Háztartásunkban manapság egyre több elektromos fogyasztót használunk, ezért egyre nagyobb villamos terhelésre kell felkészítenünk a villamos hálózatot. Ez nem csak a háztartási gépek darabszámának és teljesítményének növekedése miatt van így: sok háztartásban a fűtést is villamos energiával oldják meg. Ide sorolhatjuk az egyre több és egyre nagyobb teljesítményű elektromos autótöltőt is, amelyek igencsak sok villamos energiát igényelnek az otthonainkban. Emiatt a meglévő csatlakozási teljesítmény már nem minden esetben elegendő.
Fontos tudni, hogy teljesítménynövelés alatt általánosságban a mérőhelyen lévő csatlakozási teljesítmény növelését értjük, vagyis azt, hogy hány amperünk van az áramszolgáltatótól. Természetesen, ha egy nagyobb fogyasztót szeretnénk beüzemelni, akkor a mögöttes villamos hálózatot is meg kell vizsgálni: elegendő-e, vagy cserére szorul, esetleg teljesen új hálózatot kell kiépíteni.
Mérőhely szabványosítása és biztonsági szempontok
A mérőhely szabványosítása tehát nem csupán egy technikai követelmény, hanem a biztonság és a megbízhatóság szempontjából is elengedhetetlen. Egy szabványos mérőhely biztosítja, hogy a háztartási villamos rendszer megfeleljen az aktuális előírásoknak, és biztonságosan kezelje a megnövekedett terhelést. Ez különösen fontos, mivel egy elavult vagy nem megfelelően kialakított mérőhely súlyos balesetekhez, áramütéshez vagy tűzhöz is vezethet. A mérőhely szabványosítása tehát nem csak a hatékonyságot növeli, hanem a családunk és otthonunk biztonságát is szolgálja.
Hogyan történik a mérőhely szabványosítás?
Első körben igénybejelentést kell tenni a helyi áramszolgáltatónál a többletteljesítményre. Fontos tudni, hogy 1×32 A (amper) áramerősség alanyi jogon jár mindenkinek: ennyit ingyenesen biztosít az áramszolgáltató, amennyiben van kiépített közcélú villamos hálózat. Az áramszolgáltató megvizsgálja, hogy a közcélú hálózat, a csatlakozóvezeték, maga a mérőhely és a mérőhelyről elmenő, mért vezetékek állapota és keresztmetszete megfelelő-e.
Az igénybejelentés után az áramszolgáltató műszaki-gazdasági tájékoztatóban (MGT) tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy milyen feltételekkel biztosítható a többletteljesítmény. Ha a fenti műszaki feltételek már most is teljesülnek, nincs több dolgunk, mint megkötni (aláírni) a szerződésmódosítást az áramszolgáltatóval. Ezután az áramszolgáltató szakemberei kiszállnak a helyszínre, és a meglévő mérőhelyre felszerelik az új készüléket, többek között a kismegszakítót és az egyéb berendezést.
Teljesítménybővítés ELMŰ / E.ON területen regisztrált ajánlott villanyszerelő, villamos biztonsági felülvizsgálóként állok rendelkezésre
Miből áll a mérőhely, és mi kié?
A hétköznapi nyelvben „villanyóra-szekrénynek” hívjuk, a szakma viszont több, egymástól jól elkülönülő részre bontja azt, ami az utcai hálózat és a lakás elosztója között van. Ezt azért érdemes ismerni, mert a részek tulajdonosa, karbantartója és a hozzájuk tartozó szabályok is mások.
Csatlakozóvezeték
Az utcai hálózatról leágazó szabadvezeték vagy földkábel, amely az épületig vagy a telekhatárig hozza az áramot. Ezt az áramszolgáltató, pontosabban az elosztói engedélyes építi és tartja karban.
Csatlakozási pont
Az a pont, ahol a szolgáltató hálózata véget ér, és a felhasználó berendezése kezdődik. Jellemzően az első túláramvédelmi készülék betáplálási kapcsain van. Innentől a berendezés a felhasználó tulajdona és felelőssége.
