Panellakás felújítása lépésről lépésre: a munka sorrendje
Óbuda és Békásmegyer panellakásaiban a villanyszerelési felújítás jól tervezhető, mert az épületek szerkezete és a régi hálózat felépítése hasonló. Egy átlagos lakás teljes felújítása néhány jól elkülönülő szakaszból áll.
Az első napokban feltérképezzük a régi áramköröket, lekapcsoljuk és bontjuk a régi szerelvényeket, és kijelöljük az új lakáselosztó helyét. A vasbeton falakat csak ott véssük, ahol elkerülhetetlen: a régi csöveket, a padlószegélyt és a falon kívüli csatornát használjuk, ahol lehet.
A középső szakaszban húzzuk be az új rézvezetékeket, elhelyezzük a dobozokat, és kialakítjuk a konyha külön köreit: a munkapult dugaljait, a sütőt, a főzőlapot, a mosogatógépet. A fürdőszoba saját köröket kap, a mosógép és a bojler szintén.
Az utolsó szakaszban szereljük be a lakáselosztót áram-védőkapcsolókkal, majd a festés után a szerelvényeket és a lámpákat. A lépcsőházi mérőszekrényben lévő lakás-kismegszakítóhoz csak a szükséges, egyeztetett munkát végezzük.
A munka végén áramkörönként mérünk, feliratozzuk az elosztót, és mérési jegyzőkönyvet adunk. A felújítás átalakításnak számít, ezért a villamos biztonsági felülvizsgálatot is elvégezzük, minősítő irattal.
A felújítás során a lakás gyengeáramú hálózatát is érdemes rendbe tenni: az antenna-, internet- és kaputelefon-vezetékeket közös, központi pontra vezetjük, a szobákba pedig üres csövet hagyunk a későbbi igényeknek. A panelben ezt utólag sokkal nehezebb megoldani.
Szakmai tudnivalók a munkához
Alumínium vezeték: miért nem elég a kötéseket meghúzni?
A hatvanas-nyolcvanas években épült lakások és házak jelentős részében alumínium vezeték fut. Az alumínium önmagában jó vezető, a gond a kötéseknél van. A szorítás alatt az anyag lassan „elfolyik”, a kötés meglazul. A felületén pedig rosszul vezető oxidréteg képződik, így a kötés ellenállása nő, és terhelés alatt melegszik. Ha alumíniumot közvetlenül rézzel kötnek össze, a nedvesség hatására a két fém érintkezésénél korrózió indul.
Amíg a háztartás kevés energiát használt, ez lassan haladt. Ma egy alumínium dugaljkör egyszerre lát el vízforralót, mikrohullámú sütőt és kávéfőzőt, és a régi kötések ezt már nem bírják. A figyelmeztető jelek: meleg vagy elszíneződött dugalj és kapcsoló, villogó világítás, égett szag, kiolvadt vagy megbarnult szerelvény a doboz körül.
A kötések meghúzása csak átmeneti segítség, mert a folyamat folytatódik. Tartós megoldást a rézvezetékre cserélés ad, amelyet egyszerre vagy helyiségenként is el lehet végezni. A csere során új elosztó, áram-védőkapcsolós védelem és mérési jegyzőkönyv is készül, így a hálózat a mai igényeket is biztonsággal kiszolgálja.
Ha a teljes csere egyszerre nem fér bele a költségvetésbe, a sorrendet a kockázat dönti el. Először a konyha és a nagy fogyasztók körei kerülnek sorra, mert ezeken folyik a legnagyobb áram, utána a fürdőszoba, végül a lakóterek és a világítás. Az új elosztó és az áram-védőkapcsolós védelem már az első ütemben elkészül, így a még régi körök is jobb védelmet kapnak a végleges csere idejéig.
A témáról részletesen: alumínium vezeték és a lakástűz jelei.
Társasházi lakás: ami a lakáson túl van, arról a közösség dönt
Társasházban a lakás villamos hálózata a lakáselosztótól a lakáson belüli áramkörökig a tulajdonosé, a felszálló vezeték, a lépcsőházi mérőszekrények és a közös részek hálózata viszont közös tulajdon. A lakáson belüli felújításhoz nem kell a közösség engedélye, a közös részeket érintő munkát azonban a közös képviselővel egyeztetni kell.
A teljesítménybővítés társasházban attól is függ, hogy a felszálló vezeték és az épület csatlakozása elbírja-e a többletet. Ha sok lakás bővítene egyszerre, a felszálló cseréje közös beruházás lehet. Ilyenkor az igényt és a műszaki lehetőségeket a felméréskor tisztázzuk, mielőtt bárki klímát vagy indukciós főzőlapot vásárolna.
