Nyaralóból lakóház: a hálózat újratervezése
Egy egykori hétvégi ház hálózata jellemzően kevés áramkörből áll, vékony vezetékekkel, sokszor egyetlen körön a konyha és a fürdő. Amikor a ház állandó lakás lesz, beköltözik a villanybojler, a mosógép, a klíma, a mikró és sokszor az elektromos fűtés is.
Ilyenkor a felújítás nem a régi körök toldozása, hanem az áramkörök újratervezése: önálló kör a konyhai nagy fogyasztóknak, a fürdőnek, a bojlernek, a klímának; áram-védőkapcsoló a dugaljkörökön; új elosztó tartalék hellyel. Ha a meglévő csatlakozás kevés, a teljesítménybővítést is intézzük.
A régi nyaralóknál a mérőhely is gyakran a házon belül, rossz helyen, régi szekrényben van. Az áramszolgáltató a bővítéskor szabványos, kívülről hozzáférhető mérőhelyet kér, amit a felújítással együtt kialakítunk.
Hány áramkör kell egy lakóháznak? Az áramkörök kiosztása
Pécel, Isaszeg és Kerepes egykori hétvégi házaiban a hálózatot eredetileg néhány áramkörre tervezték: egy a világításnak, egy-kettő a dugaljaknak. Állandó lakóházként ez kevés, és nem csak a teljesítmény miatt. Ha minden egy-két körön van, egy hibás készülék vagy egy beázott kültéri doboz az egész házat sötétbe borítja, és a hiba keresése is nehezebb.
A jó kiosztás alapelve, hogy egy hiba csak a ház kis részét kapcsolja le. A világítás és a dugaljak külön körre kerülnek, hogy egy dugaljkör hibájánál is legyen fény. A konyhában a munkapult dugaljai, a sütő, a főzőlap és a mosogatógép külön kört kapnak, a fürdőszoba, a mosógép, a bojler, a klíma és a kazán szintén. A hűtő és a fagyasztó is érdemes, ha saját körről megy: így egy kerti lámpa hibája nem olvasztja le a fagyasztót, amíg senki sincs otthon.
A köröket áram-védőkapcsolós csoportokba szervezzük. Ha egyetlen áram-védőkapcsoló védené az egész házat, egy apró szivárgás is mindent lekapcsolna. Több csoporttal a hiba körülhatárolható, a ház nagy része tovább működik. A kültéri körök – kerti dugalj, kapu, kerti világítás – külön csoportba kerülnek, mert esőben ezeknél fordul elő leggyakrabban leoldás.
Végül a tartalék. Az elosztóban szabad modulhelyet hagyunk, a falakban pedig ott, ahol később várhatóan bővítés jön – klíma, autótöltő, napelem, kerti tároló –, előre védőcsövet vezetünk. A kész kiosztást áramkörlistában és feliratozott elosztóval adjuk át, így évek múlva is egyértelmű, melyik kismegszakító mit véd.
Számolási példa: 75 m²-es isaszegi hétvégi ház átalakítása lakóházzá
Egy szemléltető eset: 75 m²-es, egykor hétvégi háznak épült ingatlan Isaszegen, egyfázisú csatlakozással és toldozott hálózattal. A család állandó lakóházként használná, villanybojlerrel, klímával és új fürdőszobával. A mérőhely a régi, fa táblás kivitel.
