Világítás korszerűsítése: LED, kapcsolók, mozgásérzékelő
Újbuda lakótelepi lakásaiban és Budafok-Tétény régi házaiban gyakori kérés a világítás korszerűsítése: LED-es lámpatestek, fényerő-szabályozás, mozgásérzékelős pince- és lépcsővilágítás, alkonykapcsolós kültéri lámpák. A régi hálózat ehhez néha átalakítást igényel.
A LED-es fényforrások kis teljesítményűek, de nem minden régi kapcsolóval és fényerő-szabályozóval működnek jól. A régi dimmer mellett a LED villoghat vagy zúghat, ezért LED-hez való szabályozót és dimmelhető fényforrást választunk.
A korszerű kapcsolók, mozgásérzékelők és okoskapcsolók gyakran nullavezetőt igényelnek a kapcsolódobozban. A régi szerelésben a kapcsolóhoz csak a fázis és a lámpához menő vezeték fut, ezért ilyenkor a nullát is be kell vezetni a dobozba.
A pincében és a lépcsőn a mozgásérzékelős világítás kényelmes és biztonságos: nem kell sötétben kapcsolót keresni. Nedves pincébe zárt, védett lámpatest kerül, a kültéri lámpákat alkonykapcsoló vagy időkapcsoló vezérli.
A világítási köröket a dugaljkörökről leválasztva, saját kismegszakítóval látjuk el, hogy egy dugaljkör hibájánál is legyen fény. A munka végén minden lámpatest védővezető-bekötését is ellenőrizzük.
A lépcsőházi és a közös világítás társasházban a közösség döntése, a lakáson belüli világítás viszont szabadon korszerűsíthető. A lakótelepi lakások mennyezeti dobozaiban gyakran nincs védővezető, ezért a lámpatest kiválasztásánál erre is figyelünk.
Szakmai tudnivalók a munkához
Szigetelési ellenállás mérése: mit árul el a vezetékekről?
A szigetelési ellenállás azt mutatja meg, mennyire választja el egymástól a vezetékek szigetelése a fázist, a nullát és a védővezetőt, illetve ezeket a földtől. Ép, száraz hálózaton ez az érték nagyon nagy. Ha a szigetelés megsérült, elöregedett vagy nedvességet kapott, az érték lecsökken, és a hálózatban szivárgó áram indul – ez okozza például a látszólag ok nélkül leoldó áram-védőkapcsolót.
A mérést feszültségmentes állapotban végezzük: lekapcsoljuk a hálózatot, leválasztjuk az érzékeny készülékeket, majd erre szolgáló műszerrel, egyenfeszültséggel mérünk az áramkörök vezetői között és a föld felé. Az eredményből áramkörönként látszik, hol van gond: egy beázott kötődobozban, egy szögbelövéssel megsértett vezetékben, egy rágcsáló által megrágott kábelben vagy egy kültéri lámpa vizes foglalatában.
A mérés különösen hasznos régi házak megvásárlása előtt, felújítás után, beázás vagy csőtörés után, és minden olyan esetben, amikor az áram-védőkapcsoló rendszeresen leold. A villamos biztonsági felülvizsgálatnak is kötelező része.
A mért értéket mindig a hálózat korával és állapotával együtt értékeljük. Egy régi hálózatnál az évek alatt fokozatosan romló érték is figyelmeztető jel, még ha egyelőre megfelel is, ezért az időszakos felülvizsgálatnál az előző jegyzőkönyv értékeivel is összevetjük. Ha egy áramkör értéke hirtelen csökkent, a nedvesség forrását vagy a mechanikai sérülést célzottan keressük.
Kábel szigetelési ellenállásának mérése mérési dokumentációval 25 000 Ft-tól + ÁFA. Ha a leoldás esős időben jelentkezik, olvassa el ezt is: miért old le a FI-relé eső után?
Ha lekapcsol a biztosíték vagy a FI-relé: első lépések
Ha a kismegszakító kapcsol le, az túlterhelést vagy zárlatot jelez. Ha egyszer történik, amikor egyszerre ment a vízforraló, a mikró és a vasaló, valószínűleg túlterhelés volt: kapcsoljon ki néhány készüléket, és kapcsolja vissza. Ha visszakapcsolás után azonnal újra lekapcsol, zárlat lehet a vezetékben vagy egy készülékben: ilyenkor ne erőltesse.
