Nagy ház, több szint: fő- és alelosztók, kábelutak, szintenkénti leválasztás
Budakeszi, Nagykovácsi, Telki, Budajenő és Remeteszőlős nagy alapterületű, több szintes házainál egyetlen elosztóból nehéz jól ellátni a házat: az áramkörök hosszúak, a hibák nehezen behatárolhatók, és a gépészet is egyre több saját védelmet igényel.
Ilyen házaknál főelosztót és szintenkénti, illetve gépészeti alelosztókat javaslunk. A főelosztóból megfelelően méretezett betápláló kábelek indulnak az alelosztókhoz, az alelosztókban pedig az adott szint vagy rendszer áramkörei kapnak helyet. Így egy szint vagy a medence gépészete külön is leválasztható.
A fő- és alelosztók védelmeit össze kell hangolni. Hiba esetén a hibához legközelebbi védelem kapcsoljon le, ne a főelosztó, mert az az egész házat sötétbe borítaná. Ehhez a kismegszakítók és az áram-védőkapcsolók lépcsőzését a felmérés alapján tervezzük meg.
A szintek közötti kábeleket függőleges kábelúton, védőcsőben vezetjük, a födémáttöréseket pedig lezárjuk. A gépészeti fogyasztókat – hőszivattyút, medencét, öntözést, garázskaput – gyakran külön gépészeti alelosztóra tesszük, a lakóterektől elkülönítve.
Nagy háznál a dokumentáció különösen fontos. Kapcsolási rajzot és áramkörlistát adunk, minden elosztót feliratozunk, így egy későbbi hibánál vagy bővítésnél nem kell az egész házat végigjárni.
A világítás vezérlése is más egy nagy házban. Ahol egy helyiség vagy lépcső több ponton is kapcsolható, alternatív és keresztkapcsolást vagy impulzusrelés vezérlést alakítunk ki, a bejáratnál pedig központi lekapcsolást, amellyel távozáskor egy mozdulattal minden lámpa lekapcsolható.
Szakmai tudnivalók a munkához
Túlfeszültség-levezető: lépcsőzetes védelem az elektronikának
Túlfeszültség nemcsak közeli villámcsapáskor keletkezik: a hálózati kapcsolások, a nagy motorok indítása és a távoli villámok is okozhatnak rövid, de nagy feszültségtüskéket. A mai háztartás tele van érzékeny elektronikával – inverteres klíma, hőszivattyú, kazánvezérlés, router, okosotthon-központ –, és ezek a tüskék egyszerre több készüléket is tönkretehetnek.
A védelem lépcsőzetes. Ahol a háznak villámhárítója van, vagy a csatlakozás szabadvezetéken érkezik, ott a betápláláshoz közel villámáram levezetésére alkalmas (1. típusú) levezető kerül. Az elosztóba a 2. típusú, a kifejezetten érzékeny készülékek közelébe a 3. típusú, finomvédelmi eszköz. A fokozatokat össze kell hangolni, különben a finomvédelem kapja meg a teljes terhelést.
A levezető csak jó földeléssel működik, és a bekötés hossza is számít: minél hosszabb a vezeték a levezető és a fő földelősín között, annál nagyobb maradékfeszültség jut a készülékekre. Ezért rövid, egyenes bekötéssel szereljük. A levezetők állapotjelzőjét érdemes időnként megnézni, a kioldott betétet pedig cserélni kell. A túlfeszültség-levezető nem helyettesíti a villámhárítót: az az épületet védi, a levezető a hálózatot.
Napelemes rendszernél az egyenáramú oldalra külön, egyenáramra méretezett túlfeszültség-levezető kell: a váltakozó áramú oldali eszköz erre nem alkalmas. A hosszú, a tetőről vagy a kertből érkező vezetékek – kerti lámpák, kapuvezérlés, kültéri kamerák – szintén bevezethetik a túlfeszültséget, ezért ezeknél is mérlegeljük a védelmet. A gyengeáramú hálózatokat, például az internet- és antennavezetéket, a maguk eszközeivel lehet védeni.
A beépítés díja 40 000 Ft-tól + ÁFA, anyagköltség nélkül. Részletesen: túlfeszültség-levezető lakásba és családi házba.
Villámvédelem és a ház hálózata: hol kapcsolódnak?
A villámvédelmi rendszer – felfogó a tetőn, levezetők a homlokzaton és földelő a talajban – az épületet védi a közvetlen villámcsapás hatásaitól: a tűztől és a szerkezeti károktól. Hogy egy épületnek kell-e villámvédelem, azt a tűzvédelmi előírások és a kockázatelemzés határozza meg; egy átlagos családi háznál nem mindig kötelező, de a magaslaton, magányosan álló vagy nagy alapterületű házaknál gyakran indokolt.
