FőoldalVillanyszerelésPanel, társasházi lakás villanyszereléseCsaládi ház villanyszerelése, felújításaVillamos biztonsági felülvizsgálatIngatlan adás-vétel, bérbeadás: kötelező VBFMunkahelyek időszakos felülvizsgálataAutótöltő mérése, felülvizsgálataPAT: kéziszerszámok időszakos vizsgálataVízátemelő szivattyú felülvizsgálataÍgy zajlik a felülvizsgálat: minta jegyzőkönyvIrodaépületek érintésvédelme (VBF)Éttermek, konyhák érintésvédelme (VBF)Fodrászatok érintésvédelme (VBF)Kozmetikai szalonok érintésvédelme (VBF)Dohányboltok, kisüzletek érintésvédelme (VBF)SzolgáltatásokMérőóra-csere, teljesítménybővítésMérőhely karbantartásHibakeresés, hibaelhárításIpari villanyszerelésIpari elosztó kiépítéseFelvonulási terület, rendezvény áramellátásaElosztó, biztosítéktábla felújításaFöldelés kiépítéseEPH kiépítéseElektromos autótöltőPAT kéziszerszám-vizsgálatVízátemelő szivattyú felülvizsgálataIrodaépületek felülvizsgálataÉttermek, konyhák felülvizsgálataFodrászatok felülvizsgálataKozmetikai szalonok felülvizsgálataDohányboltok, kisüzletek felülvizsgálataÁrainkBlog Hol dolgozunk Ajánlatkérés +36 70 636 5720

Főoldal / Villamos biztonsági felülvizsgálat / Munkahelyek időszakos felülvizsgálata

Munkahelyek időszakos villamos biztonsági felülvizsgálata

Üzemek, üzletek, irodák, műhelyek és intézmények kötelező, 3 évenkénti felülvizsgálata minősítő irattal, rövid, egyeztetett lekapcsolásokkal, az üzem fenntartása mellett.

Benkő Péter György regisztrált villanyszerelő
Benkő Péter György

Villamos biztonsági felülvizsgálat

A vállalatok és intézmények számára elengedhetetlen, hogy a kötelező vizsgálatokat és az ahhoz kapcsolódó karbantartásokat megfelelő jogosultsággal rendelkező szakemberre bízzák. Munkahelyek esetén a villamos biztonsági felülvizsgálat 3 évente kötelező; a vizsgálatot rövid lekapcsolásokkal, egyeztetett időben, az üzem fenntartása mellett végezzük, és minősítő irattal, hibajegyzékkel, mérési melléklettel zárjuk.

Kinek kötelező, és milyen gyakran?

Minden munkahely 3 évente

A munkahelynek minősülő ingatlanok erősáramú villamos berendezéseit 3 évente kell felülvizsgáltatni (10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet, 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet).

KLÉSZ hatálya alá tartozó épületek 6 évente

Lakóépületek közösségi terei és a KLÉSZ szerinti létesítmények 6 évente.

Áram-védőkapcsolók 3 havonta

A tesztgombos működéspróba az üzemeltető feladata; a felülvizsgálaton műszerrel mérjük a kioldási időt és áramot.

Hordozható gépek, kéziszerszámok évente

Ívhegesztők, fúrók, hosszabbítók: évente, PAT-vizsgálattal, külön jegyzőkönyvvel.

Első üzembe helyezés és átalakítás után

Új létesítés, bővítés, elosztócsere vagy jelentős átalakítás után a használatbavétel előtt.

Tulajdonosváltás, bérbeadás

Üzlethelyiség, iroda, műhely bérbeadásakor és adásvételekor a hatályos szabályok szerint.

Ágazatonként részletesen – mire figyelünk az egyes munkahelytípusoknál:

IrodaépületekÉttermek, konyhákFodrászatokKozmetikai szalonokDohányboltok, kisüzletek

Mit vizsgálunk a munkahelyen?

  • Főelosztó és alelosztók: szemrevételezés, kötések, feliratozás, a védelmek méretezése, a TN-C hálózat kialakítása.
  • Végáramkörök és dugaljak: hurokimpedancia, a védővezető folytonossága, szigetelési ellenállás.
  • Fixen bekötött gépek és berendezések: bekötés, védőföldelés, leválasztási lehetőség.
  • Áram-védőkapcsolók: kioldási idő és kioldóáram műszerrel, tesztgombos próba.
  • EPH és földelőszonda: folytonosság és szétterjedési ellenállás.
  • Igény szerint a hordozható gépek és kéziszerszámok PAT-vizsgálata ugyanazon a napon.

A vizsgálat a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet és az MSZ HD 60364-6:2017 szerint, kalibrált METREL műszerrel történik, az OTSZ előírásainak figyelembevételével.

Hogyan zajlik üzem közben?

  1. Egyeztetés, organizáció

    Bekérjük az áramkörök listáját, a korábbi jegyzőkönyvet és az áramutas rajzot, egyeztetjük a mérési tervet és az időpontot, akár munkaidőn kívülre. Az üzemeltető szakképzett kísérőt biztosít.

