Domboldal, agyagos-köves talaj: a földelés itt külön feladat
A dombos telkeken a földelő kialakítása nem mindig egyszerű. Ahol a talaj agyagos és nedves, ott egy földelőszonda gyorsan jó értéket ad; ahol köves, kavicsos vagy kiszáradó, ott a szonda nehezen hajtható le, vagy hosszabbra, esetleg párhuzamos szondákra van szükség.
Ha a szonda kőbe ütközik, szalagföldelőt fektetünk a fagyhatár alá, az épület mellett vagy körülötte. A kész földelést minden esetben megmérjük, és jegyzőkönyvben adjuk át. A régi házaknál gyakran derül ki, hogy a „földelés” valójában egy vízcső, amely a műanyag csőcsere óta semmit sem földel.
A földelés nem öncélú: erre épül az áramütés elleni védelem, a túlfeszültség-levezető és a napelemes rendszer biztonsága is. Ezért egy felújításnál vagy bővítésnél mindig az első lépések között nézzük meg.
Házbővítés: az új szárny bekötése a meglévő hálózatba
Gödöllő, Szada és Mogyoród kertvárosi házainál gyakori, hogy a család bővít: új szoba, új fürdőszoba vagy egy teljes szárny épül a régi ház mellé. A bővítés villanyszerelése két részből áll. Az egyik az új rész saját hálózata, a másik a régi hálózat átvizsgálása, mert a bővítéssel együtt a ház teljes terhelése is nő.
Az új szárny jellemzően saját alelosztót kap. A főelosztóból egy megfelelően méretezett betápláló kábel vezet ide, az alelosztóban pedig az új helyiségek áramkörei és áram-védőkapcsolói kapnak helyet. Így az új rész külön leválasztható, a hibák könnyebben behatárolhatók, és a régi elosztóban sem kell helyet szorítani. A fő- és az alelosztó védelmeit össze kell hangolni, hogy egy hiba az új szárnyban ne kapcsolja le az egész házat.
A régi rész átvizsgálása nem formalitás. A felmérésen megmérjük a régi áramkörök szigetelési ellenállását és a védővezető folytonosságát, és megnézzük, hogy a régi elosztó egyáltalán alkalmas-e a bővítésre. Olvadóbiztosítós tábla, alumínium vezeték vagy hiányzó földelés esetén a bővítés előtt ezeket kell rendbe tenni, különben az új, korszerű rész egy elavult rendszerre épülne.
Az építkezés ütemezésében a villanyszerelő a falazás után, a vakolás előtt kerül sorra: ekkor húzzuk be a védőcsöveket, helyezzük el a dobozokat és a vezetékeket. A szerelvényezés a festés után következik. Ha a bővítés miatt a ház teljesítményigénye meghaladja a csatlakozás lehetőségeit, a teljesítménybővítést is ebben a menetben intézzük. A kész bővítésről mérési jegyzőkönyvet adunk; átalakítás után a villamos biztonsági felülvizsgálatot is elvégezzük.
Számolási példa: 45 m²-es új szárny egy 1992-es szadai házhoz
Egy szemléltető eset: 110 m²-es, 1992-ben épült családi ház Szadán, amelyhez 45 m²-es új szárny épül két szobával és egy fürdőszobával. A régi rész elosztója olvadóbiztosítós, áram-védőkapcsoló nincs, a földelés egy régi vízcsőre van kötve. A tulajdonos a régi rész vezetékeit egyelőre megtartaná.
| Tétel | Nettó ár |
|---|
| Új főelosztó a régi tábla helyettkiselosztó 12 modulig, -tól ár | 80 000 Ft |
| Alelosztó az új szárnybankiselosztó 12 modulig, -tól ár | 80 000 Ft |
| Betápláló kábel a fő- és az alelosztó közöttbehúzás, bekötés; 4 óra × 15 500 Ft | 62 000 Ft |
| Az új szárny áramköreinek kiépítésekét szoba, fürdő, folyosó; 30 óra × 15 500 Ft | 465 000 Ft |
| Áram-védőkapcsolók beépítése2 db, -tól ár | 80 000 Ft |
| Földelőszonda kialakításakutatógödör, szonda 3 fm-ig, mérés | 80 000 Ft |
| A régi áramkörök szigetelési ellenállásának mérésedokumentációval, -tól ár | 25 000 Ft |
| Összesen, nettó | 872 000 Ft |
| ÁFA (27%) | 235 440 Ft |
| Bruttó végösszeg, anyag nélkül | 1 107 440 Ft |
Szemléltető példa, nem egy konkrét ügyfél munkája: a tételek az Áraink oldal tájékoztató egységárai (+ ÁFA, anyag nélkül), az óradíjas tételek becsült munkaórával és a 15 500 Ft + ÁFA rezsióradíjjal számolva. A „-tól” árakat a legkisebb értékkel számoltuk. A feltüntetett árak nem minősülnek hivatalos ajánlattételnek.