| Tétel | Nettó ár |
|---|
| Áramszolgáltatói ügyintézés | 35 000 Ft |
| Mérőhely-szabványosítás1 mérő, -tól ár | 300 000 Ft |
| Földelőszonda kialakításakutatógödör, szonda 3 fm-ig, mérés | 80 000 Ft |
| Új elosztókiselosztó 12 modulig, -tól ár | 80 000 Ft |
| Áram-védőkapcsolók beépítése2 db, -tól ár | 80 000 Ft |
| Áramkörök kiépítésekonyha, fürdő, szobák, kültér; 30 óra × 15 500 Ft | 465 000 Ft |
| Klíma saját áramköre4 óra × 15 500 Ft | 62 000 Ft |
| Bojler bekötése | 15 000 Ft |
| Átadási mérések, jegyzőkönyv2 óra × 15 500 Ft | 31 000 Ft |
| Összesen, nettó | 1 148 000 Ft |
| ÁFA (27%) | 309 960 Ft |
| Bruttó végösszeg, anyag nélkül | 1 457 960 Ft |
Szemléltető példa, nem egy konkrét ügyfél munkája: a tételek az Áraink oldal tájékoztató egységárai (+ ÁFA, anyag nélkül), az óradíjas tételek becsült munkaórával és a 15 500 Ft + ÁFA rezsióradíjjal számolva. A „-tól” árakat a legkisebb értékkel számoltuk. A feltüntetett árak nem minősülnek hivatalos ajánlattételnek.
A példa anyag nélküli munkadíjat mutat; a mérőszekrény, az elosztó, a kábelek és a szerelvények ára ehhez adódik, ahogy a szolgáltatónak fizetendő esetleges díjak is. A klíma beltéri és kültéri egységének szerelése a klímás kolléga feladata, mi az áramkört építjük ki és kötjük be. Hasonló, nyaralóból lakóházzá alakított referencia-munkánkat (Verőce) az Áraink oldalon találja.
Szakmai tudnivalók a munkához
Mérőhely-szabványosítás: mi a mi dolgunk, és mi a szolgáltatóé?
A mérőhely az a pont, ahol a szolgáltató hálózata és a ház hálózata találkozik. A mérőszekrénynek, a mért és a nem mért résznek, a főelosztónak és a földelésnek meg kell felelnie a szolgáltató mai műszaki követelményeinek. Teljesítménybővítéskor, egyfázisúról háromfázisúra váltáskor, tarifaváltáskor vagy a régi, falba épített, fa táblás mérőhely cseréjekor a mérőhelyet szabványosítani kell.
A munka két részből áll. Mi készítjük el a műszaki tartalmat, intézzük az igénybejelentést és a készre jelentést, kiépítjük a mérőszekrényt, a mért oldali vezetékeket és a földelést. A mérő felszerelése, áthelyezése és a nem mért oldal bekötése a szolgáltató szakembereinek feladata: a mért részt előkészítjük, és az áramszolgáltató emberei után rákötünk. Az E.ON területén a mérőórát mi nem helyezzük át – ez tilos, azt a szolgáltató végzi.
Az ügyintézés ideje szolgáltatótól és időszaktól függ, ezért a munkát úgy ütemezzük, hogy a ház a lehető legrövidebb ideig legyen áram nélkül. A mérőhely-szabványosítás egy mérő esetén, egy- vagy háromfázisú kivitelben 300 000 Ft-tól, több mérős új mérőhely 400 000–650 000 Ft-tól, a teljes körű áramszolgáltatói ügyintézés 35 000 Ft (+ ÁFA).
Teljesítménybővítéskor nemcsak a mérőhely változik. A mért fővezetéket a mérőhelytől a ház elosztójáig és magát az elosztót is az új teljesítményhez kell méretezni: ha csak a mérőhely kismegszakítója nő, a ház vezetékei túlterhelődhetnek. Ezt a felmérésen ellenőrizzük, és az ajánlatban külön tételként szerepeltetjük.
Részletesen: mérőhely-szabványosítás és teljesítménybővítés · mérőóra-csere, teljesítménybővítés (E.ON, MVM).
Fürdőszoba: zónák, védettség, áram-védőkapcsoló
A fürdőszoba a lakás villamos szempontból legveszélyesebb helyisége: a nedves bőr ellenállása kicsi, a fém csaptelep és a lefolyó pedig jó kapcsolatot ad a földdel. Ezért a szabvány a kád és a zuhany körül zónákat határoz meg. Minél közelebb van egy pont a vízhez, annál szigorúbb, hogy milyen szerelvény és milyen védettségű lámpatest kerülhet oda.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a dugaljak a zónákon kívül kapnak helyet, a kád és a zuhany közvetlen környezetébe csak az oda megengedett, vízsugár ellen védett kivitelű szerelvény kerülhet, és a fürdőszoba áramköreit 30 mA-es áram-védőkapcsoló védi. A villanybojler, a törölközőszárító és a mosógép saját áramkört kap. Ahol szükséges, kiegészítő egyenpotenciálra hozással kötjük össze a fém szerkezeteket.