Csatlakozó főelosztó
Ott van, ahol a csatlakozás földkábelről történik, vagy egy csatlakozás több felhasználási helyet lát el. Ez fogadja a csatlakozóvezetéket, és itt kap helyet az első túláramvédelmi készülék. Felhasználói tulajdon, de zárópecséttel lezárt, mert a benne lévő áram még nincs mérve.
Fogyasztásmérő-hely
A mérőszekrény az áramszolgáltató mérőjével és a mérő előtti kismegszakítóval. A mérő a szolgáltató tulajdona, a szekrény és a benne lévő szerelvények a felhasználóé.
Mért fővezeték
A mérőtől a lakás vagy a ház főelosztójáig tartó vezeték. Ennek keresztmetszete és állapota is meghatározza, hogy a megnövelt teljesítmény valóban eljut-e a lakásig.
Fogyasztói elosztó
A lakásban vagy a házban lévő elosztótábla a kismegszakítókkal és az áram-védőkapcsolókkal. Ez már nem a mérőhely része, de a teljesítménybővítésnél gyakran ezt is át kell alakítani.
A legfontosabb gyakorlati következmény: a mérő előtti, mérés nélküli részhez a felhasználó nem nyúlhat, ezért ezeket a tereket a szolgáltató zárópecséttel (plombával) lezárja. A plombát csak az áramszolgáltató, vagy az ő engedélyével, a munka idejére a regisztrált villanyszerelő bonthatja meg. Saját kezű bontása szabálysértés, és a szolgáltató szerződésszegésként kezelheti.
A tulajdoni határ azt is eldönti, ki fizeti a javítást. Ha az utcai oszlopon vagy a csatlakozóvezetéken van hiba, azt a szolgáltató hárítja el. Ha a mérőszekrény rozsdás, beázik, vagy a mért fővezeték melegszik, az a tulajdonos dolga, és a szolgáltató fel is szólíthatja a rendbetételre.
Hová kerülhet a mérőszekrény?
Új mérőhelynél vagy szabványosításnál az első kérdés, hogy hol legyen a szekrény. A szolgáltatók ma azt várják el, hogy a mérő a fogyasztó jelenléte nélkül is leolvasható és kikapcsolható legyen. Ezért családi háznál a mérőszekrény jellemzően az utcai kerítésbe vagy az utcafronti homlokzatra kerül, nem a ház belsejébe.
Kerítésbe építve
A leggyakoribb megoldás kertes háznál. A szekrény közterület felől hozzáférhető, a háztól pedig földkábel vezet a ház elosztójához. Ilyenkor a ház saját földelését és a túlfeszültség-védelmet az épületnél kell kialakítani, nem a kerítésben.
Homlokzaton
Ha a ház közvetlenül az utcafronton áll, a mérőszekrény a homlokzatra vagy falba süllyesztve is kerülhet. Utólagos hőszigetelésnél számolni kell a szigetelés vastagságával, különben a szekrény túl mélyre kerül.
Lépcsőházban, mérőhelyiségben
Társasházaknál a mérők gyakran csoportosan, a lépcsőházban vagy külön mérőhelyiségben vannak. Itt a szolgáltató és a társasház közös képviselője is érintett, a munkát egyeztetni kell.
Az elhelyezés mindig kompromisszum: a szekrény ne akadályozza a közlekedést, ne legyen kitéve ütésnek, rongálásnak, beázásnak, előtte legyen elég hely a kezeléshez, és ha lehet, illeszkedjen a ház külsejéhez. Az épület vasbeton lábazatába utólag vésni vagy betonvágással helyet csinálni nem szabad, mert statikai gondot okozhat. Új háznál ezért érdemes a mérőhely helyét már az alapozás előtt kijelölni, és a védőcsövek helyét a betonozásnál kihagyni.
A pontos elhelyezési szabályokat az elosztói engedélyes (E.ON, MVM, ELMŰ) aktuális mérőhelyi előírása rögzíti, és ezek időről időre változnak. Ezért a felmérésen mindig az éppen hatályos előírás szerint javaslunk helyet, és ha kétséges, előzetesen egyeztetünk a szolgáltatóval.
Egy vagy három fázis? Mennyi teljesítmény kell valójában?
