Ikerház, sorház: több mérő, közös csatlakozás
Ahol egy telken több lakás van, ott a villamos hálózatot is úgy kell kialakítani, hogy mindenki a saját mérőjéről, a saját elosztójáról kapjon áramot. A mérőszekrények jellemzően a telekhatáron, egymás mellett állnak, és mindegyiken tartósan jelölni kell, melyik lakást méri.
Minden mérőtől külön mért fővezeték fut a saját lakás elosztójáig, saját nullavezetővel. Ha egy régebbi átalakításnál ezt nem így csinálták – például két lakás nullavezetője közös –, az biztonsági és elszámolási problémát is okoz, amit a felújításnál rendbe teszünk.
A közös részek (kapubejáró, kerti világítás, közös garázs, kapumotor) áramellátását érdemes külön, közös mérőről megoldani, és a tulajdonosok között előre tisztázni, ki mit fizet és ki mit tart karban.
Szelektivitás: hogy egy hiba csak a saját részét kapcsolja le
Kistarcsa, Csömör és Nagytarcsa ikerházainál és sorházainál gyakori, hogy több lakás osztozik egy telken, néha egy régi, közös csatlakozáson. Ha a lakások hálózatát szétválasztjuk, nemcsak a mérést kell rendezni, hanem a védelmeket is úgy kell összehangolni, hogy egy hiba az egyik lakásban ne kapcsolja le a másikat. Ezt nevezzük szelektivitásnak.
A villamos hálózatban a védelmek egymás után sorakoznak: a mérőhely főbiztosítója, a lakáselosztó főkapcsolója és áram-védőkapcsolói, majd az áramkörök kismegszakítói. Szelektív a rendszer, ha hiba esetén mindig a hibához legközelebbi védelem kapcsol le, a felette lévők pedig bekapcsolva maradnak. Egy zárlatos lámpánál így csak a világítási kör sötétedik el, nem a lakás és nem a szomszéd.
A kismegszakítóknál ehhez megfelelő névleges áram- és jelleggörbe-lépcsőzés kell, az olvadóbiztosítók és a kismegszakítók együttműködését pedig a gyártói adatok alapján ellenőrizzük. Az áram-védőkapcsolóknál a felső szinten késleltetett, szelektív kivitelű készüléket, az alsón a szokásos, azonnali kioldásút alkalmazzuk, vagy a felső szinten egyáltalán nem teszünk áram-védőkapcsolót. Két egyforma, egymás után kötött áram-védőkapcsoló hiba esetén akár egyszerre is lekapcsolhat.
Az ikerházaknál külön figyelmet kapnak a közös fogyasztók: a kapu, a kaputelefon, az udvari világítás, a közös kerti szivattyú. Ezeket a tulajdonosok megállapodása szerint az egyik lakás mért hálózatára vagy egy külön mért, közös körre kötjük, feliratozva, hogy évek múlva is egyértelmű legyen, ki fizeti az áramukat.
A szétválasztás után mindkét lakásban áramkörönként ellenőrizzük, hogy a lekapcsolt főkapcsoló valóban a teljes lakást leválasztja-e, és nem maradt-e feszültség alatt olyan dugalj vagy lámpa, amely a szomszéd hálózatáról kap áramot. Ezután mérjük a hurokimpedanciát és az áram-védőkapcsolók kioldását, majd lakásonként külön mérési jegyzőkönyvet és áramkörlistát adunk. Így a két tulajdonos egymástól függetlenül rendelkezik a saját hálózata dokumentációjával, ami egy későbbi eladásnál vagy bérbeadásnál is egyszerűbbé teszi a villamos biztonsági felülvizsgálatot.
Szakmai tudnivalók a munkához
Mérőhely-szabványosítás: mi a mi dolgunk, és mi a szolgáltatóé?
A mérőhely az a pont, ahol a szolgáltató hálózata és a ház hálózata találkozik. A mérőszekrénynek, a mért és a nem mért résznek, a főelosztónak és a földelésnek meg kell felelnie a szolgáltató mai műszaki követelményeinek. Teljesítménybővítéskor, egyfázisúról háromfázisúra váltáskor, tarifaváltáskor vagy a régi, falba épített, fa táblás mérőhely cseréjekor a mérőhelyet szabványosítani kell.
A munka két részből áll. Mi készítjük el a műszaki tartalmat, intézzük az igénybejelentést és a készre jelentést, kiépítjük a mérőszekrényt, a mért oldali vezetékeket és a földelést. A mérő felszerelése, áthelyezése és a nem mért oldal bekötése a szolgáltató szakembereinek feladata: a mért részt előkészítjük, és az áramszolgáltató emberei után rákötünk. Az E.ON területén a mérőórát mi nem helyezzük át – ez tilos, azt a szolgáltató végzi.
