Klíma bekötése lakóparki lakásban: áramkör, nyomvonal, kültéri egység
Dunakeszi, Fót és Göd lakóparki lakásaiban a leggyakoribb kérés a klíma bekötése. A klímás kollégák gyakran a legközelebbi dugaljról táplálnák a beltéri egységet, de a tartós, sokórás terhelésre és a nyári csúcsra méretezett megoldás a saját áramkör. Így a klíma nem osztozik egy dugaljkörön a számítógéppel, a vasalóval vagy a porszívóval, és nem kapcsol le a legmelegebb délutánon.
Az új áramkör a lakáselosztóból indul, saját kismegszakítóval. A mai inverteres klímák egy része a gyártó előírása szerint A típusú áram-védőkapcsolót igényel, mert a hibaáramuk egyenáramú összetevőt tartalmazhat. A nyomvonalat a lakás adottságaihoz igazítjuk: ha a falat nem szeretné vésni, a csatornát a klímás csőköteggel együtt, egy burkolatban is vezethetjük.
A beltéri és a kültéri egység közötti összekötő kábelnek ott, ahol a szabadba kerül, kültéri, UV-álló kivitelűnek kell lennie: a beltéri kábel kültérre nem megfelelő, a napfény és a fagy néhány év alatt tönkreteszi a szigetelését. Lakóparkban a kültéri egység elhelyezése és a homlokzaton futó vezeték a társasházi szabályokhoz kötött, ezért ezt a tulajdonosnak a közös képviselővel előre egyeztetnie kell.
Két vagy több klíma esetén azt is megnézzük, hogy a lakás rendelkezésre álló teljesítménye elég-e a klímákra, a főzőlapra és a többi fogyasztóra együtt. Ha kevés, a lakáselosztóban terheléselosztással, végső esetben a teljesítmény bővítésével oldjuk meg – utóbbi társasházban a felszálló vezeték kapacitásától is függ.
Szakmai tudnivalók a munkához
Társasházi lakás: ami a lakáson túl van, arról a közösség dönt
Társasházban a lakás villamos hálózata a lakáselosztótól a lakáson belüli áramkörökig a tulajdonosé, a felszálló vezeték, a lépcsőházi mérőszekrények és a közös részek hálózata viszont közös tulajdon. A lakáson belüli felújításhoz nem kell a közösség engedélye, a közös részeket érintő munkát azonban a közös képviselővel egyeztetni kell.
A teljesítménybővítés társasházban attól is függ, hogy a felszálló vezeték és az épület csatlakozása elbírja-e a többletet. Ha sok lakás bővítene egyszerre, a felszálló cseréje közös beruházás lehet. Ilyenkor az igényt és a műszaki lehetőségeket a felméréskor tisztázzuk, mielőtt bárki klímát vagy indukciós főzőlapot vásárolna.
A munkavégzést a házirendhez igazítjuk: a zajos bontást és a vésést a megengedett időszakban végezzük, a lépcsőházat tisztán hagyjuk, a lakás áramtalanítása pedig a szomszédokat nem érinti, mert a lakáselosztóban kapcsolunk le. A lépcsőházi mérőszekrényben csak a szükséges, egyeztetett munkát végezzük.
Ha a lakást eladja vagy bérbe adja, a villamos biztonsági felülvizsgálat a lakás hálózatára vonatkozik; a közös részek állapota a társasház felelőssége.
A panelépületekben a falak nagy része vasbeton, a vésés zajos és lassú. Ezért gyakran a meglévő csöveket, a falon kívüli csatornát vagy a padlószegélybe rejtett vezetést használjuk. A lakáselosztó cseréjét és a lakáson belüli áramkörök felújítását úgy ütemezzük, hogy a lakás minden este használható legyen.
Áram-védőkapcsoló (FI-relé): az életvédelem alapja
Az áram-védőkapcsoló folyamatosan összehasonlítja az áramkörbe befolyó és onnan visszatérő áramot. Ha a kettő eltér, az azt jelenti, hogy az áram egy része más úton – egy hibás készülék házán, egy nedves falon vagy egy emberen keresztül – a föld felé folyik. Ilyenkor a készülék a másodperc töredéke alatt lekapcsol. A kismegszakító erre nem képes: az csak a túlterhelést és a zárlatot érzékeli, egy emberen átfolyó, életveszélyes, de kis áramot nem.
A legfeljebb 32 A-es dugaljak áramköreit, a fürdőszobát és a kültéri dugaljakat 30 mA-es áram-védőkapcsolóval védjük. Régi házakban gyakran egyáltalán nincs ilyen védelem, vagy csak egyetlen készülék van az egész házra. Utóbbinál egy hibás kerti lámpa az egész házat sötétbe borítja, ezért korszerű elosztóban több csoportra osztjuk az áramköröket.
