Melléképület, istálló, pajta: áram poros, nedves, állattartó környezetben
Pilisszentiván, Pilisszántó, Pilisjászfalu és Tinnye régi portáin a lakóház mellett gyakran pajta, ól, istálló vagy műhely áll. Ezek villamos ellátása más feltételeket kíván, mint a lakóházé, mert a környezet poros, nedves, és állattartásnál a levegő is korrozív lehet.
A melléképületbe földkábellel vezetjük az áramot, és ott saját alelosztót szerelünk főkapcsolóval és áram-védőkapcsolóval. Így a melléképület a házról függetlenül is lekapcsolható, és egy ottani hiba nem sötétíti el a lakóházat.
A szerelvények por- és vízvédett, ütésálló kivitelűek, a lámpatestek zártak. A széna- és szalmatárolóban külön figyelünk arra, hogy a lámpatestek hője ne gyújthassa meg a port és a szálas anyagot: ide kevés hőt termelő, zárt lámpatestet és biztonságos távolságot választunk.
Az állatok a kis feszültségkülönbségre is érzékenyek, ezért a szabvány a mezőgazdasági helyiségekre külön követelményeket ír elő. Az állattartó helyiségben a fém szerkezeteket – rácsokat, etetőket, itatókat – egyenpotenciálra hozzuk, az áramköröket pedig áram-védőkapcsoló védi.
A műhelynek használt pajtában a háromfázisú gépekhez ipari dugaljat szerelünk, az egyfázisú szerszámoknak pedig külön, áram-védőkapcsolós köröket. A hosszabbító itt sem állandó megoldás: a padlón fekvő, sárban, szalmában futó kábel könnyen sérül.
Számolási példa: pajta-műhely és tyúkól villanyszerelése egy tinnyei portán
Egy szemléltető eset: parasztház Tinnyén, a lakóháztól mintegy 40 méterre álló pajtával, amelyben műhely és tyúkól van. A pajtába most hosszabbító vezet, a ház háromfázisú.
| Tétel | Nettó ár |
|---|
| Földkábel a pajtáig, védőcsővela kiásott árokba; 8 óra × 15 500 Ft | 124 000 Ft |
| Alelosztó a pajtábankiselosztó 12 modulig, -tól ár | 80 000 Ft |
| Áram-védőkapcsoló-tól ár | 40 000 Ft |
| Műhely áramkörei, ipari dugaljakegy- és háromfázisú; 8 óra × 15 500 Ft | 124 000 Ft |
| Az ól világítása védett lámpatestekkel4 óra × 15 500 Ft | 62 000 Ft |
| Egyenpotenciálra hozás az ól fém szerkezetein3 óra × 15 500 Ft | 46 500 Ft |
| Szigetelési ellenállás mérésedokumentációval, -tól ár | 25 000 Ft |
| Összesen, nettó | 501 500 Ft |
| ÁFA (27%) | 135 405 Ft |
| Bruttó végösszeg, anyag nélkül | 636 905 Ft |
Szemléltető példa, nem egy konkrét ügyfél munkája: a tételek az Áraink oldal tájékoztató egységárai (+ ÁFA, anyag nélkül), az óradíjas tételek becsült munkaórával és a 15 500 Ft + ÁFA rezsióradíjjal számolva. A „-tól” árakat a legkisebb értékkel számoltuk. A feltüntetett árak nem minősülnek hivatalos ajánlattételnek.
A kábelárok ásása, a földkábel, az alelosztó, a védett szerelvények és a lámpatestek ára a példában nem szerepel. Ha a lakóház elosztójában nincs hely a pajta betáplálásának, az elosztó bővítése további tétel. A pontos ár a pajta méretétől és a gépek számától függ.
Ha a pajta távolabb van, vagy több gép működik benne egyszerre, nagyobb keresztmetszetű földkábel kell, ami az anyagköltséget növeli. Ha viszont a meglévő földkábel a mérés szerint jó állapotú és megfelelő keresztmetszetű, a kábelfektetés munkadíja elmaradhat.