  2. Helyszíni vizsgálat rövid, egyeztetett lekapcsolásokkal

    Szemrevételezés és műszeres mérés áramkörönként, rövid, egyeztetett lekapcsolásokkal; a szigetelési ellenállás mérése feszültségmentes állapotot igényel.

  3. Észrevételek a helyszínen

    A feltárt hibákról és súlyosságukról a helyszínen tájékoztatjuk az üzemeltetőt; a vizsgálat alatt javítást nem végzünk.

  4. Dokumentáció 1-2 munkanapon belül

    Minősítő irat, hibajegyzék határidőkkel, mérési melléklet és záradék, elektronikusan hitelesítve, e-mailben. A javításra díjmentes, tételes árajánlatot adunk.

Mit kap a végén?

Minősítő irat

MEGFELELT vagy NEM MEGFELELT minősítés, a hibák kategóriáival (közvetlen élet- és tűzveszély, soron kívül, következő karbantartás).

Hibajegyzék

Helyiség és berendezés szerint, szabványhivatkozással és javítási határidővel: azonnal, 7, 14, 30 vagy 60 nap.

Mérési melléklet

A METREL műszer minden mérése áramkörönként: hurokimpedancia, szigetelési ellenállás, védővezető, áram-védőkapcsolók.

Záradék és útmutató

Az üzemeltető kötelességei, a következő felülvizsgálat esedékessége, a dokumentáció megőrzésének szabályai.

A dokumentáció felépítését a folyamatoldalon és a 68 oldalas minta jegyzőkönyvben lapról lapra megnézheti.

Árak

TételÁr
Végáramkörök mérési díjaEgyedi ár
Elosztószekrény vizsgálati díjaEgyedi ár
Elektromos kéziszerszámok vizsgálati díja2 500 Ft + ÁFA-tól
EPH jegyzőkönyv30 000 Ft-tól

A feltüntetett árak tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek hivatalos ajánlattételnek.

A kiszállási díj távolság szerint, az ajánlatban rögzítve. Az áramkörök száma alapján tételes ajánlatot adunk.

Ágazatonként részletesen: iroda, étterem, fodrászat, kozmetika, kisüzlet

Minden munkahely más. Egy irodában a sok informatikai eszköz és a szintelosztók a kulcskérdés, egy étteremben a háromfázisú nagygépek és az egyenpotenciálra hozás, egy fodrászatban a hajmosó tér és a kézi készülékek, egy kozmetikában a vendég bőrén dolgozó kezelőgépek, egy kisüzletben a folyamatosan üzemelő hűtők és a kültéri reklám. Ezekről külön oldalakon írtunk részletesen:

Mi az érintésvédelem? Alapvédelem, hibavédelem, kiegészítő védelem

Az érintésvédelem (a szabvány mai szóhasználatával: áramütés elleni védelem) azoknak a megoldásoknak az összessége, amelyek megakadályozzák, hogy a villamos berendezés áramütést okozzon. A munkahelyi felülvizsgálat legfontosabb kérdése az, hogy ez a védelem a berendezés minden részén megvan-e, és működik-e.

A védelem több egymásra épülő rétegből áll:

Alapvédelem

Megakadályozza, hogy valaki üzemszerű állapotban hozzáérjen a feszültség alatt álló részekhez. Ilyen a vezetékek szigetelése, a burkolatok, a dobozok fedele, az elosztó takarólemeze. A letört dugaljfedél, a nyitott kötődoboz vagy a takarás nélküli elosztó az alapvédelem hibája.

Hibavédelem

Akkor lép működésbe, ha az alapvédelem meghibásodik: például egy sérült vezeték miatt egy gép fém háza feszültség alá kerül. A leggyakoribb megoldás a táplálás önműködő lekapcsolása: a hibaáram a védővezetőn folyik el, és a kismegszakító vagy az áram-védőkapcsoló az előírt időn belül lekapcsol.

Kiegészítő védelem

Arra az esetre szól, ha az alap- és a hibavédelem is kudarcot vallana, vagy a felhasználó gondatlan. Ilyen a 30 mA-es áram-védőkapcsoló a dugaljáramkörökön, és a kiegészítő egyenpotenciálra hozás a különösen veszélyes helyeken.

A felülvizsgálat mindhárom réteget ellenőrzi: az alapvédelmet főleg szemrevételezéssel, a hibavédelmet és a kiegészítő védelmet műszeres méréssel. Egy hiányzó réteget a többi nem pótol, ezért a jegyzőkönyvben mindhárom külön szerepel.

A védelmi módok a munkahelyen: melyik mire való?

A szabvány többféle védelmi módot ismer. Egy munkahelyen jellemzően többféle is előfordul egyszerre, és mindegyiket a saját szabályai szerint kell ellenőrizni:

  1. A táplálás önműködő lekapcsolása

    A leggyakoribb védelmi mód: a fém készülékházak a védővezetőhöz csatlakoznak, és hiba esetén a védelem lekapcsol. Ellenőrzése a védővezető folytonosságának és a hurokimpedanciának a mérésével, valamint az áram-védőkapcsolók vizsgálatával történik.