A típus sem mindegy. Az alapkivitelű áram-védőkapcsoló csak a tisztán szinuszos hibaáramot érzékeli biztosan. A mai mosógépek, indukciós főzőlapok, hőszivattyúk és inverterek hibaárama egyenáramú összetevőt is tartalmazhat, amely „elvakíthatja” az egyszerű készüléket. Ezekhez A típusú, az autótöltőkhöz és egyes frekvenciaváltós gépekhez pedig a gyártó előírása szerint B típusú, vagy egyenáramú hibaáram-érzékeléssel kiegészített védelmet választunk.
Ha az áram-védőkapcsoló gyakran, látszólag ok nélkül old le, annak is van oka. A sok elektronikus készülék – számítógép, tévé, töltők, LED-tápegységek – kis, önmagában megengedett szivárgó árama egy csoporton belül összeadódhat. Ilyenkor a köröket több áram-védőkapcsoló között osztjuk el, és áramkörönként megmérjük a szivárgó áramot, mielőtt egy készüléket vagy vezetéket hibásnak nyilvánítanánk. A gyakori leoldást soha nem érzéketlenebb védelemmel oldjuk meg, hanem az ok megkeresésével.
A beépített áram-védőkapcsolót a próbagombbal időnként érdemes kipróbálni: ha megnyomásra nem kapcsol le, cserélni kell. A beépítés díja mérésekkel együtt 40 000 Ft-tól + ÁFA (anyag nélkül). Bővebben: be nem kötött áram-védőkapcsoló.
Kültéri szerelés: amit a kert, a kerítés és a melléképület megkövetel
A kültéri villanyszerelés más anyagokat és más védelmet kíván, mint a lakáson belüli. A beltéri kábel kültérre nem megfelelő: a napfény UV-sugárzása, a fagy, a csapadék és a mechanikai behatások néhány év alatt tönkreteszik a szigetelését. Kültérre földkábelt vagy kültéri kivitelű, UV-álló kábelt használunk, a talajban védőcsőben vagy előírt mélységben, homokágyban, jelzőszalaggal fektetve.
A kültéri dugaljak, lámpák, kapcsolók és dobozok a víz és a por ellen védett kivitelűek. A kerti dugaljak áramköreit 30 mA-es áram-védőkapcsoló védi, a melléképületbe vagy garázsba vezetett betáplálás pedig saját alelosztót kap, hogy ott külön lehessen kapcsolni és védeni.
A hosszabbító nem állandó megoldás. A fűre fektetett, ajtón átvezetett, esőben is kint hagyott hosszabbító a kültéri áramütéses balesetek egyik leggyakoribb oka, és a FI-relé esős időben történő leoldását is sokszor ez okozza. Ahol rendszeresen kell áram a kertben, ott érdemes rendes, földkábeles áramkört kiépíteni.
A kültéri munkák nyomvonalát a kert, a burkolatok és a közművek figyelembevételével tervezzük meg; a kábelárok ásását igény szerint vállaljuk, vagy a tulajdonos is elvégezheti a megadott mélységben.
A kerti világításhoz biztonsági transzformátorról táplált, törpefeszültségű lámpák is választhatók: ezeknél a kertben futó vezeték érintése sem veszélyes. A transzformátort ilyenkor száraz, védett helyre szereljük, a hálózati oldalát pedig a kültéri körökhöz hasonlóan áram-védőkapcsoló védi.
Felújítás lakott ingatlanban: hogyan marad élhető a ház?
A legtöbb ügyfelünk nem tud kiköltözni a felújítás idejére. Ezért a munkát úgy szervezzük, hogy a ház vagy lakás a lehető legnagyobb részében használható maradjon. Helyiségenként vagy szintenként haladunk, és a még nem felújított részeket ideiglenesen ellátjuk árammal: a hűtő, a fagyasztó, a kazán vezérlése és az internet a munka teljes ideje alatt működik.
A napi munka végén a vésett helyeket ideiglenesen lezárjuk, a vezetékvégeket szigeteljük, a port összetakarítjuk. A bontással és véséssel járó, zajos szakaszokat előre egyeztetjük, társasházban a házirendhez igazítva. Ahol lehet, a falon kívüli csatornát vagy a meglévő védőcsöveket használjuk, hogy kevesebb vésés legyen.
A felújítás sorrendje is számít. Először az elosztót és a földelést tesszük rendbe, mert ezekre épül minden más. Utána a legnagyobb terhelésű és legkockázatosabb áramkörök jönnek – konyha, fürdőszoba –, végül a lakóterek és a világítás. Így már az első ütem után érezhetően biztonságosabb a ház.