Az anyagköltség (elosztószekrények, kábelek, dobozok, szerelvények) a példában nem szerepel. Ha a mérés a régi áramkörökön szigetelési hibát vagy hiányzó védővezetőt mutat, a régi rész felújítása külön, tételes ajánlatot kap; ezt akár később, ütemezve is el lehet végezni. A tényleges ár a helyszíni felmérés után, a tervezett helyiségek és fogyasztók alapján alakul ki.
Így dolgozunk: a felméréstől az átadásig
Minden megrendelés ugyanazon a rendezett úton halad, a kisebb javítástól a teljes felújításig:
Egyeztetés
Telefonon vagy az ajánlatkérő űrlapon elmondja, mire van szüksége. Fotók alapján is adunk előzetes, tájékoztató ajánlatot.
Helyszíni felmérés
Megnézzük a mérőhelyet, az elosztót, a földelést és az érintett áramköröket, szükség esetén mérünk is. A kiszállás, a felmérés és az árajánlat díjmentes.
Tételes ajánlat
Az ajánlat normaidő szerint készül, a munkadíj és az anyag külön soron szerepel. A rezsióradíj 15 500 Ft + ÁFA.
Ütemezés és kivitelezés
Egyeztetett időpontban kezdünk, a lakott ingatlanban helyiségenként haladunk, és minden nap rendet hagyunk magunk után.
Mérés és átadás
A munka végén mérünk, mérési jegyzőkönyvet és áramkörlistát adunk, az elvégzett munkára 5 év garanciát vállalunk.
A felmérést megkönnyíti, ha előre összegyűjti a meglévő dokumentumokat – korábbi mérési jegyzőkönyvet, minősítő iratot, a ház vagy a lakás alaprajzát –, és összeírja, milyen nagy fogyasztók vannak és lesznek: bojler, klíma, főzőlap, sütő, hőszivattyú, autótöltő, napelem. Ha a mérőhelyről és az elosztóról fotót küld, már az első beszélgetésnél pontosabb képet tudunk adni a várható munkáról és a költségekről.
Szakmai tudnivalók a munkához
Az elosztó felépítése: mi kerül egy korszerű lakáselosztóba?
A korszerű lakás- vagy házelosztó elején a főkapcsoló áll, amellyel a teljes hálózat egy mozdulattal leválasztható. Utána következik a túlfeszültség-levezető, majd az áram-védőkapcsolók, amelyek alá csoportokban sorolódnak a kismegszakítók. A nulla- és a védővezetők külön sínre kerülnek, a vezetők rendezetten, feliratozva futnak.
Fontos a feliratozás és a tartalék hely. A jól feliratozott elosztóból hiba esetén azonnal látszik, melyik kismegszakító melyik helyiséget vagy készüléket védi. A tartalék modulhely pedig lehetővé teszi, hogy egy később érkező klíma, autótöltő vagy napelem védelme bontás nélkül beférjen.
A régi elosztók figyelmeztető jelei: olvadóbiztosítók, megbarnult vagy megolvadt műanyag, meleg burkolat, zümmögő hang, áram-védőkapcsoló hiánya, egymásra kötött vezetékek, felirat nélküli kismegszakítók. Ezek bármelyike esetén az elosztó cseréje indokolt, még akkor is, ha a hálózat látszólag működik.