  2. Kettős vagy megerősített szigetelés

    A II. érintésvédelmi osztályú készülékek – sok kéziszerszám, hajszárító, irodai eszköz – nem védővezetővel, hanem a megerősített szigetelésükkel védenek. Itt a ház épsége a döntő: egy megrepedt ház a védelmet megszünteti.

  3. Villamos elválasztás

    Egy elválasztó transzformátor egyetlen készüléket táplál, a földtől elszigetelt áramkörről. Szűk, fém környezetben – kazánban, tartályban, fémszerkezetben végzett munkánál – alkalmazzák. Az elválasztást szigetelési ellenállás méréssel igazoljuk.

  4. Törpefeszültség (SELV, PELV)

    Olyan alacsony feszültség, amely normál körülmények között nem okoz veszélyes áramütést, biztonsági transzformátorról vagy más biztonsági forrásról. Vizes, különösen veszélyes helyeken, vezérléseknél használják. Ellenőrizzük a forrást, az elválasztást és az áramkörök kialakítását.

A felülvizsgáló első feladata megállapítani, melyik részen melyik védelmi mód van, mert a mérés és a határérték ettől függ. Egy üzemben például a gépsor a táplálás önműködő lekapcsolásával, a kéziszerszámok kettős szigeteléssel, a vezérlések törpefeszültséggel védettek: mindhármat a saját szabályai szerint kell megvizsgálni és minősíteni.

TN, TT vagy IT rendszer: miért számít a felülvizsgálatnál?

A hálózati rendszer azt írja le, hogyan van földelve a táplálás és a berendezés. A magyarországi épületek többsége a közcélú hálózatról TN-rendszerként kap áramot: a szolgáltató PEN-vezetője az épületben válik szét nullavezetőre és védővezetőre. Előfordul TT-rendszer is, ahol a berendezés saját földelőn át védett, és különleges helyeken (például egyes ipari folyamatoknál) IT-rendszer, ahol a táplálás a földtől elszigetelt.

A felülvizsgálatnál ez azért fontos, mert rendszerenként más a mérés. TN-rendszerben a hurokimpedanciát és a védelmi eszköz jellemzőit vizsgáljuk; TT-rendszerben a földelési ellenállás mérése kerül előtérbe; IT-rendszerben az első és a kettős hiba esetére kell igazolni a védelmet, és a szigetelésfigyelő működését is ellenőrizzük. Ha a felülvizsgáló nem azonosítja helyesen a rendszert, a mérései sem lesznek értelmezhetők.

A felülvizsgálat tartalma az MSZ HD 60364-6 szerint

Az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány szerint az ellenőrzés három részből áll: szemrevételezésből, műszeres vizsgálatokból és dokumentálásból. A szemrevételezés mindig megelőzi a méréseket.

Szemrevételezés

Érzékszervekkel, szerszám és műszer nélkül vizsgáljuk, hogy a villamos szerkezeteket helyesen választották-e ki és szerelték-e fel, és nincs-e a biztonságot rontó sérülés. Munkahelyen különösen ezeket nézzük: az áramütés elleni védelmi módot; a tűz továbbterjedése és a hőhatás elleni védelmet (égésnyom, melegedés, tűzgátlás); a vezetékek terhelhetőségét; a védelmi eszközök kiválasztását, beállítását és összehangolását; a túlfeszültség-védelmet, ahol elő van írva; a leválasztó- és kapcsolókészülékeket; a szerelvények megfelelőségét a környezethez (nedvesség, por, ütés); a vezetők megjelölését, az áramkörök feliratozását, a kapcsolási rajzokat; a kötéseket és csatlakozásokat; a földelőberendezést, a védővezetőket és az EPH-t; a hozzáférhetőséget a kezeléshez és a karbantartáshoz; és a különleges helyiségek (vizes helyek, kazánház, szabadtér) követelményeit.

Műszeres vizsgálatok

A szabvány a méréseket ajánlott sorrendben adja meg, amennyiben az adott berendezésen értelmezhetők:

  1. A vezetők folytonossága

    A védővezetők és az egyenpotenciálra hozó vezetők megszakítás nélkül eljutnak-e minden testhez és fém szerkezethez.

  2. Szigetelési ellenállás

    Áramkörönként, feszültségmentes állapotban, egyenfeszültséggel.

  3. Törpefeszültség és villamos elválasztás

    Ahol van, az elválasztás igazolása szigetelésméréssel.

  4. Padló és fal ellenállása

    Csak ott, ahol a környezet elszigetelése a védelmi mód.

  5. Polaritás

    A kapcsolók és biztosítók a fázisvezetőben vannak-e, a dugaljak helyesen vannak-e bekötve.

  6. A táplálás önműködő lekapcsolása

    Hurokimpedancia-mérés, a túláramvédelmi eszközök ellenőrzése, szükség esetén földelési ellenállás.

  7. Kiegészítő védelem

    Az áram-védőkapcsolók kioldási áramának és idejének mérése.

