokMérőóra-csere, teljesítménybővítésMérőhely karbantartásHibakeresés, hibaelhárításIpari villanyszerelésIpari elosztó kiépítéseFelvonulási terület, rendezvény áramellátásaElosztó, biztosítéktábla felújításaFöldelés kiépítéseEPH kiépítéseElektromos autótöltőPAT kéziszerszám-vizsgálatVízátemelő szivattyú felülvizsgálataIrodaépületek felülvizsgálataÉttermek, konyhák felülvizsgálataFodrászatok felülvizsgálataKozmetikai szalonok felülvizsgálataDohányboltok, kisüzletek felülvizsgálataÁrainkBlog Hol dolgozunk Ajánlatkérés +36 70 636 5720

Főoldal / Szolgáltatások / Földelés fontossága, kiépítése

Földelés fontossága, kiépítése

Hogyan véd a földelés az áramütéstől, mikor kell kiépíteni vagy felújítani, és hogyan mérjük. Földelőszonda kialakítás 80.000 Ft-tól, jegyzőkönyvvel.

Benkő Péter György regisztrált villanyszerelő
Benkő Péter György

Földelés kiépítése: az alap, amit a kész házon nem látni

A földelés kiépítése az a villamos munka, amit a kész házon a legkevésbé látni, mégis ezen múlik, hogy egy meghibásodott bojler, egy megsérült vezeték vagy egy közeli villámcsapás áramütést és tüzet okoz-e, vagy csak lekapcsol egy védelem. A földelő a talajban van, a földelővezető a falban, a hatása viszont az egész hálózaton érződik.

A hiányzó vagy rossz földelés a villamos biztonsági felülvizsgálatok egyik leggyakoribb hibája Budapesten és Pest megyében. Régi házaknál a „földelés” sokszor egy évtizedek óta rozsdásodó csődarab, vagy a vízvezeték, amely a műanyag csőcsere óta semmit sem földel.

A földelők kialakításának szabályait az MSZ HD 60364-5-54:2012 jelű szabvány rögzíti, ez a szabványsorozat földelőberendezésekről és védővezetőkről szóló része. Családi háznál ehhez jön még az MSZ 447:2019, a közcélú hálózatra csatlakozás szabványa, amelynek a földelésre vonatkozó pontjait ugyanúgy be kell tartani. A földelőknek több fajtája létezik; a gyakorlatban a következő három a legfontosabb:

Alapföldelés

Az épület alapjába, még a betonozás előtt beépített földelő. Új háznál ez a legjobb megoldás, utólag viszont már nem készíthető el.

Szalagföldelés

A fagyhatár alá, árokba fektetett horganyzott acélszalag. Főleg köves, sziklás talajon választjuk, ahol a szonda nem verhető le.

Földelőszondás földelés és mélyföldelés

A talajba függőlegesen lehajtott, toldható szonda. Meglévő házaknál ez a leggyakoribb megoldás, ezen az oldalon is főként ezzel foglalkozunk.

Az alábbiakban végigvesszük, mire való a földelés, mikor kell kiépíteni, melyik megoldás melyik talajhoz jó, hogyan építünk ki egy szondát lépésről lépésre, és mennyibe kerül. A meglévő földelés méréséről és javításáról külön oldalon írunk: földelési ellenállás ellenőrzése, földelő szonda telepítése.

Mérőhely bekötése és földelés családi háznál
Mérőhely bekötése és földelés családi háznál: a földelővezető a talajba fut, a bekötés után műszerrel mérünk.
Földelőszonda telepítés családi háznál, biztonságos villamos földelés kialakítása
Földelőszonda telepítése családi háznál

Mi a földelés, és miért fontos?

A földelés a ház villamos berendezésének vezetőképes kapcsolata a talajjal. Három része van: a földelő – a talajba vert szonda, a fektetett szalag vagy az alap betonjába ágyazott acél –, a földelővezető, amely a földelőt a házzal összeköti, és a fő földelőkapocs, ahol a ház összes védővezetője találkozik.

A földelési ellenállás azt mutatja meg, mekkora ellenállással jut a hibaáram a földelőből a talajba. Az áram a földelőtől távolodva egyre nagyobb talajkeresztmetszeten oszlik szét, ezért az ellenállás java része a földelő közvetlen környezetében alakul ki; ezt szétterjedési ellenállásnak is nevezik.

Három dolog múlik a földelésen:

Áramütés ellen

Ha egy sérült vezeték miatt a mosógép vagy a bojler fém háza feszültség alá kerül, a hibaáram a védővezetőn át folyik el, és a kismegszakító magától lekapcsol. Ez a táplálás önműködő lekapcsolása, az áramütés elleni védelem alapja. Ép védővezető nélkül a hibás készülék háza feszültség alatt marad, és a hiba csak akkor derül ki, amikor valaki hozzáér.