Az ügyintézés ideje szolgáltatótól és időszaktól függ, ezért a munkát úgy ütemezzük, hogy a ház a lehető legrövidebb ideig legyen áram nélkül. A mérőhely-szabványosítás egy mérő esetén, egy- vagy háromfázisú kivitelben 300 000 Ft-tól, több mérős új mérőhely 400 000–650 000 Ft-tól, a teljes körű áramszolgáltatói ügyintézés 35 000 Ft (+ ÁFA).
Teljesítménybővítéskor nemcsak a mérőhely változik. A mért fővezetéket a mérőhelytől a ház elosztójáig és magát az elosztót is az új teljesítményhez kell méretezni: ha csak a mérőhely kismegszakítója nő, a ház vezetékei túlterhelődhetnek. Ezt a felmérésen ellenőrizzük, és az ajánlatban külön tételként szerepeltetjük.
Részletesen: mérőhely-szabványosítás és teljesítménybővítés · mérőóra-csere, teljesítménybővítés (E.ON, MVM).
Társasházi lakás: ami a lakáson túl van, arról a közösség dönt
Társasházban a lakás villamos hálózata a lakáselosztótól a lakáson belüli áramkörökig a tulajdonosé, a felszálló vezeték, a lépcsőházi mérőszekrények és a közös részek hálózata viszont közös tulajdon. A lakáson belüli felújításhoz nem kell a közösség engedélye, a közös részeket érintő munkát azonban a közös képviselővel egyeztetni kell.
A teljesítménybővítés társasházban attól is függ, hogy a felszálló vezeték és az épület csatlakozása elbírja-e a többletet. Ha sok lakás bővítene egyszerre, a felszálló cseréje közös beruházás lehet. Ilyenkor az igényt és a műszaki lehetőségeket a felméréskor tisztázzuk, mielőtt bárki klímát vagy indukciós főzőlapot vásárolna.
A munkavégzést a házirendhez igazítjuk: a zajos bontást és a vésést a megengedett időszakban végezzük, a lépcsőházat tisztán hagyjuk, a lakás áramtalanítása pedig a szomszédokat nem érinti, mert a lakáselosztóban kapcsolunk le. A lépcsőházi mérőszekrényben csak a szükséges, egyeztetett munkát végezzük.
Ha a lakást eladja vagy bérbe adja, a villamos biztonsági felülvizsgálat a lakás hálózatára vonatkozik; a közös részek állapota a társasház felelőssége.
A panelépületekben a falak nagy része vasbeton, a vésés zajos és lassú. Ezért gyakran a meglévő csöveket, a falon kívüli csatornát vagy a padlószegélybe rejtett vezetést használjuk. A lakáselosztó cseréjét és a lakáson belüli áramkörök felújítását úgy ütemezzük, hogy a lakás minden este használható legyen.
Hurokimpedancia: lekapcsol-e időben a védelem?
Ha egy készülék fémházába fázis kerül, a hibaáram a védővezetőn át visszajut a táphálózatba. Ennek az útnak – a hibahuroknak – az ellenállását nevezzük hurokimpedanciának. Minél kisebb, annál nagyobb hibaáram folyik, és annál gyorsabban kapcsol le a kismegszakító vagy a biztosító. Ha viszont túl nagy, a hibaáram nem elég a gyors lekapcsoláshoz, és a készülék háza hosszú ideig veszélyes feszültség alatt maradhat.
A hurokimpedanciát műszerrel, végpontonként mérjük: a dugaljaknál, a fix bekötésű készülékeknél és az elosztóban. A mért értékből kiszámítható a várható hibaáram, és összevethető azzal, amire az adott kismegszakító előírt időn belüli lekapcsolásához szükség van.
Túl nagy értéket jellemzően laza vagy oxidálódott kötés, nagyon hosszú, vékony vezeték, szakadt vagy rossz védővezető, illetve a csatlakozás hibája okoz. Régi alumínium hálózatoknál és toldott, többször átalakított áramköröknél gyakran előfordul. A mérés így nemcsak a védelem működését igazolja, hanem rejtett kötési hibákat is felszínre hoz.
TT-rendszerben, ahol a ház saját földelője vezeti el a hibaáramot, a hibahurok ellenállása jellemzően nagy, ezért ott a védelem az áram-védőkapcsolóra épül, és a földelési ellenállás mérése kerül előtérbe. Ezért a mérés előtt mindig megállapítjuk, milyen rendszerű a csatlakozás, és ehhez igazítjuk a vizsgálatot és az értékelést.
A hurokimpedancia mérése a villamos biztonsági felülvizsgálat és minden általunk végzett felújítás átadási mérésének része. Bővebben a felülvizsgálat menetéről: így zajlik a felülvizsgálat.
Átadás: mérési jegyzőkönyv, áramkörlista, garancia
Egy villanyszerelés attól lesz igazolhatóan jó, hogy a végén megmérjük, és a mérést dokumentáljuk. Az átadáskor mérjük a védővezetők folytonosságát, a szigetelési ellenállást, a hurokimpedanciát, az áram-védőkapcsolók kioldását, és ahol szükséges, a földelési ellenállást. Az eredmények mérési jegyzőkönyvbe kerülnek.