A villámvédelem és a ház villamos hálózata több ponton találkozik. A villámvédelmi földelőt össze kell kötni a ház fő földelőkapcsával, hogy villámcsapáskor ne alakuljon ki veszélyes feszültségkülönbség a két rendszer között. A villámhárítós épületben a betápláláshoz közel villámáram levezetésére alkalmas túlfeszültség-levezető szükséges, mert a villám áramának egy része a hálózati vezetékeken is megjelenhet.
A villámvédelmi rendszert időszakosan felül kell vizsgálni: meg kell nézni a felfogók és levezetők rögzítését, a kötések állapotát és a földelési ellenállást. Tetőfelújítás, homlokzati hőszigetelés vagy napelem telepítése után a rendszer gyakran sérül vagy hiányos lesz, ezért ilyenkor külön figyelmet érdemel.
A belső hálózat túlfeszültség-védelmét a villámvédelmi rendszerhez igazítva tervezzük, a földelést pedig mindkettőhöz megmérjük.
Napelemes tetőn a panelek és a villámvédelmi rendszer elemei között az előírt elválasztási távolságot kell tartani, vagy a kettőt szabályosan össze kell kötni. Ha ez nem teljesül, a villám áramának egy része a napelemes kábeleken át jut a házba. Napelem telepítése előtt ezért a villámvédelmi rendszert is érdemes átnézni.
Az elosztó felépítése: mi kerül egy korszerű lakáselosztóba?
A korszerű lakás- vagy házelosztó elején a főkapcsoló áll, amellyel a teljes hálózat egy mozdulattal leválasztható. Utána következik a túlfeszültség-levezető, majd az áram-védőkapcsolók, amelyek alá csoportokban sorolódnak a kismegszakítók. A nulla- és a védővezetők külön sínre kerülnek, a vezetők rendezetten, feliratozva futnak.
Fontos a feliratozás és a tartalék hely. A jól feliratozott elosztóból hiba esetén azonnal látszik, melyik kismegszakító melyik helyiséget vagy készüléket védi. A tartalék modulhely pedig lehetővé teszi, hogy egy később érkező klíma, autótöltő vagy napelem védelme bontás nélkül beférjen.
A régi elosztók figyelmeztető jelei: olvadóbiztosítók, megbarnult vagy megolvadt műanyag, meleg burkolat, zümmögő hang, áram-védőkapcsoló hiánya, egymásra kötött vezetékek, felirat nélküli kismegszakítók. Ezek bármelyike esetén az elosztó cseréje indokolt, még akkor is, ha a hálózat látszólag működik.
Az elosztó helye is számít. Száraz, könnyen hozzáférhető helyre kerüljön, ne szekrény vagy bútor mögé, ne fürdőszobába és ne a tűzhely fölé. Hiba esetén másodpercek alatt el kell tudni érni, ezért az elé tett bútor vagy a beépített szekrény hátfala súlyos hiba. Az elosztóban vagy annak ajtaja mögött semmit ne tároljon.
A kiselosztó szerelése 12 modulig 80 000 Ft-tól + ÁFA. Részletesen: elosztócsere · elosztó és biztosítéktábla felújítása, karbantartása.
Hurokimpedancia: lekapcsol-e időben a védelem?
Ha egy készülék fémházába fázis kerül, a hibaáram a védővezetőn át visszajut a táphálózatba. Ennek az útnak – a hibahuroknak – az ellenállását nevezzük hurokimpedanciának. Minél kisebb, annál nagyobb hibaáram folyik, és annál gyorsabban kapcsol le a kismegszakító vagy a biztosító. Ha viszont túl nagy, a hibaáram nem elég a gyors lekapcsoláshoz, és a készülék háza hosszú ideig veszélyes feszültség alatt maradhat.
A hurokimpedanciát műszerrel, végpontonként mérjük: a dugaljaknál, a fix bekötésű készülékeknél és az elosztóban. A mért értékből kiszámítható a várható hibaáram, és összevethető azzal, amire az adott kismegszakító előírt időn belüli lekapcsolásához szükség van.
Túl nagy értéket jellemzően laza vagy oxidálódott kötés, nagyon hosszú, vékony vezeték, szakadt vagy rossz védővezető, illetve a csatlakozás hibája okoz. Régi alumínium hálózatoknál és toldott, többször átalakított áramköröknél gyakran előfordul. A mérés így nemcsak a védelem működését igazolja, hanem rejtett kötési hibákat is felszínre hoz.
