FőoldalVillanyszerelésPanel, társasházi lakás villanyszereléseCsaládi ház villanyszerelése, felújításaVillamos biztonsági felülvizsgálatIngatlan adás-vétel, bérbeadás: kötelező VBFMunkahelyek időszakos felülvizsgálataAutótöltő mérése, felülvizsgálataPAT: kéziszerszámok időszakos vizsgálataVízátemelő szivattyú felülvizsgálataÍgy zajlik a felülvizsgálat: minta jegyzőkönyvIrodaépületek érintésvédelme (VBF)Éttermek, konyhák érintésvédelme (VBF)Fodrászatok érintésvédelme (VBF)Kozmetikai szalonok érintésvédelme (VBF)Dohányboltok, kisüzletek érintésvédelme (VBF)SzolgáltatásokMérőóra-csere, teljesítménybővítésMérőhely karbantartásHibakeresés, hibaelhárításIpari villanyszerelésIpari elosztó kiépítéseFelvonulási terület, rendezvény áramellátásaElosztó, biztosítéktábla felújításaFöldelés kiépítéseEPH kiépítéseElektromos autótöltőPAT kéziszerszám-vizsgálatVízátemelő szivattyú felülvizsgálataIrodaépületek felülvizsgálataÉttermek, konyhák felülvizsgálataFodrászatok felülvizsgálataKozmetikai szalonok felülvizsgálataDohányboltok, kisüzletek felülvizsgálataÁrainkBlog Hol dolgozunk Ajánlatkérés +36 70 636 5720

Főoldal / Villamos biztonsági felülvizsgálat / PAT Kéziszerszámok vizsgálata

PAT Kéziszerszámok vizsgálata

Munkahelyi kéziszerszámok és hordozható gépek szabványos érintésvédelmi vizsgálata, mérési jegyzőkönyvvel. Eszközönként 2 500 Ft + ÁFA-tól, helyszíni méréssel.

Benkő Péter György regisztrált villanyszerelő
Benkő Péter György

Villamos biztonság · PAT vizsgálata · Kézi szerszámok felülvizsgálata

Fúrógép, sarokcsiszoló, elektromos csavarhúzó: ezek a villamos kéziszerszámok a munkahelyeken nap mint nap valakinek a kezében vannak. Arra viszont ritkán gondol bárki, hogy mikor esett át utoljára felülvizsgálaton? Pedig a megkopott szigetelés, a megsérült tápkábel vagy a hibás védőföldelés kívülről nem látszik, egészen addig a pillanatig, amíg valaki rossz helyen ér hozzá a géphez.

A PAT-vizsgálat, angol nevén Portable Appliance Testing, a hordozható villamos készülékek rendszeres, időszakos ellenőrzését jelenti. Nem egyszerűen egy munkabiztonsági előírás, amit teljesíteni kell: ez az egyetlen eszköz arra, hogy valóban meggyőződjünk róla, az adott készülék biztonságosan használható. Ebben a cikkben bemutatjuk, mire terjed ki a vizsgálat, melyik jogszabály írja elő, és hogyan zajlik a gyakorlatban a kalibrált célműszeres mérés.

„Egy sarokcsiszoló, amelynek szigetelése meghibásodott, vagy egy fúrógép, amelynek a tápkábele sérült, kívülről nem látszik veszélyesnek, mégis egy pillanat alatt életveszélyes lehet, amint valaki hozzáér a hibás részhez."

Jogszabályi háttér: mi írja elő a felülvizsgálatot?

A kéziszerszámok és a hordozható villamos készülékek időszakos ellenőrzése Magyarországon nem a munkáltató belátására bízott, választható lehetőség: jogszabály kötelezi rá. A kérdéssel két rendelet is foglalkozik, és a kötelezettségek pontos körét ezek együtt, egymást kiegészítve határozzák meg.

10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet

Ez a rendelet a munkaeszközök használatának biztonsági és egészségügyi követelményeit rögzíti. A 19. § (6) bekezdés a) pontja egyértelműen fogalmaz: a kéziszerszámokon és a hordozható biztonsági transzformátorokon évente szerelői ellenőrzést kell végeztetni, vagyis ezeknek az eszközöknek minden évben át kell esniük az ellenőrzésen.

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet, VMBSZ

A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ) részletesen szabályozza, milyen követelmények vonatkoznak a villamos berendezések és készülékek felülvizsgálatára. Ebben kifejezetten szerepel, hogy a villamos üzemű kéziszerszámokat és a hordozható elválasztó transzformátorokat minden évben ellenőrizni kell.

Mely eszközökre vonatkozik a kötelezettség?

Kéziszerszámok

Ide tartozik minden hálózatról működő, kézben tartott gép: az elektromos fúrógépek, a sarokcsiszolók (flex), az elektromos csavarhúzók, a rezgőcsiszolók, a körfűrészek és a szúrófűrészek is.

Hordozható transzformátorok

A hordozható biztonsági és elválasztó transzformátorok is ide tartoznak, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a kéziszerszámok biztonságos feszültségről működhessenek.

Hegesztőgépek

A hegesztőgépeket a rendszeres ellenőrzés során kiemelt figyelemmel kell kezelni, és ez egyformán igaz az inverteres és a hagyományos, transzformátoros kivitelű hegesztőkre.

Hosszabbítók, elosztók

A munkahelyen használatban lévő hordozható elosztók, hosszabbítók és kábeldobos (dobolos) hosszabbítók ugyancsak a rendszeres ellenőrzés alá eső eszközök közé tartoznak.