  8. Fázissorrend

    Többfázisú áramköröknél, különösen a motoros gépeknél.

  9. Működési próbák

    Kapcsolók, vezérlések, reteszelések, vészleállítók, szigetelésfigyelők, az áram-védőkapcsolók ellenőrző funkciója.

  10. Feszültségesés

    Ahol szükséges, méréssel vagy számítással.

Dokumentálás

A szemrevételezés és a mérések eredményét írásban rögzítjük: minősítő irat, áramkörönkénti mérési jegyzőkönyv, hibajegyzék. A jegyzőkönyvet a vizsgálatot végző, jogosult személy állítja össze és hitelesíti, és az üzemeltetőnek adja át.

Az időszakos felülvizsgálat sajátosságai

Az első ellenőrzés egy új vagy átalakított berendezést vizsgál az üzembe helyezés előtt. Az időszakos felülvizsgálat egy évek óta üzemelő berendezést: azt kell megállapítani, hogy a használat, az öregedés és az átalakítások után is biztonságos-e.

Az előzmények számítanak

Az időszakos vizsgálatnál az előző jegyzőkönyveket, azok eredményeit és javaslatait is figyelembe kell venni. Ezért fontos, hogy a munkáltató megőrizze és átadja őket.

Mindig elvégzendő

A védelmi eszközök beállításának és működőképességének ellenőrzése, a hibavédelem működéséhez szükséges mérések, és annak igazolása, hogy a berendezés biztonsága nem csökkent.

A régi nem mindig hibás

Egy régebbi, a létesítéskor érvényes előírások szerint készült berendezést nem kell pusztán azért átalakítani, mert ma más a követelmény. A veszélyt okozó eltéréseket viszont rögzíteni kell, és ki kell javítani.

Biztonságos vizsgálat

A vizsgálat nem veszélyeztetheti a környezetben dolgozókat. Ezért az MSZ EN 61557 szerinti műszerekkel és előre egyeztetett lekapcsolásokkal dolgozunk.

Az időszakos felülvizsgálat tehát nem a létesítés megismétlése, hanem a berendezés aktuális állapotának mérésekkel alátámasztott, dokumentált értékelése.

Mi számít munkahelynek?

Munkahely minden olyan hely, ahol munkát végeznek: nemcsak a gyár és a műhely, hanem az iroda, az üzlet, a rendelő, a szalon, az étterem konyhája, a raktár, az iskola, az óvoda, a szálláshely és a telephely is. A villamos berendezés ezeken a helyeken nemcsak a tulajdonost, hanem a munkavállalókat, az ügyfeleket és a vendégeket is érinti, ezért a jogszabály időszakos felülvizsgálatot ír elő.

Iroda

Számítógépek, nyomtatók, konyhasarok, klíma, szerverszoba: sok kis fogyasztó, sok hosszabbító.

Üzlet, bolt

Hűtőpultok, világítás, pénztárgépek, reklámtábla, kirakatvilágítás.

Rendelő, szalon

Orvosi, kozmetikai, fodrász eszközök, vizes munkahelyek, ügyfelek közvetlen közelében.

Vendéglátóhely

Nagy teljesítményű konyhai gépek, hűtőkamrák, mosogatók: víz és áram egy helyen.

Oktatási intézmény

Tantermek, tornaterem, konyha, ahol gyerekek is használják a teret.

Műhely, raktár, telephely

Gépek, kéziszerszámok, csarnokvilágítás, kültéri berendezések.

Ha bizonytalan abban, hogy vállalkozására vonatkozik-e a kötelezettség, például egy otthoni irodánál, egy kis üzletnél vagy egy bérelt helyiségnél, kérdezzen meg minket: a konkrét helyzet alapján megmondjuk, mire van szükség.

Bérelt helyiség: a tulajdonos vagy a bérlő feladata?

A felülvizsgálat elvégeztetése az üzemeltető feladata, vagyis azé, aki a villamos berendezést működteti és a munkahelyet fenntartja. Saját ingatlanban ez egyértelmű, bérelt helyiségnél viszont gyakran vita tárgya, ki rendelje meg.

Bérlő

A munkáltató felel a munkavállalói biztonságos munkakörülményeiért, ezért neki kell gondoskodnia arról, hogy a munkahely villamos berendezése rendben legyen, és erről dokumentuma legyen.

Tulajdonos, bérbeadó

Az épület alapvető villamos hálózatának állapotáért, a hibák kijavításáért sokszor a tulajdonos felel, különösen, ha a hálózat az ő tulajdona.

A bérleti szerződés

Érdemes kifejezetten rögzíteni, ki rendeli meg a felülvizsgálatot, ki javítja a feltárt hibákat, és kinél van a dokumentáció. Ez a legtöbb későbbi vitát megelőzi.

A gyakorlatban jól működik, ha a felülvizsgálatot a bérlő rendeli meg, a jegyzőkönyvet megkapja a bérbeadó is, a hibákat pedig a felelősségi körök szerint javítják. Társasházban a közös részek villamos berendezéseiért a közös képviselő felel.

Érintésvédelmi, villamos biztonsági, tűzvédelmi, PAT: mi a különbség?