A teljesítménybővítésnél a legtöbb ügyfél azt kérdezi: hány amper kell? A válasz a háztartás berendezéseiből és azok egyidejű használatából jön ki, nem abból, hogy a szomszédnak mennyi van.
Egy egyszerű ökölszabály a nagyságrendhez: egy fázison 1 amper nagyjából 230 watt. Egy 1×32 A-es csatlakozás így legfeljebb körülbelül 7,4 kW-ot ad, egy 3×16 A-es nagyjából 11 kW-ot, egy 3×25 A-es körülbelül 17 kW-ot. Ez a felső határ: ennél többet egyszerre nem lehet használni, mert a mérő előtti kismegszakító lekapcsol.
Mikor elég az egy fázis?
Gázfűtéses, gázzal főző lakásban vagy kisebb házban, ahol nincs elektromos fűtés, hőszivattyú vagy autótöltő, és a nagy fogyasztók (bojler, sütő, mosógép) ritkán mennek egyszerre.
Mikor kell három fázis?
Hőszivattyúnál, elektromos fűtésnél, nagyobb teljesítményű autótöltőnél, háromfázisú napelemes inverternél, műhelygépeknél, vagy ha a ház egyszerre használ több nagy fogyasztót. A háromfázisú csatlakozás a terhelést három ágra osztja, így ugyanazon amperérték mellett háromszor annyi teljesítmény áll rendelkezésre.
A terhelés elosztása
Háromfázisú csatlakozásnál a lakás áramköreit a három fázis között egyenletesen kell elosztani. Ha minden nagy fogyasztó ugyanarra a fázisra kerül, az a fázis leold, miközben a másik kettő kihasználatlan. Ezt az elosztó átalakításakor rendezzük.
Érdemes előre gondolkodni. Ha a következő években hőszivattyú, autótöltő vagy napelem várható, jobb most a végleges igényre bővíteni, mint két-három év múlva újra végigmenni az ügyintézésen. Arra is figyelni kell, hogy a bővítés díja a szolgáltató díjszabása szerint a kért teljesítménytől függ, ezért túlméretezni sem érdemes. A felmérésen a meglévő és tervezett berendezések alapján javaslunk értéket.
Ha leold a főbiztosíték: a mérő előtti kismegszakító gyakori leoldása szinte mindig azt jelzi, hogy a rendelkezésre álló teljesítmény kevés a használathoz. Ilyenkor nem a kismegszakítót kell nagyobbra cserélni, ami szabálytalan és veszélyes, hanem bővíteni kell, vagy a használatot kell átszervezni.
H tarifa és vezérelt mérés: mikor éri meg?
A hőszivattyúval fűtő háztartások a szolgáltatótól kedvezményes, úgynevezett H tarifát igényelhetnek. Ehhez a hőszivattyút külön mérőn keresztül kell táplálni, vagyis a mérőhelyen egy második mérőnek és a hozzá tartozó kismegszakítónak is helyet kell biztosítani. A régi, egymérős szekrény ezt általában nem teszi lehetővé, ezért a H tarifa igénylése szinte mindig mérőhely-átalakítással jár.
Hasonló a vezérelt (régen éjszakainak nevezett) mérés, amelyet például villanybojlerhez használnak. Itt a szolgáltató jelzése vagy egy időkapcsoló határozza meg, mikor kap áramot a vezérelt áramkör. A vezérelt és a mindennapszaki mérő ugyanabban a szekrényben lehet, közös térben, a szolgáltató előírása szerinti elválasztással.
Mire kell figyelni?
A külön mért áramkörre csak az a berendezés köthető, amire a tarifát adták. Ha a hőszivattyús körre más fogyasztót is ráköt valaki, az szabálytalan, és a szolgáltató ellenőrzéskor kifogásolja.
Megéri?
Hőszivattyús fűtésnél a fűtési időszak fogyasztása jelentős, ezért a kedvezményes tarifa általában néhány fűtési szezon alatt behozza a mérőhely átalakításának többletköltségét. A pontos számítás a ház fogyasztásától és az aktuális tarifától függ.
A H tarifa és a vezérelt mérés feltételeit, igénylési módját és díjait a szolgáltatók üzletszabályzata rögzíti, és ezek változnak. A felmérésen megnézzük, hogy a tervezett mérőhely alkalmas-e a második mérőre, és az igénybejelentést is ennek megfelelően adjuk be.