Átadjuk az áramkörlistát is: melyik kismegszakító melyik helyiséget, készüléket védi. Új hálózatnál vagy nagyobb átalakításnál az elosztó kapcsolási rajza is elkészül. Ezek a dokumentumok később minden villanyszerelőnek, a napelemes vagy klímás kivitelezőnek és a villamos biztonsági felülvizsgálónak is megkönnyítik a munkát.
Új villamos hálózatot az első üzembe helyezés előtt villamos biztonsági felülvizsgálattal kell minősíteni; ezt regisztrált felülvizsgálóként el is végezzük, minősítő irattal. Ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor a friss jegyzőkönyv és a minősítő irat az új tulajdonosnak, bérlőnek is biztonságot ad.
A dokumentációt elektronikusan is átadjuk, így elveszés esetén is visszakereshető. Érdemes a ház többi műszaki iratával együtt megőrizni: egy későbbi eladásnál, bérbeadásnál, biztosítási kárrendezésnél vagy egy újabb bővítésnél ez az első dokumentum, amelyet kérni fognak.
Minden munkára számlát állítunk ki, és az elvégzett munkára 5 év garanciát vállalunk. Mintát itt talál: minta jegyzőkönyv.
Az elosztó felépítése: mi kerül egy korszerű lakáselosztóba?
A korszerű lakás- vagy házelosztó elején a főkapcsoló áll, amellyel a teljes hálózat egy mozdulattal leválasztható. Utána következik a túlfeszültség-levezető, majd az áram-védőkapcsolók, amelyek alá csoportokban sorolódnak a kismegszakítók. A nulla- és a védővezetők külön sínre kerülnek, a vezetők rendezetten, feliratozva futnak.
Fontos a feliratozás és a tartalék hely. A jól feliratozott elosztóból hiba esetén azonnal látszik, melyik kismegszakító melyik helyiséget vagy készüléket védi. A tartalék modulhely pedig lehetővé teszi, hogy egy később érkező klíma, autótöltő vagy napelem védelme bontás nélkül beférjen.
A régi elosztók figyelmeztető jelei: olvadóbiztosítók, megbarnult vagy megolvadt műanyag, meleg burkolat, zümmögő hang, áram-védőkapcsoló hiánya, egymásra kötött vezetékek, felirat nélküli kismegszakítók. Ezek bármelyike esetén az elosztó cseréje indokolt, még akkor is, ha a hálózat látszólag működik.
Az elosztó helye is számít. Száraz, könnyen hozzáférhető helyre kerüljön, ne szekrény vagy bútor mögé, ne fürdőszobába és ne a tűzhely fölé. Hiba esetén másodpercek alatt el kell tudni érni, ezért az elé tett bútor vagy a beépített szekrény hátfala súlyos hiba. Az elosztóban vagy annak ajtaja mögött semmit ne tároljon.
A kiselosztó szerelése 12 modulig 80 000 Ft-tól + ÁFA. Részletesen: elosztócsere · elosztó és biztosítéktábla felújítása, karbantartása.
Alumínium vezeték: miért nem elég a kötéseket meghúzni?
A hatvanas-nyolcvanas években épült lakások és házak jelentős részében alumínium vezeték fut. Az alumínium önmagában jó vezető, a gond a kötéseknél van. A szorítás alatt az anyag lassan „elfolyik”, a kötés meglazul. A felületén pedig rosszul vezető oxidréteg képződik, így a kötés ellenállása nő, és terhelés alatt melegszik. Ha alumíniumot közvetlenül rézzel kötnek össze, a nedvesség hatására a két fém érintkezésénél korrózió indul.
Amíg a háztartás kevés energiát használt, ez lassan haladt. Ma egy alumínium dugaljkör egyszerre lát el vízforralót, mikrohullámú sütőt és kávéfőzőt, és a régi kötések ezt már nem bírják. A figyelmeztető jelek: meleg vagy elszíneződött dugalj és kapcsoló, villogó világítás, égett szag, kiolvadt vagy megbarnult szerelvény a doboz körül.
A kötések meghúzása csak átmeneti segítség, mert a folyamat folytatódik. Tartós megoldást a rézvezetékre cserélés ad, amelyet egyszerre vagy helyiségenként is el lehet végezni. A csere során új elosztó, áram-védőkapcsolós védelem és mérési jegyzőkönyv is készül, így a hálózat a mai igényeket is biztonsággal kiszolgálja.
Ha a teljes csere egyszerre nem fér bele a költségvetésbe, a sorrendet a kockázat dönti el. Először a konyha és a nagy fogyasztók körei kerülnek sorra, mert ezeken folyik a legnagyobb áram, utána a fürdőszoba, végül a lakóterek és a világítás. Az új elosztó és az áram-védőkapcsolós védelem már az első ütemben elkészül, így a még régi körök is jobb védelmet kapnak a végleges csere idejéig.
A témáról részletesen: alumínium vezeték és a lakástűz jelei.