A FI-relé mellett

A 30 mA-es áram-védőkapcsoló kiegészítő védelem: azt figyeli, hogy az áramkörbe befolyó és az onnan visszatérő áram megegyezik-e. Szakadt védővezetőnél a hibás készülék addig nem okoz kioldást, amíg valaki meg nem érinti, és az áram rajta keresztül folyik. Ép védővezetővel és földeléssel a lekapcsolás még az érintés előtt megtörténik.

Túlfeszültség és villám ellen

A túlfeszültség-levezető és a villámhárító a földelőn keresztül vezeti a talajba az energiát. Gyenge földeléssel a levezető nem tud rendesen dolgozni, és a háztartási elektronika vagy a napelemes inverter is tönkremehet.

A földelés tehát nem kiegészítő tétel, hanem az alap, amelyre az érintésvédelem összes többi eleme épül.

Mikor kell földelést kiépíteni?

Új villamos hálózatnál a földelés kiépítése kötelező, de meglévő épületeknél is sok helyzet kikényszeríti. A leggyakoribbak:

Ha nincs földelő

Régi házaknál gyakori, hogy a védővezető az elosztóban sehová sem fut, vagy csak a vízcsőre van kötve.

Mérőhely-szabványosítás, teljesítménybővítés

A mérőhely átalakításánál a szolgáltató megfelelő, mérhető földelést vár, és a készre jelentéshez a földelés mérése is hozzátartozik. Erről a mérőóra-csere, teljesítménybővítés oldalon írunk.

Napelem, hőszivattyú, autótöltő

Az inverter és a túlfeszültség-levezetők csak megfelelő földelésre köthetők. A hőszivattyú és az elektromos autótöltő többnyire teljesítménybővítéssel jár, ahol a földelést is ellenőrizni kell.

Áram-védőkapcsoló utólagos beépítése

A FI-relé kiegészítő védelem: a teljes érintésvédelemhez ép védővezető és megfelelő földelés is kell mellé.

EPH kiépítése

Az egyenpotenciálra hozó vezetők a fő földelőkapocsba futnak, amelyhez földelő tartozik. Részletek: EPH kiépítése.

Ha a felülvizsgálat hibát talált

A hiányzó vagy rossz földelés a villamos biztonsági felülvizsgálat jegyzőkönyvében javítandó hibaként szerepel.

Villámvédelem

A villámhárító földelőjét a villámvédelmi szabvány szerint kell kialakítani és mérni, és össze kell kötni a ház többi földelőjével.

Ha a régi földelő elkorrodált

A mérés a 10 ohm többszörösét vagy mérhetetlen értéket mutat, és a régi földelő nem javítható.

Ha a mérőhely a telekhatárra kerül

Ha a mért főelosztó az épületen kívülre, például a kerítésbe kerül, az épületbe lépésnél is kell egy számottevő földelés.

Ha a meglévő földelő már nem hozható rendbe, vagy a mérés nem a kívánt ellenállási értéket adja, nem marad más megoldás: új földelést kell kiépíteni. Ez a munka a helyszíntől és a talajtól függően a következőket jelentheti:

  • új földelőszondák lehajtását a talajba,
  • a földelőket és a fő földelőkapcsot összekötő földelőhálózat kialakítását,
  • korszerű földelőanyagok – szonda, bilincs, földelővezető – beépítését,
  • és mindezek szakszerű szerelését az érvényes szabványok előírásai szerint.

Egy újonnan kiépített földelő hosszú időre megbízható védelmet és tartósan alacsony ellenállási értéket ad a ház villamos hálózatának. A kivitelezésnél a következő szabványok és az alábbi rendelet előírásait tekintjük irányadónak:

MSZ HD 60364-5-54

földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálú összekötő vezetők kialakítása

MSZ HD 60364-4-41

áramütés elleni védelem, a földelés szerepe a védelmi módokban

MSZ 447:2019

csatlakozás a közcélú kisfeszültségű hálózatra, a mérőhely és a PEN-vezető földelése

MSZ EN 62305

villámvédelem, a villámvédelmi földelő követelményei

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet

Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat

A fő földelő feladata és az áramütés elleni védelem

A fő földelő a ház saját földelője: jellemzően egy szonda vagy az alapba ágyazott alapozásföldelő, amely a fő földelőkapocshoz csatlakozik. A fő földelőkapocs a ház földelőrendszerének csomópontja: ide fut a földelővezető, a védővezetők, az EPH-vezetők, valamint a villámvédelem és a túlfeszültség-levezető földelése.

A fő földelő feladata, hogy a védővezető – és vele minden fém készülékház – potenciálja azonos legyen a környező talajéval. A közcélú hálózatról ellátott házak többsége TN-rendszerű: a szolgáltató PEN-vezetője a ház csatlakozásánál válik szét nullavezetőre és védővezetőre.