A munkavégzést a házirendhez igazítjuk: a zajos bontást és a vésést a megengedett időszakban végezzük, a lépcsőházat tisztán hagyjuk, a lakás áramtalanítása pedig a szomszédokat nem érinti, mert a lakáselosztóban kapcsolunk le. A lépcsőházi mérőszekrényben csak a szükséges, egyeztetett munkát végezzük.
Ha a lakást eladja vagy bérbe adja, a villamos biztonsági felülvizsgálat a lakás hálózatára vonatkozik; a közös részek állapota a társasház felelőssége.
A panelépületekben a falak nagy része vasbeton, a vésés zajos és lassú. Ezért gyakran a meglévő csöveket, a falon kívüli csatornát vagy a padlószegélybe rejtett vezetést használjuk. A lakáselosztó cseréjét és a lakáson belüli áramkörök felújítását úgy ütemezzük, hogy a lakás minden este használható legyen.
Fürdőszoba: zónák, védettség, áram-védőkapcsoló
A fürdőszoba a lakás villamos szempontból legveszélyesebb helyisége: a nedves bőr ellenállása kicsi, a fém csaptelep és a lefolyó pedig jó kapcsolatot ad a földdel. Ezért a szabvány a kád és a zuhany körül zónákat határoz meg. Minél közelebb van egy pont a vízhez, annál szigorúbb, hogy milyen szerelvény és milyen védettségű lámpatest kerülhet oda.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a dugaljak a zónákon kívül kapnak helyet, a kád és a zuhany közvetlen környezetébe csak az oda megengedett, vízsugár ellen védett kivitelű szerelvény kerülhet, és a fürdőszoba áramköreit 30 mA-es áram-védőkapcsoló védi. A villanybojler, a törölközőszárító és a mosógép saját áramkört kap. Ahol szükséges, kiegészítő egyenpotenciálra hozással kötjük össze a fém szerkezeteket.
A legtöbb hibát az utólagos átalakítások okozzák: egy zuhanykabin áthelyezése után a régi dugalj hirtelen a zónába kerül, egy tükrös szekrény lámpáját hosszabbítóról táplálják, vagy a mosógép a fürdőszobai világítási körre kerül. A fürdőszoba-felújítást ezért a burkolás előtt érdemes egyeztetni a villanyszerelővel, amikor a nyomvonalak még szabadon alakíthatók.
Ha a fürdő után villamos biztonsági felülvizsgálat is kell (például eladásnál), a felújítás jegyzőkönyve és a mérések megkönnyítik a minősítést.
A szerelvények és lámpatestek védettségét az IP-kód mutatja: az első számjegy a por és a szilárd tárgyak, a második a víz elleni védelem fokát jelöli. A fürdőszobában a szerelvény helyétől függ, milyen vízvédelem szükséges: a zuhany közvetlen közelében vízsugár ellen védett kivitel kell, a zónákon kívül a szokásos szerelvény is megfelelhet. A vásárlásnál érdemes ezt figyelni, mert a díszes, de nem megfelelő védettségű lámpatestet nem tudjuk a zónába felszerelni.
Felújítás lakott ingatlanban: hogyan marad élhető a ház?
A legtöbb ügyfelünk nem tud kiköltözni a felújítás idejére. Ezért a munkát úgy szervezzük, hogy a ház vagy lakás a lehető legnagyobb részében használható maradjon. Helyiségenként vagy szintenként haladunk, és a még nem felújított részeket ideiglenesen ellátjuk árammal: a hűtő, a fagyasztó, a kazán vezérlése és az internet a munka teljes ideje alatt működik.
A napi munka végén a vésett helyeket ideiglenesen lezárjuk, a vezetékvégeket szigeteljük, a port összetakarítjuk. A bontással és véséssel járó, zajos szakaszokat előre egyeztetjük, társasházban a házirendhez igazítva. Ahol lehet, a falon kívüli csatornát vagy a meglévő védőcsöveket használjuk, hogy kevesebb vésés legyen.
A felújítás sorrendje is számít. Először az elosztót és a földelést tesszük rendbe, mert ezekre épül minden más. Utána a legnagyobb terhelésű és legkockázatosabb áramkörök jönnek – konyha, fürdőszoba –, végül a lakóterek és a világítás. Így már az első ütem után érezhetően biztonságosabb a ház.