Az elosztó helye is számít. Száraz, könnyen hozzáférhető helyre kerüljön, ne szekrény vagy bútor mögé, ne fürdőszobába és ne a tűzhely fölé. Hiba esetén másodpercek alatt el kell tudni érni, ezért az elé tett bútor vagy a beépített szekrény hátfala súlyos hiba. Az elosztóban vagy annak ajtaja mögött semmit ne tároljon.
A kiselosztó szerelése 12 modulig 80 000 Ft-tól + ÁFA. Részletesen: elosztócsere · elosztó és biztosítéktábla felújítása, karbantartása.
Vezeték-keresztmetszet és kismegszakító: a kettő együtt működik
A kismegszakító nem a készüléket, hanem a vezetéket védi. Akkor kapcsol le, ha az áramkörön tartósan több áram folyik, mint amit a vezeték károsodás nélkül elvisel, vagy ha zárlat keletkezik. Ezért a kettőt mindig együtt választjuk ki: a keresztmetszetet a terhelés, az áramkör hossza és a fektetés módja határozza meg, a kismegszakító névleges áramát pedig a vezeték terhelhetősége.
A fektetés módja is számít. Hőszigetelésben, tetőtérben, sűrűn egymás mellett futó kábelek között a vezeték rosszabbul hűl, ezért ugyanakkora terhelésnél nagyobb keresztmetszet kell. Hosszú áramkörön a feszültségesés is nő, ami a távoli dugaljnál érezhető lehet, és a zárlati lekapcsolást is lassíthatja.
A leggyakoribb, veszélyes „házi javítás”, amikor a sokat lekapcsoló kismegszakítót nagyobbra cserélik. A lekapcsolás megszűnik, de a vezeték túlterhelődik, melegszik, a szigetelése öregszik, a kötések égnek. Ha egy áramkör rendszeresen lekapcsol, annak oka van: túl sok fogyasztó egy körön, hibás készülék vagy rossz kötés. A megoldás a terhelés szétosztása vagy új áramkör, nem a nagyobb kismegszakító.
A jelleggörbe is fontos: lakásban a világítás és a dugaljak jellemzően B, a nagy indítóáramú motoros gépek C jelleggörbéjű kismegszakítót kapnak, hogy indításkor ne kapcsoljanak le feleslegesen.
Régi hálózatoknál gyakori, hogy a vezeték keresztmetszete és anyaga nem ismert, mert a vezetékek a falban futnak, és a kötődobozok vakolat alá kerültek. Ilyenkor a dugaljaknál és a dobozokban nézzük meg, és méréssel ellenőrizzük, hogy a kismegszakító valóban illeszkedik-e a vezetékhez. Az új hálózatban minden áramkör keresztmetszetét és védelmét az áramkörlistában rögzítjük, hogy egy későbbi bővítésnél ne kelljen találgatni.
Villámvédelem és a ház hálózata: hol kapcsolódnak?
A villámvédelmi rendszer – felfogó a tetőn, levezetők a homlokzaton és földelő a talajban – az épületet védi a közvetlen villámcsapás hatásaitól: a tűztől és a szerkezeti károktól. Hogy egy épületnek kell-e villámvédelem, azt a tűzvédelmi előírások és a kockázatelemzés határozza meg; egy átlagos családi háznál nem mindig kötelező, de a magaslaton, magányosan álló vagy nagy alapterületű házaknál gyakran indokolt.
A villámvédelem és a ház villamos hálózata több ponton találkozik. A villámvédelmi földelőt össze kell kötni a ház fő földelőkapcsával, hogy villámcsapáskor ne alakuljon ki veszélyes feszültségkülönbség a két rendszer között. A villámhárítós épületben a betápláláshoz közel villámáram levezetésére alkalmas túlfeszültség-levezető szükséges, mert a villám áramának egy része a hálózati vezetékeken is megjelenhet.
A villámvédelmi rendszert időszakosan felül kell vizsgálni: meg kell nézni a felfogók és levezetők rögzítését, a kötések állapotát és a földelési ellenállást. Tetőfelújítás, homlokzati hőszigetelés vagy napelem telepítése után a rendszer gyakran sérül vagy hiányos lesz, ezért ilyenkor külön figyelmet érdemel.
A belső hálózat túlfeszültség-védelmét a villámvédelmi rendszerhez igazítva tervezzük, a földelést pedig mindkettőhöz megmérjük.