Áramütés elleni védelem: amit az MSZ 447:2019 előír

Ha a felhasználói hálózat TN-rendszerű, és az üzemi PEN-vezető egyben védővezetőként is szolgál, gondoskodni kell arról, hogy ennek a PEN-vezetőnek a potenciálja megegyezzen a környező talaj potenciáljával. Ezt úgy kell elérni, hogy a csatlakozó főelosztóban vagy a méretlen főelosztóban az üzemi PEN-védővezetőt egy önállóan is számottevő földeléshez kötjük, amelynek ellenállása lehetőleg ne legyen 10 ohmnál nagyobb; ez a földelés rögzíti a vezető potenciálját. Követelmény az is, hogy ennek a földelésnek a műszeres ellenőrzését az elosztói zárópecsét felbontása nélkül lehessen elvégezni. Ha mért főelosztóról van szó, akkor ott, ahol a vezeték az épületbe belép, ugyancsak létesíteni kell egy számottevő földelést, amely a védővezető potenciálját rögzíti; ez a fő földelőkapocs. Erre a célra megfelel egy olyan természetes földelő, amely önmagában is számottevőnek számít – ilyen például az építmény betonalap-földelője –, de rúdföldelő is lehet.

Erre azért van szükség, mert ha a hálózaton valahol olyan földzárlat keletkezik, amely nem a PEN-vezetőn át záródik, a hibaáram a transzformátor üzemi földelésén keresztül folyik, és a PEN-vezető feszültsége megemelkedhet. A ház számottevő földelése ezt a feszültséget a talaj potenciáljához közel tartja, így csökkenti az érintési feszültséget – akkor is, ha a hiba nem nálunk keletkezett.

A számottevő földelést nemcsak ohmban mérik, hanem hosszban is: a földelő fagyhatár alatti függőleges kiterjedése legalább 4 méter, vízszintes kiterjedése legalább 8 méter legyen (lásd lent, a szakkifejezéseknél). A szonda méretéről a következő részben írunk.

Miért nem jó a magas földelési érték?

Gyenge vagy hiányzó földelésnél olyan hibáról van szó, amelyet szemmel nem lehet észrevenni, a következménye viszont életveszélyes lehet. Amíg a hálózat rendben működik – világítanak a lámpák, járnak a készülékek –, semmi nem utal rá; a gond akkor bukkan elő, amikor valamelyik készülék meghibásodik, vagy a közelben villám csap le.

Áramütés veszélye

Ha egy készülékben hiba keletkezik, a hibaáramnak a védővezetőn és a földelőn keresztül kellene elfolynia; rossz földelésnél azonban nem ott záródik, hanem azon az emberen át, aki éppen hozzáér a készülékhez. A biztosíték ilyenkor vagy csak későn old le, vagy egyáltalán nem kapcsol.

Működésképtelen védelem

Ha a hibahurok ellenállása túl nagy, a nem megfelelően kiválasztott biztosíték hiba esetén nem old le, a védelem csak papíron létezik.

Készülékek tönkremenetele

A túlfeszültség – például egy közeli villámcsapásé – nem tud levezetődni, és „megsüti” az érzékeny elektronikát, az inverter is tönkremehet.

Tűzveszély

Egy hibánál a biztosíték nem kapcsol le a kellő időn belül, így elmarad az, amit a szabvány a táplálás önműködő lekapcsolásának nevez. A hiba helyén ezért tartósan folyhat a zárlati áram, és ez már tűzveszélyes helyzet.

Feszültség a fém szerkezeteken

A fém csövek, a radiátorok és a készülékházak között veszélyes feszültségkülönbség alakulhat ki, különösen a fürdőszobában.

Elakadó ügyintézés

A mérőhely készre jelentésénél, a napelem bekötésénél és a villamos biztonsági felülvizsgálaton is a földelés mérése az egyik első lépés: rossz értékkel a munka megáll.

Hogy a helyszínen milyen hibák a leggyakoribbak – elrozsdásodott csődarab, vízcsőre kötött földelés, elszakadt földelővezető, laza kötés –, és hogyan mérjük meg a meglévő földelést, a földelési ellenállás mérése oldalon mutatjuk be.

Földelő szonda, szalag vagy alapföldelő?

A megoldást a talaj, az épület állapota és a rendelkezésre álló hely dönti el. Meglévő háznál legtöbbször szondát telepítünk, új háznál alapföldelőt javaslunk.

Földelő szonda (rúdföldelő)

Számottevő földelést minimum egy, a fagyhatár alá, 0,7 méter alá elhelyezett, 4,5 méteres szonda jelent. Ez biztonsággal teljesíti a számottevő földelésnél elvárt legalább négy méteres, fagyhatár alatti hosszt. Horganyzott vagy rézbevonatú acél szondát hajtunk le; ha egy nem ad elég jó értéket, többet, egymástól távolabb. Kis helyigényű, egy nap alatt elkészül.

Szalagföldelő

Horganyzott acélszalag a fagyhatár alá fektetve, az épület mellett vagy körülötte. Nagy hosszon érintkezik a talajjal, ezért köves, sziklás talajon, ahol a szonda nem verhető le, ez a jobb választás.

Alapföldelő

A ház alapjának betonjába vagy alá kerülő szalag, amelyet még a betonozás előtt kell lefektetni. A talajnedves beton fajlagos ellenállása közel azonos a talajéval, ezért az alap acélbetéte jó földelő, és a szabvány új épületeknél kifejezetten ajánlja. Utólag a talajba süllyesztett, előregyártott betonelem viszont földelésre nem alkalmas.