Ha az áram-védőkapcsoló (FI-relé) old le, valahol hibaáram folyik a föld felé. Húzza ki a készülékeket a lekapcsolt körből, majd kapcsolja vissza az áram-védőkapcsolót. Ha visszakapcsolható, a készülékeket egyenként visszadugva megtalálhatja a hibásat. Ha a készülékek nélkül sem kapcsolható vissza, a hiba a vezetékekben, egy beázott dobozban vagy egy kültéri szerelvényben van – ezt műszeres hibakereséssel találjuk meg.
Égett szag, meleg, elszíneződött dugalj vagy kapcsoló, sercegő hang vagy füst esetén kapcsolja le a főkapcsolót, és hívjon szakembert. A lekapcsolt védelmet soha ne rögzítse, ne hidalja át, és a kismegszakítót ne cserélje nagyobbra: a védelem azért kapcsol le, hogy a nagyobb bajt megelőzze.
Időszakosan jelentkező hibánál – ha a leoldás csak esőben, csak télen vagy csak egy bizonyos napszakban történik – jegyezze fel, mikor és milyen körülmények között jelentkezett, és mi működött akkor. Ezek az információk sokszor többet érnek egy órányi méréssel töltött keresésnél, és gyorsabban elvezetnek a hibához.
A hibakeresésről részletesen: elektromos hibakeresés · FI-relé leold eső után.
Fürdőszoba: zónák, védettség, áram-védőkapcsoló
A fürdőszoba a lakás villamos szempontból legveszélyesebb helyisége: a nedves bőr ellenállása kicsi, a fém csaptelep és a lefolyó pedig jó kapcsolatot ad a földdel. Ezért a szabvány a kád és a zuhany körül zónákat határoz meg. Minél közelebb van egy pont a vízhez, annál szigorúbb, hogy milyen szerelvény és milyen védettségű lámpatest kerülhet oda.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a dugaljak a zónákon kívül kapnak helyet, a kád és a zuhany közvetlen környezetébe csak az oda megengedett, vízsugár ellen védett kivitelű szerelvény kerülhet, és a fürdőszoba áramköreit 30 mA-es áram-védőkapcsoló védi. A villanybojler, a törölközőszárító és a mosógép saját áramkört kap. Ahol szükséges, kiegészítő egyenpotenciálra hozással kötjük össze a fém szerkezeteket.
A legtöbb hibát az utólagos átalakítások okozzák: egy zuhanykabin áthelyezése után a régi dugalj hirtelen a zónába kerül, egy tükrös szekrény lámpáját hosszabbítóról táplálják, vagy a mosógép a fürdőszobai világítási körre kerül. A fürdőszoba-felújítást ezért a burkolás előtt érdemes egyeztetni a villanyszerelővel, amikor a nyomvonalak még szabadon alakíthatók.
Ha a fürdő után villamos biztonsági felülvizsgálat is kell (például eladásnál), a felújítás jegyzőkönyve és a mérések megkönnyítik a minősítést.
A szerelvények és lámpatestek védettségét az IP-kód mutatja: az első számjegy a por és a szilárd tárgyak, a második a víz elleni védelem fokát jelöli. A fürdőszobában a szerelvény helyétől függ, milyen vízvédelem szükséges: a zuhany közvetlen közelében vízsugár ellen védett kivitel kell, a zónákon kívül a szokásos szerelvény is megfelelhet. A vásárlásnál érdemes ezt figyelni, mert a díszes, de nem megfelelő védettségű lámpatestet nem tudjuk a zónába felszerelni.
Vezeték-keresztmetszet és kismegszakító: a kettő együtt működik
A kismegszakító nem a készüléket, hanem a vezetéket védi. Akkor kapcsol le, ha az áramkörön tartósan több áram folyik, mint amit a vezeték károsodás nélkül elvisel, vagy ha zárlat keletkezik. Ezért a kettőt mindig együtt választjuk ki: a keresztmetszetet a terhelés, az áramkör hossza és a fektetés módja határozza meg, a kismegszakító névleges áramát pedig a vezeték terhelhetősége.
A fektetés módja is számít. Hőszigetelésben, tetőtérben, sűrűn egymás mellett futó kábelek között a vezeték rosszabbul hűl, ezért ugyanakkora terhelésnél nagyobb keresztmetszet kell. Hosszú áramkörön a feszültségesés is nő, ami a távoli dugaljnál érezhető lehet, és a zárlati lekapcsolást is lassíthatja.
A leggyakoribb, veszélyes „házi javítás”, amikor a sokat lekapcsoló kismegszakítót nagyobbra cserélik. A lekapcsolás megszűnik, de a vezeték túlterhelődik, melegszik, a szigetelése öregszik, a kötések égnek. Ha egy áramkör rendszeresen lekapcsol, annak oka van: túl sok fogyasztó egy körön, hibás készülék vagy rossz kötés. A megoldás a terhelés szétosztása vagy új áramkör, nem a nagyobb kismegszakító.