Napelemes tetőn a panelek és a villámvédelmi rendszer elemei között az előírt elválasztási távolságot kell tartani, vagy a kettőt szabályosan össze kell kötni. Ha ez nem teljesül, a villám áramának egy része a napelemes kábeleken át jut a házba. Napelem telepítése előtt ezért a villámvédelmi rendszert is érdemes átnézni.
Kültéri szerelés: amit a kert, a kerítés és a melléképület megkövetel
A kültéri villanyszerelés más anyagokat és más védelmet kíván, mint a lakáson belüli. A beltéri kábel kültérre nem megfelelő: a napfény UV-sugárzása, a fagy, a csapadék és a mechanikai behatások néhány év alatt tönkreteszik a szigetelését. Kültérre földkábelt vagy kültéri kivitelű, UV-álló kábelt használunk, a talajban védőcsőben vagy előírt mélységben, homokágyban, jelzőszalaggal fektetve.
A kültéri dugaljak, lámpák, kapcsolók és dobozok a víz és a por ellen védett kivitelűek. A kerti dugaljak áramköreit 30 mA-es áram-védőkapcsoló védi, a melléképületbe vagy garázsba vezetett betáplálás pedig saját alelosztót kap, hogy ott külön lehessen kapcsolni és védeni.
A hosszabbító nem állandó megoldás. A fűre fektetett, ajtón átvezetett, esőben is kint hagyott hosszabbító a kültéri áramütéses balesetek egyik leggyakoribb oka, és a FI-relé esős időben történő leoldását is sokszor ez okozza. Ahol rendszeresen kell áram a kertben, ott érdemes rendes, földkábeles áramkört kiépíteni.
A kültéri munkák nyomvonalát a kert, a burkolatok és a közművek figyelembevételével tervezzük meg; a kábelárok ásását igény szerint vállaljuk, vagy a tulajdonos is elvégezheti a megadott mélységben.
A kerti világításhoz biztonsági transzformátorról táplált, törpefeszültségű lámpák is választhatók: ezeknél a kertben futó vezeték érintése sem veszélyes. A transzformátort ilyenkor száraz, védett helyre szereljük, a hálózati oldalát pedig a kültéri körökhöz hasonlóan áram-védőkapcsoló védi.
Szigetelési ellenállás mérése: mit árul el a vezetékekről?
A szigetelési ellenállás azt mutatja meg, mennyire választja el egymástól a vezetékek szigetelése a fázist, a nullát és a védővezetőt, illetve ezeket a földtől. Ép, száraz hálózaton ez az érték nagyon nagy. Ha a szigetelés megsérült, elöregedett vagy nedvességet kapott, az érték lecsökken, és a hálózatban szivárgó áram indul – ez okozza például a látszólag ok nélkül leoldó áram-védőkapcsolót.
A mérést feszültségmentes állapotban végezzük: lekapcsoljuk a hálózatot, leválasztjuk az érzékeny készülékeket, majd erre szolgáló műszerrel, egyenfeszültséggel mérünk az áramkörök vezetői között és a föld felé. Az eredményből áramkörönként látszik, hol van gond: egy beázott kötődobozban, egy szögbelövéssel megsértett vezetékben, egy rágcsáló által megrágott kábelben vagy egy kültéri lámpa vizes foglalatában.
A mérés különösen hasznos régi házak megvásárlása előtt, felújítás után, beázás vagy csőtörés után, és minden olyan esetben, amikor az áram-védőkapcsoló rendszeresen leold. A villamos biztonsági felülvizsgálatnak is kötelező része.
A mért értéket mindig a hálózat korával és állapotával együtt értékeljük. Egy régi hálózatnál az évek alatt fokozatosan romló érték is figyelmeztető jel, még ha egyelőre megfelel is, ezért az időszakos felülvizsgálatnál az előző jegyzőkönyv értékeivel is összevetjük. Ha egy áramkör értéke hirtelen csökkent, a nedvesség forrását vagy a mechanikai sérülést célzottan keressük.
Kábel szigetelési ellenállásának mérése mérési dokumentációval 25 000 Ft-tól + ÁFA. Ha a leoldás esős időben jelentkezik, olvassa el ezt is: miért old le a FI-relé eső után?