A földelővezetőt korrózióvédett kötéssel kötjük a fő földelőkapocsra, és ahol a vezető a talajból kilép, külön korrózióvédelmet kap, mert ezen a szakaszon rozsdásodik a leggyorsabban. A régi, elkorrodált földelőt nem „foltozzuk”: mellé vagy helyette újat építünk.

A vízcső nem földelő. A régi fém vízvezetékeket mára nagyrészt műanyagra cserélték, ezért a csőre kötött „földelés” értéke ismeretlen, és egy csőcserénél észrevétlenül megszűnik. A szabvány azt is kimondja, hogy éghető folyadékot vagy gázt szállító fém csővezetéket nem szabad földelőként használni.

Földelőrúd
OBO toldható földelőrúd
OBO csatlakozóbilincs földelőrúdhoz
OBO csatlakozóbilincs földelőrúdhoz

Milyen anyagból készül a földelő?

Horganyzott acél

A leggyakoribb, gazdaságos anyag szondákhoz és szalagokhoz. A horganyréteg védi a korróziótól.

Rézbevonatú acél

Tartósabb, különösen agresszív, savas vagy nedves talajban; drágább, de hosszabb élettartamú.

Kötőelemek

A szondához illő, korrózióálló bilincsek és csatlakozók. Az eltérő fémek közvetlen összekötését kerüljük, mert a talajban galvánelemet alkotnak, és az egyik fém gyorsan elkorrodál.

Korrózióvédő szalag

A talajból kilépő szakaszt és a földbe kerülő kötéseket korrózióvédő szalaggal tekerjük be, mert a talaj és a levegő határán a leggyorsabb a rozsdásodás.

Amit nem használunk

Alumíniumot, betonvasat, régi csődarabokat: ezek földelésre nem alkalmasak, vagy gyorsan tönkremennek.

OBO korrózióvédő szalag
OBO korrózióvédő szalag

A talaj szerepe: fajlagos ellenállás és szondahossz

Ugyanaz a szonda az egyik kertben kiváló, a másikban gyenge értéket ad. A különbséget a talaj fajlagos ellenállása okozza: minél nagyobb, annál hosszabb földelő kell ugyanahhoz az értékhez. A nedves, agyagos, humuszos talaj jól vezet, a száraz homok, a kavics és a kő rosszul.

Hogy egy földelő mennyire jó, azt a talaj mellett a földelő mérete dönti el, főleg a hossza. A szonda vastagítása alig javít az értéken, a hosszabb, mélyebbre hajtott szonda annál többet. A talaj vezetőképessége a mélységgel általában javul, a felső, kiszáradó és fagyó réteg viszont alig vezet.

Pest megyében a Duna menti homokos, kavicsos talaj és a dombvidék agyagos, köves talaja egyaránt előfordul, ezért a szükséges szondahosszt mindig a helyszínen, mérés közben állapítjuk meg. Az alábbi táblázatok tájékoztató értékek.

A talajtípusok fajlagos ellenállása

A talaj jellegeFajlagos ellenállás
(Ωm)
Mocsaras talaj... - 30
Hordalék20 - 100
Humusz10 - 150
Nedves tőzeg5 - 100
Képlékeny agyag50
Márga és tömör agyag100 - 200
Jurai márga30 - 40
Agyagos homok50 - 500
Kovasavas homok200 - 3000
Köves talaj1500 - 3000
Pázsittal fedett köves talaj300 - 500
Puha mészkő100 - 300
Tömör mészkő1000 - 5000
Repedezett mészkő500 - 1000
Agyagpala50 - 300
Csillámpala800
Időjárás hatásának kitett gránit és homokkő1500 - 10000
Gránit és öreg homokkő100 - 600

A talaj fajlagos ellenállásának átlagértékei

A talaj jellegeFajlagos ellenállás átlagértéke (Ωm)
Iszapos, művelt föld, nedves, tömör feltöltés50
Enyhén művelt föld, kavicsos, durva feltöltés500
Fedőréteg nélküli köves föld, száraz homok, vízzáró kövek3000

Különböző fajlagos ellenállású talajokban függőlegesen telepített rúdföldelő szétterjedési ellenállása a hossz függvényében [Ω]

Az ábrán látszik, hogy a szonda hosszának növelésével a szétterjedési ellenállás csökken, nagy fajlagos ellenállású talajban pedig ugyanahhoz az értékhez sokkal hosszabb szonda kell.

Talajtípusok tipikus fajlagos ellenállása

Acélföldelők legkisebb méretei 50 Ωm-nél nagyobb fajlagos ellenállású talajban

Acélföldelők legkisebb méretei 50 Ωm-nél nagyobb fajlagos ellenállású talajban

Földeléssel kapcsolatos szakkifejezések és jelentésük

Test

A villamos szerkezet olyan vezetőképes része, amelyet meg lehet érinteni, és amely rendes üzemben nem aktív, vagyis nem áll feszültség alatt; ha viszont az alapszigetelés megsérül, aktívvá válhat, azaz feszültség alá kerülhet. Ilyen például egy készülék fém háza.