A munkahelyi villamos vizsgálatok körül sok a félreértés, mert az elnevezések az évek során változtak, és a hétköznapokban ma is keverednek. Röviden:

Villamos biztonsági felülvizsgálat (VBF)

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet szerinti vizsgálat, amely a régebben külön végzett érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálatot egyesíti. A villamos berendezés áramütés elleni védelmét és általános, szabványos állapotát vizsgálja, a tűzvédelmi szempontokat is figyelembe véve.

„Érintésvédelmi jegyzőkönyv”

A köznyelvben ma is így hívják, de ma a villamos biztonsági felülvizsgálat minősítő irata az, amit általában ezen értenek.

Villámvédelmi felülvizsgálat

Ha az épületnek villámvédelmi rendszere van, annak vizsgálata külön feladat, külön dokumentációval.

PAT-vizsgálat

A hordozható, dugaszolható gépek, kéziszerszámok és hosszabbítók vizsgálata, eszközönként. Részletek

Tűzvédelmi előírások

A tűzvédelmi szabályok (OTSZ) egyéb kötelezettségeket is előírhatnak, például a biztonsági világításra vagy a tűzvédelmi főkapcsolóra. Ezek vizsgálatát a vonatkozó előírások szerint kell elvégezni.

Egy kiszállással a villamos biztonsági felülvizsgálatot és a PAT-vizsgálatot is elvégezzük, így egy napon, egy kapcsolattartóval rendeződik a munkahely villamos dokumentációja.

Hogyan készüljön fel a munkáltató?

A felülvizsgálat gyorsabb, olcsóbb és pontosabb, ha a munkáltató néhány dolgot előre összekészít:

  1. A korábbi jegyzőkönyv

    Az előző felülvizsgálat minősítő irata és hibajegyzéke, és ha a hibákat kijavították, a javítás igazolása.

  2. Rajzok, áramköri lista

    Ha van, az elosztók kapcsolási rajza vagy az áramkörök listája. Ha nincs, a felülvizsgálat során elkészítjük.

  3. Hozzáférés

    Az elosztókhoz, gépészeti helyiségekhez, raktárakhoz, tetőhöz vezető kulcsok, és egy kísérő, aki ismeri az épületet.

  4. Lekapcsolási terv

    Melyik áramkör mikor kapcsolható le rövid időre: szerver, hűtőpult, riasztó, pénztár. Ezt előre egyeztetjük.

  5. Hordozható eszközök

    Ha PAT-vizsgálat is lesz, a kéziszerszámokat, hosszabbítókat érdemes egy helyre gyűjteni.

Mit kérnek egy hatósági vagy biztosítói ellenőrzéskor?

A villamos biztonsági felülvizsgálat dokumentációját többféle ellenőrzés során is kérhetik, és ilyenkor nemcsak a jegyzőkönyv megléte, hanem a tartalma is számít.

Munkavédelmi ellenőrzés

Az egyik első kérdés, hogy van-e érvényes villamos biztonsági felülvizsgálat, és a feltárt hibákat kijavították-e a megadott határidőn belül.

Tűzvédelmi ellenőrzés

A villamos berendezés állapota a tűzvédelem szempontjából is fontos, és a tűzvédelmi előírások szerinti egyéb vizsgálatokat is kérhetik.

Biztosító, káresemény után

Egy tűz vagy villamos eredetű kár után a biztosító vizsgálja, hogy a berendezés megfelelő állapotban volt-e, és az előírt vizsgálatokat elvégezték-e.

Bérbeadó, ügyfél, megrendelő

Bérleti szerződésnél, egy nagyobb ügyfél beszállítói auditjánál is kérhetik az igazolást.

Egy NEM MEGFELELT minősítés önmagában nem baj, ha a hibákat a határidőn belül kijavították, és ezt dokumentálták. A gond az, ha a hibajegyzék évekig a fiókban marad, és egy ellenőrzéskor vagy egy baleset után derül ki, hogy a feltárt hibák ma is megvannak.

A leggyakoribb hibák munkahelyeken

  • Hosszabbító-láncok: egymásba dugott elosztók az íróasztalok alatt, sokszor egyetlen fali dugaljról.
  • Konyhasarok egy áramkörön: vízforraló, kávéfőző, mikró, hűtő ugyanazon a körön, a kismegszakító rendszeresen leold.
  • Hiányzó vagy nem működő áram-védőkapcsoló: különösen régebbi épületekben és vizes helyiségekben.
  • Feliratozatlan elosztó: hiba esetén senki nem tudja, melyik kismegszakító mit kapcsol.
  • Elosztó előtt tárolt anyag: raktári polcok, dobozok, takarítószerek az elosztószekrény előtt.
  • Sérült kábelek, csatlakozók: széktalppal összevágott hosszabbító, összetört dugvilla.
  • Szerverszoba túlterhelés: a bővítések során egyre több eszköz, de ugyanaz az áramkör.
  • Régi, kijavítatlan hibák: az előző jegyzőkönyv hibajegyzéke, amelyet senki nem javított ki.