Minden ütem végén mérünk, és a lezárt szakaszról részjegyzőkönyvet adunk, így a felújítás akár hónapokra szétosztva is ellenőrzötten halad.
Ha a ház egy időre teljesen áram nélkül marad – például a mérőhely cseréjekor vagy az új elosztó bekötésekor –, azt előre jelezzük, és a kikapcsolás idejét a lehető legrövidebbre tervezzük. A fagyasztót előtte érdemes jól lehűteni, a riasztót és a kaput pedig úgy beállítani, hogy áramszünet alatt se okozzon gondot.
Fürdőszoba: zónák, védettség, áram-védőkapcsoló
A fürdőszoba a lakás villamos szempontból legveszélyesebb helyisége: a nedves bőr ellenállása kicsi, a fém csaptelep és a lefolyó pedig jó kapcsolatot ad a földdel. Ezért a szabvány a kád és a zuhany körül zónákat határoz meg. Minél közelebb van egy pont a vízhez, annál szigorúbb, hogy milyen szerelvény és milyen védettségű lámpatest kerülhet oda.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a dugaljak a zónákon kívül kapnak helyet, a kád és a zuhany közvetlen környezetébe csak az oda megengedett, vízsugár ellen védett kivitelű szerelvény kerülhet, és a fürdőszoba áramköreit 30 mA-es áram-védőkapcsoló védi. A villanybojler, a törölközőszárító és a mosógép saját áramkört kap. Ahol szükséges, kiegészítő egyenpotenciálra hozással kötjük össze a fém szerkezeteket.
A legtöbb hibát az utólagos átalakítások okozzák: egy zuhanykabin áthelyezése után a régi dugalj hirtelen a zónába kerül, egy tükrös szekrény lámpáját hosszabbítóról táplálják, vagy a mosógép a fürdőszobai világítási körre kerül. A fürdőszoba-felújítást ezért a burkolás előtt érdemes egyeztetni a villanyszerelővel, amikor a nyomvonalak még szabadon alakíthatók.
Ha a fürdő után villamos biztonsági felülvizsgálat is kell (például eladásnál), a felújítás jegyzőkönyve és a mérések megkönnyítik a minősítést.
A szerelvények és lámpatestek védettségét az IP-kód mutatja: az első számjegy a por és a szilárd tárgyak, a második a víz elleni védelem fokát jelöli. A fürdőszobában a szerelvény helyétől függ, milyen vízvédelem szükséges: a zuhany közvetlen közelében vízsugár ellen védett kivitel kell, a zónákon kívül a szokásos szerelvény is megfelelhet. A vásárlásnál érdemes ezt figyelni, mert a díszes, de nem megfelelő védettségű lámpatestet nem tudjuk a zónába felszerelni.
Az elosztó felépítése: mi kerül egy korszerű lakáselosztóba?
A korszerű lakás- vagy házelosztó elején a főkapcsoló áll, amellyel a teljes hálózat egy mozdulattal leválasztható. Utána következik a túlfeszültség-levezető, majd az áram-védőkapcsolók, amelyek alá csoportokban sorolódnak a kismegszakítók. A nulla- és a védővezetők külön sínre kerülnek, a vezetők rendezetten, feliratozva futnak.
Fontos a feliratozás és a tartalék hely. A jól feliratozott elosztóból hiba esetén azonnal látszik, melyik kismegszakító melyik helyiséget vagy készüléket védi. A tartalék modulhely pedig lehetővé teszi, hogy egy később érkező klíma, autótöltő vagy napelem védelme bontás nélkül beférjen.
A régi elosztók figyelmeztető jelei: olvadóbiztosítók, megbarnult vagy megolvadt műanyag, meleg burkolat, zümmögő hang, áram-védőkapcsoló hiánya, egymásra kötött vezetékek, felirat nélküli kismegszakítók. Ezek bármelyike esetén az elosztó cseréje indokolt, még akkor is, ha a hálózat látszólag működik.
Az elosztó helye is számít. Száraz, könnyen hozzáférhető helyre kerüljön, ne szekrény vagy bútor mögé, ne fürdőszobába és ne a tűzhely fölé. Hiba esetén másodpercek alatt el kell tudni érni, ezért az elé tett bútor vagy a beépített szekrény hátfala súlyos hiba. Az elosztóban vagy annak ajtaja mögött semmit ne tároljon.
A kiselosztó szerelése 12 modulig 80 000 Ft-tól + ÁFA. Részletesen: elosztócsere · elosztó és biztosítéktábla felújítása, karbantartása.