Minden ütem végén mérünk, és a lezárt szakaszról részjegyzőkönyvet adunk, így a felújítás akár hónapokra szétosztva is ellenőrzötten halad.
Ha a ház egy időre teljesen áram nélkül marad – például a mérőhely cseréjekor vagy az új elosztó bekötésekor –, azt előre jelezzük, és a kikapcsolás idejét a lehető legrövidebbre tervezzük. A fagyasztót előtte érdemes jól lehűteni, a riasztót és a kaput pedig úgy beállítani, hogy áramszünet alatt se okozzon gondot.
Vezeték-keresztmetszet és kismegszakító: a kettő együtt működik
A kismegszakító nem a készüléket, hanem a vezetéket védi. Akkor kapcsol le, ha az áramkörön tartósan több áram folyik, mint amit a vezeték károsodás nélkül elvisel, vagy ha zárlat keletkezik. Ezért a kettőt mindig együtt választjuk ki: a keresztmetszetet a terhelés, az áramkör hossza és a fektetés módja határozza meg, a kismegszakító névleges áramát pedig a vezeték terhelhetősége.
A fektetés módja is számít. Hőszigetelésben, tetőtérben, sűrűn egymás mellett futó kábelek között a vezeték rosszabbul hűl, ezért ugyanakkora terhelésnél nagyobb keresztmetszet kell. Hosszú áramkörön a feszültségesés is nő, ami a távoli dugaljnál érezhető lehet, és a zárlati lekapcsolást is lassíthatja.
A leggyakoribb, veszélyes „házi javítás”, amikor a sokat lekapcsoló kismegszakítót nagyobbra cserélik. A lekapcsolás megszűnik, de a vezeték túlterhelődik, melegszik, a szigetelése öregszik, a kötések égnek. Ha egy áramkör rendszeresen lekapcsol, annak oka van: túl sok fogyasztó egy körön, hibás készülék vagy rossz kötés. A megoldás a terhelés szétosztása vagy új áramkör, nem a nagyobb kismegszakító.
A jelleggörbe is fontos: lakásban a világítás és a dugaljak jellemzően B, a nagy indítóáramú motoros gépek C jelleggörbéjű kismegszakítót kapnak, hogy indításkor ne kapcsoljanak le feleslegesen.
Régi hálózatoknál gyakori, hogy a vezeték keresztmetszete és anyaga nem ismert, mert a vezetékek a falban futnak, és a kötődobozok vakolat alá kerültek. Ilyenkor a dugaljaknál és a dobozokban nézzük meg, és méréssel ellenőrizzük, hogy a kismegszakító valóban illeszkedik-e a vezetékhez. Az új hálózatban minden áramkör keresztmetszetét és védelmét az áramkörlistában rögzítjük, hogy egy későbbi bővítésnél ne kelljen találgatni.
Átadás: mérési jegyzőkönyv, áramkörlista, garancia
Egy villanyszerelés attól lesz igazolhatóan jó, hogy a végén megmérjük, és a mérést dokumentáljuk. Az átadáskor mérjük a védővezetők folytonosságát, a szigetelési ellenállást, a hurokimpedanciát, az áram-védőkapcsolók kioldását, és ahol szükséges, a földelési ellenállást. Az eredmények mérési jegyzőkönyvbe kerülnek.
Átadjuk az áramkörlistát is: melyik kismegszakító melyik helyiséget, készüléket védi. Új hálózatnál vagy nagyobb átalakításnál az elosztó kapcsolási rajza is elkészül. Ezek a dokumentumok később minden villanyszerelőnek, a napelemes vagy klímás kivitelezőnek és a villamos biztonsági felülvizsgálónak is megkönnyítik a munkát.
Új villamos hálózatot az első üzembe helyezés előtt villamos biztonsági felülvizsgálattal kell minősíteni; ezt regisztrált felülvizsgálóként el is végezzük, minősítő irattal. Ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor a friss jegyzőkönyv és a minősítő irat az új tulajdonosnak, bérlőnek is biztonságot ad.
A dokumentációt elektronikusan is átadjuk, így elveszés esetén is visszakereshető. Érdemes a ház többi műszaki iratával együtt megőrizni: egy későbbi eladásnál, bérbeadásnál, biztosítási kárrendezésnél vagy egy újabb bővítésnél ez az első dokumentum, amelyet kérni fognak.
Minden munkára számlát állítunk ki, és az elvégzett munkára 5 év garanciát vállalunk. Mintát itt talál: minta jegyzőkönyv.