A legtöbb hibát az utólagos átalakítások okozzák: egy zuhanykabin áthelyezése után a régi dugalj hirtelen a zónába kerül, egy tükrös szekrény lámpáját hosszabbítóról táplálják, vagy a mosógép a fürdőszobai világítási körre kerül. A fürdőszoba-felújítást ezért a burkolás előtt érdemes egyeztetni a villanyszerelővel, amikor a nyomvonalak még szabadon alakíthatók.
Ha a fürdő után villamos biztonsági felülvizsgálat is kell (például eladásnál), a felújítás jegyzőkönyve és a mérések megkönnyítik a minősítést.
A szerelvények és lámpatestek védettségét az IP-kód mutatja: az első számjegy a por és a szilárd tárgyak, a második a víz elleni védelem fokát jelöli. A fürdőszobában a szerelvény helyétől függ, milyen vízvédelem szükséges: a zuhany közvetlen közelében vízsugár ellen védett kivitel kell, a zónákon kívül a szokásos szerelvény is megfelelhet. A vásárlásnál érdemes ezt figyelni, mert a díszes, de nem megfelelő védettségű lámpatestet nem tudjuk a zónába felszerelni.
Vezeték-keresztmetszet és kismegszakító: a kettő együtt működik
A kismegszakító nem a készüléket, hanem a vezetéket védi. Akkor kapcsol le, ha az áramkörön tartósan több áram folyik, mint amit a vezeték károsodás nélkül elvisel, vagy ha zárlat keletkezik. Ezért a kettőt mindig együtt választjuk ki: a keresztmetszetet a terhelés, az áramkör hossza és a fektetés módja határozza meg, a kismegszakító névleges áramát pedig a vezeték terhelhetősége.
A fektetés módja is számít. Hőszigetelésben, tetőtérben, sűrűn egymás mellett futó kábelek között a vezeték rosszabbul hűl, ezért ugyanakkora terhelésnél nagyobb keresztmetszet kell. Hosszú áramkörön a feszültségesés is nő, ami a távoli dugaljnál érezhető lehet, és a zárlati lekapcsolást is lassíthatja.
A leggyakoribb, veszélyes „házi javítás”, amikor a sokat lekapcsoló kismegszakítót nagyobbra cserélik. A lekapcsolás megszűnik, de a vezeték túlterhelődik, melegszik, a szigetelése öregszik, a kötések égnek. Ha egy áramkör rendszeresen lekapcsol, annak oka van: túl sok fogyasztó egy körön, hibás készülék vagy rossz kötés. A megoldás a terhelés szétosztása vagy új áramkör, nem a nagyobb kismegszakító.
A jelleggörbe is fontos: lakásban a világítás és a dugaljak jellemzően B, a nagy indítóáramú motoros gépek C jelleggörbéjű kismegszakítót kapnak, hogy indításkor ne kapcsoljanak le feleslegesen.
Régi hálózatoknál gyakori, hogy a vezeték keresztmetszete és anyaga nem ismert, mert a vezetékek a falban futnak, és a kötődobozok vakolat alá kerültek. Ilyenkor a dugaljaknál és a dobozokban nézzük meg, és méréssel ellenőrizzük, hogy a kismegszakító valóban illeszkedik-e a vezetékhez. Az új hálózatban minden áramkör keresztmetszetét és védelmét az áramkörlistában rögzítjük, hogy egy későbbi bővítésnél ne kelljen találgatni.
Kültéri szerelés: amit a kert, a kerítés és a melléképület megkövetel
A kültéri villanyszerelés más anyagokat és más védelmet kíván, mint a lakáson belüli. A beltéri kábel kültérre nem megfelelő: a napfény UV-sugárzása, a fagy, a csapadék és a mechanikai behatások néhány év alatt tönkreteszik a szigetelését. Kültérre földkábelt vagy kültéri kivitelű, UV-álló kábelt használunk, a talajban védőcsőben vagy előírt mélységben, homokágyban, jelzőszalaggal fektetve.