Idegen vezetőképes rész

Vezetőképes rész, amely nem tartozik a villamos berendezéshez, mégis képes arra, hogy valamilyen villamos potenciált – a legtöbb esetben a helyi föld potenciálját – odavezessen; jellemzően ilyen egy fém vízcső vagy egy radiátor.

Földelő

A talajjal villamosan érintkező vezetőképes rész; ez lehet közvetlenül a földbe ágyazva, de lehet egy másik, speciális vezetőképes közegben is. A leggyakoribb ilyen közeg a beton, az alapföldelőnél például ez a helyzet.

Betonba ágyazott alapozásföldelő

Földelő, amelyet az épület betonalapjába ágyaztak be, és amely rendszerint zárt hurokként fut végig az alapban.

Talajba ágyazott alapozásföldelő

Az a földelő, amely nem a betonban, hanem az épület alapozása alatt, közvetlenül a talajban fekszik, és rendszerint ez is zárt hurkot képez.

Védővezető

Biztonsági célból beépített vezető, legjellemzőbben az áramütés elleni védelem része. Ide tartozik a védőösszekötő-vezető, a védőföldelő-vezető, továbbá az a földelővezető is, amelyet áramütés elleni védelem céljából alkalmaznak.

Védőösszekötő-vezető

Az a védővezető, amelyet a védő egyenpotenciálú összekötésre – vagyis az EPH kialakítására – használnak.

Földelővezető

A vezető, amely a vezetőképes összeköttetést – vagy annak egy szakaszát – adja a rendszer, a berendezés vagy a szerkezet valamelyik meghatározott pontja és a földelő között. Másképpen fogalmazva: a földelővezető köti össze a földelőt az egyenpotenciálú összekötés hálózatának egy pontjával, ami a gyakorlatban legtöbbször a fő földelőkapocs; a mi munkáinknál ez a szondától a házba futó vezető.

Fő földelőkapocs, fő földelősín

A villamos berendezés földelőberendezéséhez tartozó kapocs vagy sín, amelyre földelési célból több vezetőt lehet villamosan rácsatlakoztatni; ide fut be a földelővezető, a védővezetők és az EPH-vezetők.

Védőföldelő-vezető

Az a védővezető, amelyet védőföldelés – vagyis biztonsági célú földelés – céljára használnak.

Üzemi földelés

A rendszer, a berendezés vagy a szerkezet egy vagy több pontjának olyan földelése, amelynek célja nem a biztonság, hanem üzemi, működési ok; ilyen például a szolgáltató transzformátorának földelése.

Földelőberendezés

Gyűjtőfogalom: mindazok a villamos csatlakozások és eszközök együtt, amelyek egy rendszer, berendezés vagy szerkezet földelését alkotják, a földelőtől a kapcsokon át a vezetőkig.

Számottevő földelés

Egy földelő – vagy több földelő együtt – akkor számít számottevőnek, ha a fagyhatár alatt a vízszintes mérete legalább 8 méter, vagy a függőleges mérete legalább 4 méter; a kettő közül elég az egyiket teljesíteni. Ha az épületnek betonalap-földelése (betonalap-földelője) van, akkor a földelési ellenállás értékét külön nem kell igazolni.

Így építünk ki egy földelőszondát lépésről lépésre

  1. Felmérés

    Megnézzük a meglévő földelést, a fő földelőkapcsot, a mérőhelyet, és megmérjük, mi az induló állapot. Megbeszéljük, hová kerülhet az új földelő.

  2. A hely kiválasztása

    A közművek (víz, gáz, csatorna, földkábelek) nyomvonalától távol, lehetőleg nedvesebb talajrészen, ahol a szonda később is hozzáférhető marad.

  3. Kutatógödör

    Egy kis gödröt ásunk a szonda feje és a csatlakozás számára, hogy a kötés a fagyhatár alatt, korrózióvédetten készülhessen.

  4. A szonda lehajtása

    A toldható szondát tagonként hajtjuk a talajba. Közben mérünk, és ha a talaj engedi, addig toldunk, amíg megfelelő értéket nem kapunk; a minimum a 4,5 méteres szonda.

  5. Csatlakozás és földelővezető

    A szondára korrózióvédett bilinccsel kötjük a földelővezetőt, amelyet védetten vezetünk a fő földelőkapocsig.

  6. Fő földelőkapocs

    A földelővezetőt a fő földelőkapocsra kötjük, ahol a védővezetők és az EPH-vezetők is találkoznak.

  7. Végső mérés, dokumentáció

    A kész földelést megmérjük, és jegyzőkönyvben adjuk át. Ha az érték nem elég jó, párhuzamos szondát verünk.