A legtöbb ilyen hiba olcsón javítható, de egy ellenőrzésnél vagy egy baleset után súlyos következménnyel járhat. A felülvizsgálat után díjmentes, tételes javítási ajánlatot adunk, és a javítás után ellenőrző mérést végzünk.

A munkáltató feladatai két felülvizsgálat között

A három évenkénti felülvizsgálat nem jelenti azt, hogy a köztes időben nincs teendő. A munkáltatónak a mindennapokban is gondoskodnia kell a villamos berendezés biztonságáról:

Az áram-védőkapcsolók próbája

A tesztgombbal rendszeresen, háromhavonta ki kell próbálni, hogy lekapcsolnak-e. Érdemes ezt egy egyszerű füzetben vagy táblázatban vezetni.

Sérült eszközök kivonása

A sérült kábelű, törött burkolatú gépet, hosszabbítót azonnal ki kell vonni a használatból.

Változások után vizsgálat

Új elosztó, bővítés, átalakítás után a módosított részt a használatba vétel előtt meg kell vizsgálni.

Kioktatás

A munkavállalók tudják, hol van a főkapcsoló, mit kell tenni egy leoldásnál, és hogy a hibás eszközt nem szabad tovább használni.

A hibajegyzék követése

A feltárt hibák kijavítását határidőre el kell végezni és dokumentálni.

Megkapta a jegyzőkönyvet: mit kezdjen vele?

A felülvizsgálat után kapott dokumentáció elsőre soknak tűnhet, de a munkáltatónak valójában három dolgot kell belőle kiolvasnia:

  1. A minősítés

    MEGFELELT vagy NEM MEGFELELT. A NEM MEGFELELT nem azt jelenti, hogy be kell zárni a munkahelyet, hanem azt, hogy a hibajegyzékben szereplő hibákat ki kell javítani.

  2. A hibák sürgőssége

    Minden hiba mellett ott van, mennyire sürgős: az életveszélyes hibát azonnal, a többit a megadott határidőn belül kell megszüntetni. Ebből érdemes egy egyszerű teendőlistát készíteni, felelőssel és dátummal.

  3. A következő vizsgálat időpontja

    A záradékban szerepel, mikor esedékes a következő időszakos felülvizsgálat. Érdemes azonnal beírni a naptárba.

A mérési melléklet a szakembernek szól: áramkörönként rögzíti a mért értékeket, hogy a következő vizsgálatnál látható legyen, változott-e valami. Ezt nem kell értelmezni, de meg kell őrizni. Ha bármi nem világos, telefonon szívesen elmagyarázzuk.

Nagyobb munkahelyen: szakaszos vizsgálat

Egy több szintes irodaháznál, egy nagyobb üzletnél vagy egy telephelynél a felülvizsgálatot nem kell egyetlen napra sűríteni. Szakaszokra bontva, épületrészenként vagy szintenként is elvégezhető, úgy, hogy egy-egy rész vizsgálata alatt a többi zavartalanul működjön.

Ilyenkor előre elkészítjük az ütemtervet: melyik napon melyik elosztó és mely helyiségek kerülnek sorra, mikor lesz rövid lekapcsolás, és kinek kell jelen lennie. A dokumentáció a végén egységes, de a szakaszok külön is beazonosíthatók, így a hibák javítását is szakaszonként lehet szervezni.

Társasházak közös részei

A társasházak közös részeinek villamos berendezései, mint a lépcsőházi világítás, a pince és a padlás világítása, a kapunyitó, a kaputelefon, a mélygarázs, a közös elosztók és a felszálló vezetékek, szintén rendszeres felülvizsgálatot igényelnek. Ezekért a közös képviselő felel, és a lakók biztonsága múlik rajtuk.

A közös részek vizsgálatát úgy szervezzük, hogy a lakóknak ne kelljen otthon lenniük: a közös helyiségekhez és elosztókhoz a közös képviselőn keresztül férünk hozzá, a rövid lekapcsolásokat pedig előre kiírjuk a lépcsőházban. A felülvizsgálat gyakoriságát az oldal elején, a „Kinek kötelező, és milyen gyakran?” részben foglaltuk össze.

Mikor kell a három évnél hamarabb vizsgálni?

A három év a legkésőbbi határidő, nem a legkorábbi. Vannak helyzetek, amikor a vizsgálatot hamarabb kell elvégezni, mert a korábbi jegyzőkönyv már nem a valós állapotot tükrözi:

Átalakítás, bővítés

Új elosztó, új áramkörök, falbontás, felújítás után a módosított részt a használatba vétel előtt meg kell vizsgálni.

Új gépek, berendezések

Egy új, nagy teljesítményű gép, klíma, hűtőkamra fix bekötése után.

Káresemény

Beázás, tűz, villámcsapás, túlfeszültség után, a javítással együtt.

Bérlőváltás

Új bérlő beköltözése előtt érdemes az állapotot rögzíteni, hogy a későbbi hibák ne legyenek vita tárgyai.

A hibák kijavítása után

A javítás után ellenőrző mérés és új minősítés igazolja, hogy a hiba megszűnt.