TT-rendszerben, ahol a ház saját földelője vezeti el a hibaáramot, a hibahurok ellenállása jellemzően nagy, ezért ott a védelem az áram-védőkapcsolóra épül, és a földelési ellenállás mérése kerül előtérbe. Ezért a mérés előtt mindig megállapítjuk, milyen rendszerű a csatlakozás, és ehhez igazítjuk a vizsgálatot és az értékelést.
A hurokimpedancia mérése a villamos biztonsági felülvizsgálat és minden általunk végzett felújítás átadási mérésének része. Bővebben a felülvizsgálat menetéről: így zajlik a felülvizsgálat.
Áram-védőkapcsoló (FI-relé): az életvédelem alapja
Az áram-védőkapcsoló folyamatosan összehasonlítja az áramkörbe befolyó és onnan visszatérő áramot. Ha a kettő eltér, az azt jelenti, hogy az áram egy része más úton – egy hibás készülék házán, egy nedves falon vagy egy emberen keresztül – a föld felé folyik. Ilyenkor a készülék a másodperc töredéke alatt lekapcsol. A kismegszakító erre nem képes: az csak a túlterhelést és a zárlatot érzékeli, egy emberen átfolyó, életveszélyes, de kis áramot nem.
A legfeljebb 32 A-es dugaljak áramköreit, a fürdőszobát és a kültéri dugaljakat 30 mA-es áram-védőkapcsolóval védjük. Régi házakban gyakran egyáltalán nincs ilyen védelem, vagy csak egyetlen készülék van az egész házra. Utóbbinál egy hibás kerti lámpa az egész házat sötétbe borítja, ezért korszerű elosztóban több csoportra osztjuk az áramköröket.
A típus sem mindegy. Az alapkivitelű áram-védőkapcsoló csak a tisztán szinuszos hibaáramot érzékeli biztosan. A mai mosógépek, indukciós főzőlapok, hőszivattyúk és inverterek hibaárama egyenáramú összetevőt is tartalmazhat, amely „elvakíthatja” az egyszerű készüléket. Ezekhez A típusú, az autótöltőkhöz és egyes frekvenciaváltós gépekhez pedig a gyártó előírása szerint B típusú, vagy egyenáramú hibaáram-érzékeléssel kiegészített védelmet választunk.
Ha az áram-védőkapcsoló gyakran, látszólag ok nélkül old le, annak is van oka. A sok elektronikus készülék – számítógép, tévé, töltők, LED-tápegységek – kis, önmagában megengedett szivárgó árama egy csoporton belül összeadódhat. Ilyenkor a köröket több áram-védőkapcsoló között osztjuk el, és áramkörönként megmérjük a szivárgó áramot, mielőtt egy készüléket vagy vezetéket hibásnak nyilvánítanánk. A gyakori leoldást soha nem érzéketlenebb védelemmel oldjuk meg, hanem az ok megkeresésével.
A beépített áram-védőkapcsolót a próbagombbal időnként érdemes kipróbálni: ha megnyomásra nem kapcsol le, cserélni kell. A beépítés díja mérésekkel együtt 40 000 Ft-tól + ÁFA (anyag nélkül). Bővebben: be nem kötött áram-védőkapcsoló.
Átadás: mérési jegyzőkönyv, áramkörlista, garancia
Egy villanyszerelés attól lesz igazolhatóan jó, hogy a végén megmérjük, és a mérést dokumentáljuk. Az átadáskor mérjük a védővezetők folytonosságát, a szigetelési ellenállást, a hurokimpedanciát, az áram-védőkapcsolók kioldását, és ahol szükséges, a földelési ellenállást. Az eredmények mérési jegyzőkönyvbe kerülnek.
Átadjuk az áramkörlistát is: melyik kismegszakító melyik helyiséget, készüléket védi. Új hálózatnál vagy nagyobb átalakításnál az elosztó kapcsolási rajza is elkészül. Ezek a dokumentumok később minden villanyszerelőnek, a napelemes vagy klímás kivitelezőnek és a villamos biztonsági felülvizsgálónak is megkönnyítik a munkát.
Új villamos hálózatot az első üzembe helyezés előtt villamos biztonsági felülvizsgálattal kell minősíteni; ezt regisztrált felülvizsgálóként el is végezzük, minősítő irattal. Ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor a friss jegyzőkönyv és a minősítő irat az új tulajdonosnak, bérlőnek is biztonságot ad.
A dokumentációt elektronikusan is átadjuk, így elveszés esetén is visszakereshető. Érdemes a ház többi műszaki iratával együtt megőrizni: egy későbbi eladásnál, bérbeadásnál, biztosítási kárrendezésnél vagy egy újabb bővítésnél ez az első dokumentum, amelyet kérni fognak.
Minden munkára számlát állítunk ki, és az elvégzett munkára 5 év garanciát vállalunk. Mintát itt talál: minta jegyzőkönyv.