A kiépítés mindig műszeres méréssel zárul, mert a földelő értékét ránézésre nem lehet megállapítani. Kalibrált műszerrel mérünk, az eredményt jegyzőkönyvben adjuk át, amelyet az áramszolgáltató, a napelemes kivitelező és a villamos biztonsági felülvizsgáló is elfogad. Egy családi háznál a szonda kiépítése a méréssel együtt jellemzően egy nap.

Hogy a meglévő földelést hogyan mérjük, és mikor kell javítani, a földelési ellenállás mérése oldalon írjuk le.

Földelés ellenőrzés
A kész földelés ellenőrző mérése

Hová kerüljön a szonda?

Közművektől távol

A víz-, gáz- és csatornavezetékek, a földkábelek nyomvonalát előre tisztázni kell; a szonda ezeket nem sértheti.

Az épület közelében, de nem a falnál

A földelővezető legyen rövid, de a szonda ne az alap közvetlen közelébe kerüljön, ahol a talaj gyakran száraz és tömörített.

Nedvesebb talajrészen

Az ereszcsatorna kifolyója, egy füves kertrész jobb lehet, mint egy betonozott, száraz udvar.

Hozzáférhető helyen

A csatlakozás ne kerüljön térkő, terasz vagy beton alá. Egy kis ellenőrző akna vagy fedél évtizedekig ellenőrizhetővé teszi.

Párhuzamos szondáknál távolság

Ha több szonda kell, egymástól legalább akkora távolságra, amilyen hosszúak, különben egymás hatását rontják.

Ha egy szonda nem elég, párhuzamos szondákat verünk. A párhuzamosan kapcsolt szondák eredő ellenállása nem csökken annyival, amennyit a darabszám alapján várnánk, mert a közel levert szondák egymás hatását rontják; ezt mutatja meg a csökkentő tényező. Ezért a szondák között megfelelő távolságot hagyunk.

p csökkentő tényező mélyföldelők párhuzamos kapcsolásakor

Szalagföldelő kiépítése, ha a szonda nem megy le

Köves, sziklás talajon, vagy ahol a szonda néhány méter után kőbe ütközik, a szalagföldelő a megoldás. A horganyzott acélszalagot a fagyhatár alá, árokba fektetjük, jellemzően az épület mellett vagy körülötte, és a szalag végét a fő földelőkapocshoz vezetjük. Mivel a szalag vízszintesen, nagy hosszon érintkezik a talajjal, köves talajon is megfelelő értéket adhat.

A szalagföldelő több földmunkával jár, mint a szonda, ezért kerti felújításnál, járdaépítésnél, kerítésépítésnél érdemes összekötni a két munkát: ha az árok egyébként is nyitva van, a szalag lefektetése már csak kis többletmunka.

Új házat épít? Az alapföldelőt a betonozás előtt kell elkészíteni

Új háznál a legjobb és legtartósabb földelő az alapföldelő: egy acélszalag, amelyet az alap betonjába vagy alá fektetnek, és amely az épület teljes alapján végigfut. A beton nedvessége miatt jól vezet, nem rozsdásodik el, és nem kell külön szondát verni. A szabvány új épületeknél kifejezetten ajánlja.

Az alapföldelőnek egy nagy hátránya van: csak a betonozás előtt lehet elkészíteni. Ha az alap már kész, utólag már csak szondát vagy szalagot lehet telepíteni. Ezért az építtetőnek érdemes már a tervezéskor és az alapozás ütemezésénél gondolni rá:

  • A villanyszerelő és a kőműves egyeztessen az alapozás előtt, hogy a szalag a zsaluzatba kerüljön.
  • Kivezetések kellenek a mérőhely, a fő földelőkapocs és szükség esetén a villámhárító levezetőinek helyén.
  • Dokumentáció: fotók a betonozás előtt, hogy később is látható legyen, hol fut a szalag.
  • Mérés: a betonozás után, a kivezetéseken mérjük meg.

Az alapföldelő előkészítését az építkezés villanyszerelési munkáival együtt vállaljuk.

Földelés, EPH és áram-védőkapcsoló: egy kiszállással

A földelés önmagában is fontos, de az érintésvédelem akkor teljes, ha a földelő, a fő földelőkapocsra kötött EPH-hálózat, a védővezetők és az elosztóban lévő védelmek együtt működnek. Ha a földelést úgyis ki kell építeni, érdemes egy kiszállással a többit is rendbe tenni. A leggyakoribb párosítások:

A munka végén egy jegyzőkönyv igazolja, hogy a földelés és a védelmek együtt is megfelelnek.

Becsült földelési áraink Pest megyében

Földelési rendszerek szakszerű kiépítését Pest megye egész területén vállaljuk. A munka során kizárólag jó minőségű alapanyagokat építünk be, és a látszólag apró részletekre – a kötésekre, a korrózióvédelemre – ugyanúgy odafigyelünk, mint a szonda lehajtására. A szondás földelés kifejezetten jól illik a Pest megyében gyakori üledékes, homokos, illetve agyagos talajokhoz.

Árazás és költségek

Áraink átláthatóak: minden munkát tételesen, az elvégzett lépések szerint számolunk el, így előre látható, miből áll össze a végösszeg (érvényes: 2026. február 12-től). A kiszállás díjmentes.