Hogyan számoljuk ki a felülvizsgálat díját?

A munkahelyi felülvizsgálat díját nem négyzetméter alapján, hanem egyedi áron, a vizsgált kiállások és elosztók száma, a helyszín és a munka körülményei alapján adjuk meg: minden dugalj, lámpatest-kör, fix bekötésű berendezés és elosztó egy-egy tétel. Ez igazságos, mert egy nagy, üres raktár kevés, egy kis, sűrűn berendezett iroda sok kiállást jelenthet.

Egy egyszerű példa: egy kisebb iroda 60 dugaljjal, 15 világítási áramkörrel, 5 fix bekötésű berendezéssel és 2 elosztóval 82 kiállást jelent. Ebből, a helyszín elérhetőségéből és abból, hogy munkaidőben vagy azon kívül kell dolgozni, állítjuk össze az egyedi ajánlatot, amihez a kiszállási díj adódik a távolság szerint. Ha a kéziszerszámok PAT-vizsgálata is kell, az külön tétel, darabonként 2 500 Ft + ÁFA-tól.

A pontos ajánlathoz elég, ha nagyjából megírja, hány helyiség, hány munkahely és hány elosztó van; ebből előre megmondjuk a várható költséget. Az árakat az oldal árlistájában és az Áraink oldalon is megtalálja.

Iparágak szerint más-más a kockázat

Minden munkahelynek más a villamos kockázata, ezért a felülvizsgálat hangsúlyai is mások:

Étterem, konyha

Víz, gőz, zsír és nagy teljesítményű gépek együtt. A konyhai alelosztó, a hűtőkamra és a mosogatógép bekötése kiemelt pont. Útmutató

Fodrászat, kozmetika

Hajszárítók, vizes munkahelyek, sok kis készülék, ügyfelek közvetlen közelében. Fodrászatok · Kozmetikai szalonok

Kisbolt, dohánybolt

Hűtőpultok, kasszák, világítás, sokszor régi, többször átalakított hálózaton. Útmutató

Műhely

Háromfázisú gépek, kéziszerszámok, por, rezgés. Ipari villanyszerelés

Öt szabály, amit minden dolgozónak érdemes tudnia

  1. Hol a főkapcsoló?

    Vészhelyzetben mindenkinek tudnia kell, hol lehet az áramot gyorsan lekapcsolni.

  2. Sérült eszközt nem használunk

    A törött dugvillájú, sérült kábelű, szikrázó vagy égett szagú eszközt azonnal ki kell húzni, félretenni és jelezni.

  3. A leoldás jelzés, nem bosszúság

    Ha egy kismegszakító vagy FI-relé lekapcsol, nem szabad újra és újra visszakapcsolni. Szólni kell a felelősnek.

  4. Hosszabbítót nem dugunk hosszabbítóba

    A láncba kötött elosztók túlterhelődnek és melegszenek.

  5. Az elosztó előtt szabad hely

    Az elosztószekrény előtt nem tárolunk semmit, hogy vészhelyzetben gyorsan hozzá lehessen férni.

Három eset a gyakorlatból

Irodaház egy emelete

Egy húszfős iroda, két elosztóval, szerverszobával és konyhasarokkal. A vizsgálatot egy szombat délelőtt végezzük, hogy a munka ne álljon le. A hibajegyzékben két hiányzó áram-védőkapcsoló és a konyhasarok túlterhelt áramköre szerepel; a javítás egy újabb szombaton elkészül.

Kozmetikai szalon

Kis üzlethelyiség, vizes munkahelyekkel és sok kis készülékkel. A vizsgálat egy rövid, nyitás előtti időpontban zajlik; a PAT-vizsgálatot a szalon eszközeire ugyanakkor elvégezzük. Az iparágról külön útmutatónk van.

Étterem konyhája

Nagy teljesítményű sütők, hűtőkamra, mosogatógép. A hőkamerás vizsgálat egy melegedő kapcsot mutat a konyhai alelosztóban; a hiba még a vizsgálat napján, a zárás után kijavítható. Az éttermekről külön útmutatónk van.

Gyakori kérdések

Le kell állítani az üzemet a felülvizsgálat idejére?

Nem teljesen. A méréseket áramkörönként, rövid lekapcsolásokkal végezzük, egyeztetett időben, akár munkaidőn kívül. Egyedül a szigetelési ellenállás méréséhez kell az adott áramkört feszültségmentesíteni, ezt előre ütemezzük.

Mi kell hozzá az üzemeltető részéről?

Szakképzett kísérő a helyszíni mérésekhez, hozzáférés az elosztókhoz és a végpontokhoz, valamint a korábbi jegyzőkönyv, az áramutas rajz és a megvalósulási dokumentáció. Ezek nélkül az áramkörök pontos beazonosítása és a mérési terv nem valósítható meg.

Kell-e külön tűzvédelmi felülvizsgálat is?

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet szerinti villamos biztonsági felülvizsgálat magában foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és általános szabványos állapotának, tűzvédelmi jellegű vizsgálatát is; a vizsgálatot az OTSZ előírásainak figyelembevételével végezzük.