Napelem és mérőhely: mit kell tudni a bekötés előtt?
A háztartási méretű kiserőmű, vagyis a családi házas napelemes rendszer a hálózattal párhuzamosan dolgozik: amit a ház nem használ el, azt visszatáplálja. Ehhez a szolgáltató kétirányú, úgynevezett ad-vevő mérőt szerel fel. A mérőcsere feltétele, hogy a mérőhely megfeleljen a hatályos előírásoknak, ezért egy régi mérőhelynél a napelem telepítése sokszor a mérőhely szabványosításával kezdődik.
Igénybejelentés
A napelem csatlakozását a szolgáltatónál előre be kell jelenteni a rendszer műszaki adataival. A szolgáltató a tájékoztatójában közli a feltételeket, köztük a mérőhelyre vonatkozókat is.
Teljesítmény
A napelem a ház rendelkezésre álló teljesítményéig általában a csatlakozási szerződés módosítása nélkül csatlakoztatható. Ha nagyobb inverter kell, előbb a teljesítményt kell bővíteni.
Fix bekötés
A termelő berendezést fixen kell bekötni; dugaszolóaljzaton keresztül csatlakoztatott „konnektoros” napelem nem engedélyezett.
Túlfeszültség-védelem
A napelemes rendszer a tetőn villámcsapás és túlfeszültség szempontjából is kitett. A mérőhelynél, illetve az épület betáplálásánál kialakított túlfeszültség-védelem a napelemes inverter védelmét is szolgálja.
A napelemes kivitelezők jellemzően a tetőn és az inverternél dolgoznak, a mérőhely átalakítását és a szolgáltatói készre jelentést pedig regisztrált villanyszerelőre bízzák. Ezt a részt mi vállaljuk, a földelés mérésével és a mérési jegyzőkönyvvel együtt, amelyet a napelemes kivitelező is felhasznál.
Földelés és túlfeszültség-védelem a mérőhelynél
A közcélú hálózatról ellátott házak többsége TN-rendszerű. Ilyenkor a szolgáltató egyetlen vezetőn, a PEN-vezetőn hozza a nullát és a védőföldet, és ezt a ház betáplálásánál kell nullavezetőre (N) és védővezetőre (PE) szétválasztani. A szétválasztás helye, a fő földelősín és a ház saját földelése együtt adja az érintésvédelem alapját.
Az MSZ 447:2019 szerint a csatlakozó főelosztóban ezt a PEN-vezetőt önállóan is számottevő, lehetőleg legfeljebb 10 ohmos földeléshez kell kötni. Ha a mérőhely az épületen kívül, például a kerítésben van, az épületbe lépésnél is kell egy számottevő földelés, a fő földelőkapocs. Ezért egy kerítésbe költöztetett mérőszekrény mellett a házban is ki kell alakítani a földelést; a régi, házon belüli mérőhely földelése nem „költözik” át automatikusan.
Fő földelősín
Az épület érintésvédelmi csomópontja: ide fut a földelővezető, a védővezetők és az EPH-vezetők. Az épülethez tartozik, ezért a kerítésben lévő szekrényhez nem rendelhető hozzá.
Túlfeszültség-levezető
Az első fokozatú (Class 1) túlfeszültség-levezető a betáplálásba, az épület határára kerül, és a lehető legrövidebb úton csatlakozik a fő földelősínre. Napelemes, villámhárítós vagy szabadvezetékes csatlakozású háznál különösen indokolt.
Mérés
A földelést a szabványosítás végén megmérjük, és a mérési jegyzőkönyv a készre jelentés része. Ha az érték nem megfelelő, a földelést bővítjük.
A felméréseken visszatérően ugyanazok a hibák kerülnek elő. Némelyik csak esztétikai, a legtöbb viszont biztonsági kérdés, és ezek miatt a szolgáltató a mérőcserét vagy a bővítést el is utasíthatja.
Fa alaplap, fa szekrény: a régi, fára szerelt mérőhely ma nem fogadható el, a fa kiszárad, megreped, és tűzveszélyes.