  • Alapdíj, vagyis az első szonda telepítése: 74.900 Ft. Ebben az összegben benne van az első földelőszonda talajba hajtása, a későbbi ellenőrző mérésekhez szükséges mérési pont szakszerű kialakítása, továbbá minden szerelvény – bilincs, csatlakozó –, amely a szondának a ház földelőrendszerébe kötéséhez szükséges.
  • Hosszabbítási díj minden további 1,5 méterenként: 29 900 Ft. Ha a talajviszonyok miatt az első szonda nem adja ki a kívánt értéket, a rendszert 1,5 méteres toldótagokkal mélyebbre hajtjuk. Egy-egy toldás díja mindent tartalmaz: a horganyzott acél toldóelem anyagköltségét és a lehajtás munkadíját is, külön tétel nem jön hozzá.
MélységAlapdíjTelepítésÖsszesen
1.5 m74.900 Ft29.900 Ft104.800 Ft
3.0 m74.900 Ft59.800 Ft134.700 Ft
4.5 m74.900 Ft89.300 Ft164.200 Ft
6.0 m74.900 Ft119.600 Ft194.500 Ft

Műszaki tartalom és szabványok

Azt, hogy a szondát milyen mélyre hajtjuk le, nem találgatással döntjük el, hanem a telepítés közben végzett, ismételt műszeres mérések alapján. A mérce az MSZ 447:2019 szabvány követelménye: a földelési ellenállásnak 10 Ω (ohm) alatt kell maradnia, ezt az értéket célozzuk meg minden telepítésnél.

  • Minimális mélység: mélyföldelésnél a szabvány legalább 4,5 méteres mélységet ír elő, ennél kevesebbel tehát akkor sem állunk meg, ha a talaj kedvezőnek látszik; ez a gyakorlatban 3 db 1,5 méteres tag egymásra toldását jelenti.
  • Várható mélység: tapasztalatunk szerint a megfelelő érték többnyire 3–6 méter közötti mélységben adódik ki, attól függően, mennyire nedves a talaj: a vizes, agyagos rétegben hamarabb, a száraz, homokos talajban később. Ha az előzetes becslés azt mutatja, hogy a 10 ohm körüli ellenállás a fent jelzett szondahosszal nem hozható ki, akkor több, egymástól megfelelő távolságra, párhuzamosan levert földelőszondát telepítünk.

Fontos megjegyezni: ha 4,5–6 méternél sem jön ki a megfelelő érték, párhuzamos földelést kell kialakítani.

Dokumentáció és garancia

Az elkészült földelést nemcsak átadjuk, hanem dokumentáljuk is: minden rendszerről hivatalos, az MSZ HD 60364 szabványsorozat előírásai szerint készített villamos biztonsági felülvizsgálati (földelési ellenállás mérési) jegyzőkönyvet adunk át a megrendelőnek. A jegyzőkönyvért külön nem számolunk fel semmit, a fenti ár ezt is tartalmazza.

Fontos tudnivalók

  • Kőműves munkák: a földelőt fúrási technológiával, a lehető legkisebb beavatkozással telepítjük, hogy minél kevesebb nyom maradjon utána.
  • Talajkorlátok: a szondás technológiának a talaj szab határt: sziklás, hegyvidéki területen – ilyen például a Budai-hegység egyes részei – a szonda nem, vagy csak részben hajtható le. Ahol ez a helyzet, ott nem erőltetjük a rudat, hanem szalagföldelő vagy alapföldelő kialakítását ajánljuk a megrendelőnek.

További tételes áraink az Áraink oldalon találhatók.

Három eset a gyakorlatból

Régi ház mérőhely-szabványosítással

A régi mérőhely földelés nélkül, a vízcsőre kötött „földeléssel”. Új szonda a kertben, 4,5 méteres hosszal, korrózióvédett csatlakozással, ellenőrző aknával; a mérés megfelelő értéket ad, a szolgáltató elfogadja a készre jelentést.

Agyagos talaj, gyorsan jó érték

A szonda a nedves, agyagos talajban már a minimális hossznál jóval kedvezőbb értéket ad. Egy szonda elég, a munka fél nap alatt kész.

Homokos, száraz talaj

A Duna menti homokos talajon az első szonda gyenge értéket ad. Mélyebbre toldjuk, majd egy párhuzamos szondát verünk megfelelő távolságra; a két szonda együtt már megfelelő.

Gyakori kérdések a földelés kiépítéséről

Mire való a földelés egy házban?