Szakmai tudnivalók a munkához
Vezeték-keresztmetszet és kismegszakító: a kettő együtt működik
A kismegszakító nem a készüléket, hanem a vezetéket védi. Akkor kapcsol le, ha az áramkörön tartósan több áram folyik, mint amit a vezeték károsodás nélkül elvisel, vagy ha zárlat keletkezik. Ezért a kettőt mindig együtt választjuk ki: a keresztmetszetet a terhelés, az áramkör hossza és a fektetés módja határozza meg, a kismegszakító névleges áramát pedig a vezeték terhelhetősége.
A fektetés módja is számít. Hőszigetelésben, tetőtérben, sűrűn egymás mellett futó kábelek között a vezeték rosszabbul hűl, ezért ugyanakkora terhelésnél nagyobb keresztmetszet kell. Hosszú áramkörön a feszültségesés is nő, ami a távoli dugaljnál érezhető lehet, és a zárlati lekapcsolást is lassíthatja.
A leggyakoribb, veszélyes „házi javítás”, amikor a sokat lekapcsoló kismegszakítót nagyobbra cserélik. A lekapcsolás megszűnik, de a vezeték túlterhelődik, melegszik, a szigetelése öregszik, a kötések égnek. Ha egy áramkör rendszeresen lekapcsol, annak oka van: túl sok fogyasztó egy körön, hibás készülék vagy rossz kötés. A megoldás a terhelés szétosztása vagy új áramkör, nem a nagyobb kismegszakító.
A jelleggörbe is fontos: lakásban a világítás és a dugaljak jellemzően B, a nagy indítóáramú motoros gépek C jelleggörbéjű kismegszakítót kapnak, hogy indításkor ne kapcsoljanak le feleslegesen.
Régi hálózatoknál gyakori, hogy a vezeték keresztmetszete és anyaga nem ismert, mert a vezetékek a falban futnak, és a kötődobozok vakolat alá kerültek. Ilyenkor a dugaljaknál és a dobozokban nézzük meg, és méréssel ellenőrizzük, hogy a kismegszakító valóban illeszkedik-e a vezetékhez. Az új hálózatban minden áramkör keresztmetszetét és védelmét az áramkörlistában rögzítjük, hogy egy későbbi bővítésnél ne kelljen találgatni.
Hurokimpedancia: lekapcsol-e időben a védelem?
Ha egy készülék fémházába fázis kerül, a hibaáram a védővezetőn át visszajut a táphálózatba. Ennek az útnak – a hibahuroknak – az ellenállását nevezzük hurokimpedanciának. Minél kisebb, annál nagyobb hibaáram folyik, és annál gyorsabban kapcsol le a kismegszakító vagy a biztosító. Ha viszont túl nagy, a hibaáram nem elég a gyors lekapcsoláshoz, és a készülék háza hosszú ideig veszélyes feszültség alatt maradhat.
A hurokimpedanciát műszerrel, végpontonként mérjük: a dugaljaknál, a fix bekötésű készülékeknél és az elosztóban. A mért értékből kiszámítható a várható hibaáram, és összevethető azzal, amire az adott kismegszakító előírt időn belüli lekapcsolásához szükség van.
Túl nagy értéket jellemzően laza vagy oxidálódott kötés, nagyon hosszú, vékony vezeték, szakadt vagy rossz védővezető, illetve a csatlakozás hibája okoz. Régi alumínium hálózatoknál és toldott, többször átalakított áramköröknél gyakran előfordul. A mérés így nemcsak a védelem működését igazolja, hanem rejtett kötési hibákat is felszínre hoz.
TT-rendszerben, ahol a ház saját földelője vezeti el a hibaáramot, a hibahurok ellenállása jellemzően nagy, ezért ott a védelem az áram-védőkapcsolóra épül, és a földelési ellenállás mérése kerül előtérbe. Ezért a mérés előtt mindig megállapítjuk, milyen rendszerű a csatlakozás, és ehhez igazítjuk a vizsgálatot és az értékelést.