Rozsdás, beázó fém szekrény: a pára és a beázás a kötéseket is korrodálja; a nedves szekrényben zárlat és áramütés veszélye is fennáll.
Nem plombálható mérés előtti tér: ha a mérés nélküli részhez bárki hozzáférhet, a mérőhely nem felel meg.
Olvadóbiztosítós, csavaros mérő előtti védelem: a régi biztosítóbetéteket könnyű áthidalni vagy túlméretezni; a mai előírás kismegszakítót kér.
Alulméretezett mért fővezeték: a bővített teljesítményt a régi, vékony vezeték nem bírja; a melegedés tűzveszélyes.
Hiányzó földelés, összekötetlen PEN: a régi mérőhelyeknél gyakran nincs saját földelő, vagy csak vízcsőre kötött, ami ma már nem számít földelésnek.
Hozzáférhetetlen mérő: a ház belsejében, lakott részen, raktárban vagy elfalazva; a szolgáltató ma közterületről hozzáférhető mérőhelyet vár.
Ha ezek közül bármelyiket látja a saját mérőhelyén, érdemes felmérést kérni, akkor is, ha bővítést nem tervez. A tulajdonos felelőssége, hogy a mérőhely biztonságos állapotban legyen, és egy beázott, melegedő szekrény nem várhat a következő szolgáltatói ellenőrzésig. Az elöregedett mérőhely karbantartásáról a mérőhely karbantartás oldalon írunk.
Társasházi mérőhely és építkezés: két külön eset
Társasháznál
Társasházban a csatlakozás és a mérő előtti elosztás általában közös tulajdon, a mérő utáni vezeték és a lakás elosztója pedig a lakástulajdonosé. Egy lakás teljesítménybővítése ezért a közös részt is érintheti: ha a felszálló vezeték vagy a csatlakozó főelosztó nem bírja a többletet, azt a társasháznak kell rendeznie. Ilyenkor a lakás bővítése előtt egyeztetünk a közös képviselővel, és szükség esetén a teljes ház mérőhelyére adunk ajánlatot.
Gyakori eset a lakás megosztása vagy egy üzlethelyiség leválasztása saját mérővel. Ez új felhasználási helyet jelent, külön igénybejelentéssel, és a mérőhelyen is új helyet kell kialakítani.
Építkezésnél
Új háznál a mérőhely két lépésben készül. Először egy ideiglenes, építési mérőhely kell, hogy a kivitelezők szerszámai működjenek; ez tipikusan egy kültéri, ütésálló szekrény áram-védőkapcsolós dugaljakkal. A végleges mérőhely a ház elkészülte előtt kerül a helyére, az ideiglenes pedig megszűnik.
Építkezésnél a legtöbb pénzt az előrelátás spórolja meg: ha a mérőhely helyét és a védőcsöveket már a tervezésnél és az alapozásnál kijelöljük, utólag nem kell kerítést bontani, lábazatot vésni vagy homlokzatot javítani. Az építési áramellátásról a felvonulási terület áramellátása oldalon írunk részletesen.
Hogyan telik a helyszíni munkanap?
Amikor a szolgáltató jóváhagyta az igényt és megvan az időpont, a helyszíni munka egy családi háznál általában egy nap alatt lezajlik. A sorrend a gyakorlatban így néz ki:
Előkészítés
Egyeztetjük, mikor lesz áramszünet, és mit kell előtte lekapcsolni vagy kiüríteni. A munkaterületet letakarjuk, a régi szekrény környékét szabaddá tesszük.
Az új szekrény elhelyezése
Az új mérőszekrényt a kijelölt helyen rögzítjük: kerítésbe, falba süllyesztve vagy a homlokzatra. Ha földkábel kell a házig, a nyomvonalat előre kiássuk, a kábelt védőcsőben fektetjük.
Földelés családi házaknál
Családi háznál a ház fő földelősínjét és a földelőt kiépítjük vagy ellenőrizzük, és rákötjük a védővezetőt. Ha a földelő értéke nem megfelelő, bővítjük.
Átkötés
A mért részt – a mérő utáni oldalt a ház elosztójáig – előkészítjük, és az áramszolgáltató szerelői után rákötünk. A mérő előtti bekötést és a mérő felszerelését a szolgáltató végzi. Fontos: E.ON-területen a régi mérőhely mérőóráját áttenni tilos.