A jelleggörbe is fontos: lakásban a világítás és a dugaljak jellemzően B, a nagy indítóáramú motoros gépek C jelleggörbéjű kismegszakítót kapnak, hogy indításkor ne kapcsoljanak le feleslegesen.
Régi hálózatoknál gyakori, hogy a vezeték keresztmetszete és anyaga nem ismert, mert a vezetékek a falban futnak, és a kötődobozok vakolat alá kerültek. Ilyenkor a dugaljaknál és a dobozokban nézzük meg, és méréssel ellenőrizzük, hogy a kismegszakító valóban illeszkedik-e a vezetékhez. Az új hálózatban minden áramkör keresztmetszetét és védelmét az áramkörlistában rögzítjük, hogy egy későbbi bővítésnél ne kelljen találgatni.
Felújítás lakott ingatlanban: hogyan marad élhető a ház?
A legtöbb ügyfelünk nem tud kiköltözni a felújítás idejére. Ezért a munkát úgy szervezzük, hogy a ház vagy lakás a lehető legnagyobb részében használható maradjon. Helyiségenként vagy szintenként haladunk, és a még nem felújított részeket ideiglenesen ellátjuk árammal: a hűtő, a fagyasztó, a kazán vezérlése és az internet a munka teljes ideje alatt működik.
A napi munka végén a vésett helyeket ideiglenesen lezárjuk, a vezetékvégeket szigeteljük, a port összetakarítjuk. A bontással és véséssel járó, zajos szakaszokat előre egyeztetjük, társasházban a házirendhez igazítva. Ahol lehet, a falon kívüli csatornát vagy a meglévő védőcsöveket használjuk, hogy kevesebb vésés legyen.
A felújítás sorrendje is számít. Először az elosztót és a földelést tesszük rendbe, mert ezekre épül minden más. Utána a legnagyobb terhelésű és legkockázatosabb áramkörök jönnek – konyha, fürdőszoba –, végül a lakóterek és a világítás. Így már az első ütem után érezhetően biztonságosabb a ház.
Minden ütem végén mérünk, és a lezárt szakaszról részjegyzőkönyvet adunk, így a felújítás akár hónapokra szétosztva is ellenőrzötten halad.
Ha a ház egy időre teljesen áram nélkül marad – például a mérőhely cseréjekor vagy az új elosztó bekötésekor –, azt előre jelezzük, és a kikapcsolás idejét a lehető legrövidebbre tervezzük. A fagyasztót előtte érdemes jól lehűteni, a riasztót és a kaput pedig úgy beállítani, hogy áramszünet alatt se okozzon gondot.
Az elosztó felépítése: mi kerül egy korszerű lakáselosztóba?
A korszerű lakás- vagy házelosztó elején a főkapcsoló áll, amellyel a teljes hálózat egy mozdulattal leválasztható. Utána következik a túlfeszültség-levezető, majd az áram-védőkapcsolók, amelyek alá csoportokban sorolódnak a kismegszakítók. A nulla- és a védővezetők külön sínre kerülnek, a vezetők rendezetten, feliratozva futnak.
Fontos a feliratozás és a tartalék hely. A jól feliratozott elosztóból hiba esetén azonnal látszik, melyik kismegszakító melyik helyiséget vagy készüléket védi. A tartalék modulhely pedig lehetővé teszi, hogy egy később érkező klíma, autótöltő vagy napelem védelme bontás nélkül beférjen.
A régi elosztók figyelmeztető jelei: olvadóbiztosítók, megbarnult vagy megolvadt műanyag, meleg burkolat, zümmögő hang, áram-védőkapcsoló hiánya, egymásra kötött vezetékek, felirat nélküli kismegszakítók. Ezek bármelyike esetén az elosztó cseréje indokolt, még akkor is, ha a hálózat látszólag működik.
Az elosztó helye is számít. Száraz, könnyen hozzáférhető helyre kerüljön, ne szekrény vagy bútor mögé, ne fürdőszobába és ne a tűzhely fölé. Hiba esetén másodpercek alatt el kell tudni érni, ezért az elé tett bútor vagy a beépített szekrény hátfala súlyos hiba. Az elosztóban vagy annak ajtaja mögött semmit ne tároljon.
A kiselosztó szerelése 12 modulig 80 000 Ft-tól + ÁFA. Részletesen: elosztócsere · elosztó és biztosítéktábla felújítása, karbantartása.