A hurokimpedancia mérése a villamos biztonsági felülvizsgálat és minden általunk végzett felújítás átadási mérésének része. Bővebben a felülvizsgálat menetéről: így zajlik a felülvizsgálat.
Földelés: a ház villamos biztonságának kiindulópontja
Egy családi háznál a földelés a lelke mindennek: erre épül az áramütés elleni védelem, a túlfeszültség-levezető, a napelemes rendszer és a villámhárító is. Ha a földelés hiányzik vagy rossz, ezek a védelmek sem tudják rendesen ellátni a feladatukat.
A fő földelőkapocs köti össze a ház földelőjét, a védővezetőket és az egyenpotenciálra hozó vezetőket. A földelő lehet levert szonda, földbe fektetett szalag vagy az épület alapjába betonozott alapföldelő. Régi házaknál gyakran derül ki, hogy a „földelés” valójában egy fém vízcső, amely a műanyag csőcsere óta semmit sem földel, vagy egy évtizedekkel ezelőtt levert, mára elrozsdásodott vascső.
Az MSZ 447:2019 a ház földelésére lehetőleg legfeljebb 10 ohmot ír elő; javítás akkor kell, ha ennek többszöröse mérhető. A földelési ellenállás nem állandó: kiszáradt vagy fagyott talajban nő, ezért a fagyhatár alá, mélyre vert szonda adja a legstabilabb értéket. A végső szót az elosztóban mért hurokimpedancia mondja ki, mert az mutatja meg, hogy hiba esetén a védelem valóban időben lekapcsol-e.
A legtöbb hazai csatlakozásnál a szolgáltató hálózata a nullavezetőt és a védővezetőt egyetlen közös vezetőként hozza el, a házban pedig szétválasztjuk őket. A ház saját földelője ilyenkor is fontos: ha a szolgáltató közös vezetője valahol megszakad, a jó földelés tartja a védővezetőt és vele a készülékek fémházát a föld potenciáljának közelében. Ezért a földelés nem „régi módszer”, hanem a mai hálózatok biztonságának is alapfeltétele.
A földelőszonda kialakítása kutatógödörrel, a szonda 3 folyóméterig történő leverésével, kötőelemekkel és szabványos méréssel 80 000 Ft-tól + ÁFA. Részletesen: a földelés fontossága és kiépítése.
Egyenpotenciálra hozás (EPH): amikor a fémcsöveket is be kell kötni
Egy házban sok olyan fémrész van, amely nem része a villamos hálózatnak, mégis vezethet: víz-, gáz- és fűtéscsövek, fémkád, fém tartószerkezetek. Ha egy hiba miatt az egyik feszültség alá kerül, a másik pedig nem, a kettő között veszélyes feszültségkülönbség alakulhat ki. Aki egyszerre fogja meg őket, például a csaptelepet és egy hibás készüléket, azon áram folyhat át.
Az egyenpotenciálra hozás ezt előzi meg: a fémrészeket védővezetővel a fő földelőkapocshoz kötjük, így hiba esetén is közel azonos potenciálon maradnak. A fő EPH a házba belépő fém közműcsöveket és a nagyobb fémszerkezeteket köti össze; a helyi, kiegészítő EPH-t ott alakítjuk ki, ahol a szabvány vagy a helyzet megköveteli, jellemzően nedves helyiségekben.
Gyakori hiba, hogy egy csőcsere során a fém vezetéket műanyagra cserélik, és az EPH-bekötés a régi csővel együtt eltűnik, vagy a bilincs korrodált, laza. A felülvizsgálaton a védővezető folytonosságának mérésével ellenőrizzük, hogy a kötés valóban a fő földelőkapocsig tart-e.
A fő egyenpotenciálra hozó sín jellemzően az elosztó vagy a közművek belépési pontja közelében kap helyet. A bekötéseket feliratozzuk, hogy egy későbbi gépészeti munkánál senki ne bontsa meg véletlenül. Kazáncsere, csőcsere vagy új fűtési rendszer kiépítésekor érdemes a villanyszerelőt is bevonni, hogy az EPH-bekötések az új csöveken is megmaradjanak, és a végén a folytonosságukat megmérjük.