A kültéri dugaljak, lámpák, kapcsolók és dobozok a víz és a por ellen védett kivitelűek. A kerti dugaljak áramköreit 30 mA-es áram-védőkapcsoló védi, a melléképületbe vagy garázsba vezetett betáplálás pedig saját alelosztót kap, hogy ott külön lehessen kapcsolni és védeni.
A hosszabbító nem állandó megoldás. A fűre fektetett, ajtón átvezetett, esőben is kint hagyott hosszabbító a kültéri áramütéses balesetek egyik leggyakoribb oka, és a FI-relé esős időben történő leoldását is sokszor ez okozza. Ahol rendszeresen kell áram a kertben, ott érdemes rendes, földkábeles áramkört kiépíteni.
A kültéri munkák nyomvonalát a kert, a burkolatok és a közművek figyelembevételével tervezzük meg; a kábelárok ásását igény szerint vállaljuk, vagy a tulajdonos is elvégezheti a megadott mélységben.
A kerti világításhoz biztonsági transzformátorról táplált, törpefeszültségű lámpák is választhatók: ezeknél a kertben futó vezeték érintése sem veszélyes. A transzformátort ilyenkor száraz, védett helyre szereljük, a hálózati oldalát pedig a kültéri körökhöz hasonlóan áram-védőkapcsoló védi.
Áram-védőkapcsoló (FI-relé): az életvédelem alapja
Az áram-védőkapcsoló folyamatosan összehasonlítja az áramkörbe befolyó és onnan visszatérő áramot. Ha a kettő eltér, az azt jelenti, hogy az áram egy része más úton – egy hibás készülék házán, egy nedves falon vagy egy emberen keresztül – a föld felé folyik. Ilyenkor a készülék a másodperc töredéke alatt lekapcsol. A kismegszakító erre nem képes: az csak a túlterhelést és a zárlatot érzékeli, egy emberen átfolyó, életveszélyes, de kis áramot nem.
A legfeljebb 32 A-es dugaljak áramköreit, a fürdőszobát és a kültéri dugaljakat 30 mA-es áram-védőkapcsolóval védjük. Régi házakban gyakran egyáltalán nincs ilyen védelem, vagy csak egyetlen készülék van az egész házra. Utóbbinál egy hibás kerti lámpa az egész házat sötétbe borítja, ezért korszerű elosztóban több csoportra osztjuk az áramköröket.
A típus sem mindegy. Az alapkivitelű áram-védőkapcsoló csak a tisztán szinuszos hibaáramot érzékeli biztosan. A mai mosógépek, indukciós főzőlapok, hőszivattyúk és inverterek hibaárama egyenáramú összetevőt is tartalmazhat, amely „elvakíthatja” az egyszerű készüléket. Ezekhez A típusú, az autótöltőkhöz és egyes frekvenciaváltós gépekhez pedig a gyártó előírása szerint B típusú, vagy egyenáramú hibaáram-érzékeléssel kiegészített védelmet választunk.
Ha az áram-védőkapcsoló gyakran, látszólag ok nélkül old le, annak is van oka. A sok elektronikus készülék – számítógép, tévé, töltők, LED-tápegységek – kis, önmagában megengedett szivárgó árama egy csoporton belül összeadódhat. Ilyenkor a köröket több áram-védőkapcsoló között osztjuk el, és áramkörönként megmérjük a szivárgó áramot, mielőtt egy készüléket vagy vezetéket hibásnak nyilvánítanánk. A gyakori leoldást soha nem érzéketlenebb védelemmel oldjuk meg, hanem az ok megkeresésével.
A beépített áram-védőkapcsolót a próbagombbal időnként érdemes kipróbálni: ha megnyomásra nem kapcsol le, cserélni kell. A beépítés díja mérésekkel együtt 40 000 Ft-tól + ÁFA (anyag nélkül). Bővebben: be nem kötött áram-védőkapcsoló.