A földelőszonda egy horganyzott vagy V4A rúd (vagy több, egymáshoz toldott rúd), amelyet a ház mellett a talajba vernek. Ez köti össze a ház villamos hálózatának PEN vezetőjét a földdel. Erre azért van szükség, hogy hiba esetén, például amikor egy készülék fémháza feszültség alá kerül, a hibaáramnak legyen útja a földbe, és a védelem (a kismegszakító vagy a FI-relé) időben lekapcsoljon. Családi háznál ez a védelem alapja: az itt kezdődik minden. A szonda akkor jó, ha a mért földelőszonda földelési ellenállás elég kicsi; ha a talaj száraz vagy köves, mélyebbre kell verni, vagy több rudat kell toldani. Ezért mérjük a felülvizsgálaton a földelési ellenállást, és ezért van az árlistában a szonda telepítése méterenként.A földelés a hiba miatt feszültség alá kerülő fém készülékházakat és csöveket a talaj potenciáljára hozza, és utat ad a hibaáramnak, hogy a védelem "táplálás önműködő leoldása" megvalósuljon hiba esetén. Erre épül az áramütés elleni védelem, az EPH és a túlfeszültség-védelem is.

Mennyibe kerül egy földelőszonda kiépítése?

Tájékoztató áraink a fenti ártáblában szerepelnek: az alapdíj tartalmazza az első szonda lehajtását és a csatlakozást, a toldás 1,5 méterenként külön tétel, a kiszállás díjmentes. A pontos árat a talaj és a helyszín ismeretében adjuk meg. Írjunk nekünk egyedi árat adunk.

Milyen földelési ellenállás a megfelelő?

Az MSZ 447:2019 a ház számottevő földelésére lehetőleg legfeljebb 10 ohmot ír elő, ezt célozzuk. Javasoljuk inkább az 5, de inkább 2 Ohm alatti földelés telepítését, ha lehetséges. A végső szót az elosztóban mért hurokimpedancia mondja ki: ez mutatja meg, hogy hiba esetén a védelem valóban időben lekapcsol-e.

Elég a vízcsőre kötni a földelést?

Nem. A fém vízhálózatot ma már szinte mindenhol műanyagra cserélték, ezért a csőre kötött „földelés” értéke ismeretlen, és egy csőcserénél észrevétlenül megszűnik. Önálló földelő kell. Vízcsőre való földelés, EPH kialakítását meg kell fontolni minden esetben.

Mennyi ideig tart a földelés kiépítése?

Egy földelőszonda kiépítése a földelővezető bekötésével és a méréssel együtt jellemzően egy munkanap. A szalagföldelő a földmunkától függően egy-két nap, az alapföldelő az építkezés ütemében készül.

Mekkora rombolással jár?

Egy 40x70 cm mély  kutatógödörrel és a földelővezető nyomvonalával. A kert vagy az udvar burkolatának helyreállítását  általában nem vállaljuk, de a beavatkozást a lehető legkisebbre tervezzük.

Kell-e engedély a szonda leveréséhez?

Saját telken nem, de a közművek nyomvonalát előre tisztázni kell. Alapos tervezés és gondos megvalósítás szükséges. Ha a földelő közterületre vagy a szomszéd telkére kerülne, ahhoz hozzájárulás kell.

Mi a teendő, ha a szonda kőbe ütközik?

Toldható földelőszondával dolgozunk és a gépparkunk több, különböző nagyságú és erősségű géppel telepítjük. Az egyszer 4,5m számottevő földelés mellett párhuzamos áramútra alkalmas párhuzamos földelést építünk ki,ha szükséges.

Kell új földelés napelemhez vagy hőszivattyúhoz?

A napelemes inverter és a túlfeszültség-védelem megfelelő földelést igényel, a hőszivattyú és az autótöltő pedig többnyire a mérőhely bővítésével jár, ahol a földelést is ellenőrizni kell. Régi háznál ilyenkor jellemzően új földelő kiépítése szükséges.

Ki tudja mérni a kész földelést?

Mi magunk:Kalibrált célűszerrel a kiépítés végén megmérjük, és mérési jegyzőkönyvet adunk, amelyet az áramszolgáltató, a napelemes kivitelező és a villamos biztonsági felülvizsgálat is elfogad. Budapest és Pest megye teljes területén vállaljuk.

Összegzés

A földelés kiépítése a villamos biztonság alapja: erre épül az áramütés elleni védelem, az EPH és a túlfeszültség-védelem működése. Szondával, szalaggal vagy alapföldelővel készül, és mindig méréssel zárul.

A vízcsőre kötött vagy elkorrodált földelő nem földelés. Egy új földelőszonda egy nap alatt elkészül, és az egész ház hálózatát biztonságosabbá teszi.

Napelemet, hőszivattyút tervez, vagy a felülvizsgálat rossz földelést talált? Kérjen árajánlatot földelés kiépítésére és mérésére Budapesten és Pest megyében.

Kérjen ajánlatot vagy időpontot

Legyen szó felmérésről vagy ajánlatkérésről: helyszíni felméréssel, tételes árajánlattal és ingyenes tanácsadással segítünk. Igény esetén a feltárt hibákra indikatív ajánlatot is készítünk.

+36 70 636 5720
E-mail
info@villanyszereles-dunakanyar.hu
Nyitvatartás
hétköznap 8:00 - 18:00
Google
Cégprofil és értékelések
Adatkezelés
Adatkezelési tájékoztató
Hívjon most: +36 70 636 5720