Az EPH kiépítéséről mérési jegyzőkönyvet adunk. Bővebben: EPH kiépítése és fontossága.
Alumínium vezeték: miért nem elég a kötéseket meghúzni?
A hatvanas-nyolcvanas években épült lakások és házak jelentős részében alumínium vezeték fut. Az alumínium önmagában jó vezető, a gond a kötéseknél van. A szorítás alatt az anyag lassan „elfolyik”, a kötés meglazul. A felületén pedig rosszul vezető oxidréteg képződik, így a kötés ellenállása nő, és terhelés alatt melegszik. Ha alumíniumot közvetlenül rézzel kötnek össze, a nedvesség hatására a két fém érintkezésénél korrózió indul.
Amíg a háztartás kevés energiát használt, ez lassan haladt. Ma egy alumínium dugaljkör egyszerre lát el vízforralót, mikrohullámú sütőt és kávéfőzőt, és a régi kötések ezt már nem bírják. A figyelmeztető jelek: meleg vagy elszíneződött dugalj és kapcsoló, villogó világítás, égett szag, kiolvadt vagy megbarnult szerelvény a doboz körül.
A kötések meghúzása csak átmeneti segítség, mert a folyamat folytatódik. Tartós megoldást a rézvezetékre cserélés ad, amelyet egyszerre vagy helyiségenként is el lehet végezni. A csere során új elosztó, áram-védőkapcsolós védelem és mérési jegyzőkönyv is készül, így a hálózat a mai igényeket is biztonsággal kiszolgálja.
Ha a teljes csere egyszerre nem fér bele a költségvetésbe, a sorrendet a kockázat dönti el. Először a konyha és a nagy fogyasztók körei kerülnek sorra, mert ezeken folyik a legnagyobb áram, utána a fürdőszoba, végül a lakóterek és a világítás. Az új elosztó és az áram-védőkapcsolós védelem már az első ütemben elkészül, így a még régi körök is jobb védelmet kapnak a végleges csere idejéig.
A témáról részletesen: alumínium vezeték és a lakástűz jelei.
Kültéri szerelés: amit a kert, a kerítés és a melléképület megkövetel
A kültéri villanyszerelés más anyagokat és más védelmet kíván, mint a lakáson belüli. A beltéri kábel kültérre nem megfelelő: a napfény UV-sugárzása, a fagy, a csapadék és a mechanikai behatások néhány év alatt tönkreteszik a szigetelését. Kültérre földkábelt vagy kültéri kivitelű, UV-álló kábelt használunk, a talajban védőcsőben vagy előírt mélységben, homokágyban, jelzőszalaggal fektetve.
A kültéri dugaljak, lámpák, kapcsolók és dobozok a víz és a por ellen védett kivitelűek. A kerti dugaljak áramköreit 30 mA-es áram-védőkapcsoló védi, a melléképületbe vagy garázsba vezetett betáplálás pedig saját alelosztót kap, hogy ott külön lehessen kapcsolni és védeni.
A hosszabbító nem állandó megoldás. A fűre fektetett, ajtón átvezetett, esőben is kint hagyott hosszabbító a kültéri áramütéses balesetek egyik leggyakoribb oka, és a FI-relé esős időben történő leoldását is sokszor ez okozza. Ahol rendszeresen kell áram a kertben, ott érdemes rendes, földkábeles áramkört kiépíteni.
A kültéri munkák nyomvonalát a kert, a burkolatok és a közművek figyelembevételével tervezzük meg; a kábelárok ásását igény szerint vállaljuk, vagy a tulajdonos is elvégezheti a megadott mélységben.
A kerti világításhoz biztonsági transzformátorról táplált, törpefeszültségű lámpák is választhatók: ezeknél a kertben futó vezeték érintése sem veszélyes. A transzformátort ilyenkor száraz, védett helyre szereljük, a hálózati oldalát pedig a kültéri körökhöz hasonlóan áram-védőkapcsoló védi.