Mérés és dokumentáció
Megmérjük a földelést, a hurokimpedanciát és a szigetelési ellenállást, a mérési jegyzőkönyvet a készre jelentéshez csatoljuk.
Rendrakás
A vésések, áttörések helyét lezárjuk, a régi szekrényt elszállítjuk.
Három tipikus eset a gyakorlatból
Régi családi ház, hőszivattyú érkezik
A házban egyfázisú, 32 amperes csatlakozás van, a mérő a konyhában, régi szekrényben. A hőszivattyúhoz háromfázisú bővítés és H tarifa kell. A megoldás: új, kétmérős szekrény a kerítésben, földkábel a házig, új földelés a háznál, a ház elosztójának átalakítása, a fázisok szétosztása, igénybejelentés és készre jelentés.
Társasházi lakás, indukciós főzőlap
A lakás egyfázisú csatlakozása kevés az indukciós főzőlap, a sütő és a klíma együttes használatához, a főbiztosíték rendszeresen leold. Előbb megnézzük, mit bír a közös felszálló; ha a ház alkalmas, a lakás bővítése a lakás mérőhelyén és elosztójában megoldható, ha nem, a közös képviselővel egyeztetünk.
Napelem egy régi mérőhellyel
A napelemes kivitelező elkészítette a tetőt, de a szolgáltató a régi, fa alaplapos mérőhely miatt nem szereli fel az ad-vevő mérőt. A megoldás: mérőhely-szabványosítás, földelés, túlfeszültség-védelem, majd a készre jelentés után a szolgáltató mérőcseréje.
Mindhárom esetben ugyanaz a tanulság: a mérőhely, a földelés és a ház elosztója egy rendszer. Ha csak az egyiket nézzük, a másik kettő hibája megakasztja az ügyet, ezért a felmérésen mindhármat átnézzük.
Mit érdemes előkészíteni, mielőtt hív minket?
Az ügyintézés annál gyorsabb, minél több adat van meg az elején. Ezek kellenek az igénybejelentéshez:
Azonosítók
A felhasználási hely címe, a szolgáltatónál használt ügyfél- vagy partnerszám és a mérő gyári száma. Ezek a villanyszámlán és a mérőn megtalálhatók.
A mostani teljesítmény
Hány fázis és hány amper van most. Ez a mérő előtti kismegszakítón olvasható le, vagy a szolgáltatótól kérdezhető meg.
A kívánt teljesítmény
Milyen berendezések kerülnek a házba: hőszivattyú, autótöltő, napelem, indukciós főzőlap, klíma. Ebből közösen számoljuk ki a szükséges értéket.
Tulajdoni viszonyok
Ki a tulajdonos, ki a szerződő fél. Ha nem ugyanaz, a tulajdonos hozzájárulása is kell. Társasháznál a közös képviselő elérhetősége.
Ha a csatlakozóvezetéket idegen ingatlanon kellene átvezetni, például a szomszéd telkén, az ehhez szükséges hozzájárulást a felhasználónak kell beszereznie. Ezt érdemes az elején tisztázni, mert később megakaszthatja az ügyet.
A többit mi intézzük: az igénybejelentést meghatalmazással beadjuk, a szolgáltató tájékoztatója alapján elkészítjük a mérőhelyet, a végén pedig a mérési jegyzőkönyvvel és a regisztrált villanyszerelői nyilatkozattal készre jelentjük. Önnek a szerződéseket és a szükséges nyilatkozatokat kell aláírnia.
Miért csak regisztrált villanyszerelő végezheti?
A mérőhelyen végzett munkát az áramszolgáltató csak akkor fogadja el, ha azt nála regisztrált villanyszerelő végezte és jelentette készre. A regisztráció azt jelenti, hogy a szerelő ismeri a szolgáltató mérőhelyi előírásait, és felelősséget vállal azért, hogy a kész mérőhely ezeknek megfelel. Regisztrált villanyszerelő nélkül nincs készre jelentés, készre jelentés nélkül pedig nincs mérőcsere és bekapcsolás.