Mi történik, ha NEM MEGFELELT a minősítés?

A hibajegyzék tételesen, határidővel tartalmazza a javítandókat; az életveszélyes hibákat azonnal kell javítani. A javítás az üzemeltető kötelessége, amelyre díjmentes, tételes árajánlatot adunk; a javítás után ellenőrző mérés és új minősítő irat készül.

Mennyi ideig tart a vizsgálat?

A végpontok és az elosztók számától függ: egy kisebb üzlet vagy iroda néhány óra, egy műhely vagy csarnok egy teljes nap is lehet. A várható időt az egyeztetéskor megmondjuk.

Mennyibe kerül?

A végáramkörök és az elosztók vizsgálatára egyedi árat adunk a helyszín és a kiállások száma alapján; a kéziszerszámok vizsgálata 2 500 Ft + ÁFA-tól, a kiszállás távolság szerint. A pontos árat tételes ajánlatban adjuk meg.

Milyen gyakran szükséges a felülvizsgálat?

A munkahelynek minősülő ingatlanokban a rendeletek 3 évente írják elő a villamos biztonsági felülvizsgálatot.

Ezen kívül felülvizsgálat szükséges rendkívüli eseményt követően, valamint átalakítás vagy javítás esetén az üzembe helyezés előtt.

Kinek a feladata a felülvizsgálat megrendelése?

A felülvizsgálat megrendelése a 40/2017. NGM rendelet VMBSZ mellékletének 1.8. pontja szerint az üzemeltető, illetve a tulajdonos kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben ezt a kötelezettséget más vállalta.

További kérdések

Mi történik, ha nincs érvényes felülvizsgálat?

Egy munkavédelmi vagy tűzvédelmi ellenőrzés hiányosságként rögzítheti, és egy baleset vagy káresemény után a felelősség kérdése is felmerül. A felülvizsgálat elvégzése és a hibák kijavítása a munkáltató érdeke és kötelessége.

Új bérlemény: kell új felülvizsgálat, ha a tulajdonosnak van jegyzőkönyve?

Az érvényes jegyzőkönyv a vizsgált állapotra vonatkozik. Ha azóta átalakították a helyiséget, új elosztó vagy áramkör került be, a módosított részt újra kell vizsgálni. Érdemes a jegyzőkönyv dátumát és tartalmát a bérleti szerződés előtt megnézni.

Egyéni vállalkozó vagyok, alkalmazott nélkül. Rám is vonatkozik?

Ez a konkrét helyzettől függ: például attól, hogy fordulnak-e meg ügyfelek a helyiségben, és kinek a tulajdonában van a berendezés. Írja meg a részleteket, és megmondjuk, mire van szükség.

A hibák javítását is vállalják?

Igen. A felülvizsgálat alatt nem javítunk, hogy a minősítés független maradjon, de a feltárt hibákra díjmentes, tételes ajánlatot adunk, és elfogadás után kijavítjuk. A javítás után ellenőrző mérést végzünk, és új minősítő iratot adunk.

Kell-e a vizsgálathoz a cégvezető jelenléte?

Nem, elég egy kapcsolattartó, aki ismeri a helyiségeket, hozzáfér a kulcsokhoz, és dönteni tud a lekapcsolásokról. A megbízási szerződést a vizsgálat előtt elektronikusan is elküldhetjük aláírásra.

Mennyi ideig érvényes a jegyzőkönyv, ha közben semmi nem változik?

A következő időszakos felülvizsgálat esedékességéig, amelyet a záradék rögzít. Ha közben átalakítás, bővítés vagy káresemény történik, a módosított részt korábban is vizsgálni kell.

Elküldik a jegyzőkönyvet a könyvelőnek vagy a munkavédelmi szakembernek is?

Igen, ha kéri, a dokumentációt a megadott címekre is elküldjük. Az elektronikusan hitelesített PDF továbbítható, nyomtatható, és ellenőrzéskor bemutatható.

Iparági útmutatók

Külön oldalon írtuk meg, mire figyelünk az egyes üzlettípusoknál: milyen kockázatok jellemzőek, mit vizsgálunk, hogyan zajlik a vizsgálat rövid, egyeztetett lekapcsolásokkal, az üzem fenntartása mellett.

Villamos biztonsági felülvizsgálatot, érintésvédelmi felülvizsgálatot (VBF), valamint villanyszerelési munkákat az alábbi településeken és kerületekben vállalunk:

Kérjen ajánlatot vagy időpontot

Legyen szó felmérésről vagy ajánlatkérésről: helyszíni felméréssel, tételes árajánlattal és ingyenes tanácsadással segítünk. Igény esetén a feltárt hibákra indikatív ajánlatot is készítünk.

+36 70 636 5720
E-mail
info@villanyszereles-dunakanyar.hu
Nyitvatartás
hétköznap 8:00 - 18:00
Google
Cégprofil és értékelések
Adatkezelés
Adatkezelési tájékoztató
Hívjon most: +36 70 636 5720