Benkő Péter György E.ON által regisztrált villanyszerelő, erősáramú elektrotechnikus és villamos biztonsági felülvizsgáló. Ez azért előny, mert a mérőhely, a ház hálózata és a végső mérés egy kézben marad: amit kiépítünk, azt mi is mérjük és dokumentáljuk, és nem kell külön szakembert hívni a felülvizsgálathoz.
Mérőóra-csere, teljesítménybővítés: árak
Szolgáltatás
Ár (+ ÁFA)
Mérőóra szabványosítás1 mérő esetén, 1 vagy 3 fázis
300 000 Ft-tól
Több mérős új mérőhely3 fázis + H tarifa, több mérő esetén
Áramszolgáltatói ügyintézésTeljes körű adminisztráció és koordináció
35 000 Ft
Az árak + ÁFA értendők, kivéve a villamos biztonsági felülvizsgálat árait, amelyek bruttó összegek. Érvényes: 2026. február 12-től. A feltüntetett árak tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek hivatalos ajánlattételnek. A teljes árlista
Gyakori kérdések a mérőhelyről és a teljesítménybővítésről
Mennyi idő alatt készül el egy mérőhely-szabványosítás?
A helyszíni munka egy családi háznál jellemzően egy nap. A teljes folyamatot a szolgáltató ügyintézése és a mérőszerelés időpontja határozza meg; erre nincs ráhatásunk, de végig követjük és sürgetjük.
Kell-e áramszünet a munka alatt?
Igen, rövid időre: amíg az áramszolgáltató szerelői a mérő előtti részt bekötik és a mérőt felszerelik, majd amíg utánuk a mért oldalt rákötjük. Előre egyeztetjük, hogy a hűtő, a fagyasztó és a fűtés ne okozzon gondot.
Ki fizeti a mérőt?
A fogyasztásmérő a szolgáltató tulajdona, azt ő szereli fel. A mérőszekrény, a kismegszakítók, a vezetékek és a földelés a felhasználóé, ezek a kivitelezési ajánlat részei. A szolgáltató felé fizetendő díjakat a szolgáltató tájékoztatója tartalmazza.
Áthelyezhetem a mérőt a házból a kerítésbe?
Igen, ez a szabványosítás gyakori része. A kerítésbe kerülő szekrénytől a házig földkábel vezet, a házban pedig ki kell alakítani a földelést és szükség esetén a túlfeszültség-védelmet.
Mi történik, ha a szolgáltató felszólított a mérőhely rendbetételére?
A felszólításban szereplő határidőn belül a mérőhelyet a hatályos előírás szerint rendbe kell tenni. Hívjon minket a levéllel, felmérjük, és megmondjuk, mi kell a megfeleléshez.
Kell-e a teljesítménybővítéshez a lakás hálózatát is felújítani?
Nem mindig, de a mért fővezetéknek és az elosztónak bírnia kell a nagyobb terhelést. Régi, alumínium hálózatnál a bővítés előtt érdemes a hálózat állapotát is megnézni; erről a villanyszerelés oldalon írunk.
Kapok-e dokumentációt a munkáról?
Igen: mérési jegyzőkönyvet a földelésről és az érintésvédelemről, a készre jelentés másolatát, és kérésre villamos biztonsági felülvizsgálatot is.
Mennyibe kerül?
Egy mérő esetén a mérőhely szabványosítása 300 000 Ft-tól, a szolgáltatói ügyintézés 35 000 Ft (+ ÁFA). A pontos árat a felmérés után, tételes ajánlatban adjuk meg; a kiszállás, felmérés és árajánlatadás díjmentes.
Villamos biztonsági felülvizsgálatot, érintésvédelmi felülvizsgálatot (VBF), valamint villanyszerelési munkákat az alábbi településeken és kerületekben vállalunk:
Legyen szó felmérésről vagy ajánlatkérésről: helyszíni felméréssel, tételes árajánlattal és ingyenes tanácsadással segítünk. Igény esetén a feltárt hibákra indikatív ajánlatot is készítünk.
Sütik ezen az oldalon. A működéshez szükséges beállításokat a böngészője tárolja. Statisztikai mérést csak az Ön hozzájárulásával kapcsolunk be. Részletek