Mire terjed ki a PAT-vizsgálat? Kalibrált célműszerrel végzett mérések

Egy PAT-vizsgálat jóval több annál, hogy végignézzük a gépet: kalibrált célműszerrel elvégzett mérések sorozatáról van szó, ahol minden egyes lépés eredménye rákerül az adott eszköz vizsgálati lapjára. Azokat a rejtett hibákat, amelyeket szabad szemmel nem lehet észrevenni, kizárólag műszeres méréssel lehet kimutatni.

  1. Szemrevételezéses ellenőrzés: Először a tápkábelt, a csatlakozódugót, a burkolatot és a kapcsolókat nézzük végig, hogy látható-e rajtuk repedés, kopás vagy bármilyen más sérülés, illetve olyan korábbi javítás nyoma, amelyet nem szakszerűen végeztek el.
  2. A védővezető ellenállásának mérése: Ezzel azt mérjük meg, hogy a sárga-zöld PE-vezető valóban kis ellenállással kapcsolódik-e a készülék összes fémrészéhez. Ha ez a kapcsolat hiányzik vagy gyenge, a készülék hiba esetén nem vezeti el biztonságosan a hibaáramot, és a használóját áramütés érheti.
  3. Szigetelési ellenállás mérése: Itt azt vizsgáljuk, mennyire jó a szigetelés a feszültség alatt álló részek és a készülék háza, vagyis a fémtest között; a mérést jellemzően 500 V DC vizsgálófeszültséggel végezzük. Ha a szigetelési ellenállás alacsonynak bizonyul, a burkolat megérintéskor feszültség alá kerülhet, ami közvetlen veszélyt jelent a használóra.
  4. Helyettesítő szivárgási áram mérése: Azt az áramot határozzuk meg, amely a kábelből és a készülékből a védővezető felé elszivárog. Ennek különösen a kettős szigetelésű, II. osztályú eszközöknél van kiemelt jelentősége, mivel azoknál nincs PE-vezető, amely a hibaáramot elvezetné.
  5. Működési próba: Végül bekapcsoljuk a készüléket, és megnézzük, hogy rendeltetésszerűen működik-e: kipróbáljuk a kapcsolót, a fordulatszám-szabályozót és a gép minden további funkcióját is.

Tipikus mérési határértékek

  • A védővezető ellenállásának határértéke max. 0,3 Ω a PE-vezetővel ellátott, I. osztályú készülékeknél; ennél nagyobb mért érték már NEM MEGFELELT minősítést jelent
  • A szigetelési ellenállás alsó határa min. 1 MΩ az I. osztályú eszközöknél, a kettős szigetelésű, II. osztályú készülékeknél pedig min. 2 MΩ a megkövetelt legkisebb érték
  • A helyettesítő szivárgási áram megengedett legnagyobb értéke II. osztályú készüléknél max. 0,25 mA, I. osztályú készüléknél pedig max. 0,5 mA; az ennél nagyobb mért érték hibára utal
  • A méréshez használt műszer kalibrált kell, hogy legyen: a nem kalibrált műszerrel felvett értékek nem fogadhatók el érvényes dokumentációként, csak a kalibrált eszközzel mért eredmény számít

Villamos védelmi osztályok: számít, hogy melyik kategóriába tartozik az eszköz

Attól függően, hogy egy készülék melyik villamos védelmi osztályba tartozik, más méréseket kell rajta elvégeznünk, és más határértékeknek kell megfelelnie. Ezért a PAT-vizsgálat mindig azzal kezdődik, hogy megállapítjuk, az adott eszköz melyik osztályba sorolható, és ehhez igazítjuk a vizsgálat menetét.

I. osztály

Ezeknél a készülékeknél van sárga-zöld PE-védővezető, a fém ház a védőföldelésen keresztül kapcsolódik a hálózathoz. A vizsgálat náluk a védővezeték-ellenállás, a szigetelési ellenállás és a szivárgási áram mérését jelenti. Tipikus példa rá a legtöbb fúrógép és csiszoló.

II. osztály

Kettős szigetelésű készülékek, amelyekben nincs PE-vezető: a védelmet a kettős műanyag burkolat adja. Jelölésük a □, vagyis az egymásba rajzolt két négyzet. Vizsgálatuk a szigetelési ellenállás és a szivárgási áram mérésére szorítkozik. Ilyen például sok háztartási gép és az akkumulátoros szerszámok töltője.

III. osztály

Ezek a készülékek törpefeszültségről (SELV/PELV, max. 50 V AC vagy 120 V DC) működnek, ezért maga a feszültség önmagában nem jelent életveszélyt. A vizsgálatuk egyszerűsített: elegendő a tápegység oldalát ellenőrizni.

Gyakori kérdések a PAT-vizsgálatról

Mi történik, ha egy kéziszerszám nincs felülvizsgálva?

Ilyenkor több következmény is fenyeget egyszerre. Munkabiztonsági kockázat: egy hibás készülék áramütést vagy tüzet okozhat. Munkáltatói felelősség: ha baleset történik, és kiderül, hogy a kötelező időszakos ellenőrzés elmaradt, a felelősség a munkáltatót terhelheti. Hatósági következmény: a munkavédelmi hatóság egy ellenőrzés során bírságot szabhat ki, és akár azt is elrendelheti, hogy az eszközt azonnal ki kell vonni a használatból.

Ki ellenőrzi a felülvizsgálat meglétét?

Helyszíni ellenőrzést a Munkavédelmi Hatóság (jelenleg: Foglalkoztatási Felügyelőség) tarthat; az ellenőr elkérheti az eszközök vizsgálati lapjait és a felülvizsgálat teljes dokumentációját. Rajta kívül a cég saját munkavédelmi felelőse, a tűzvédelmi hatóság, illetve egy káresemény rendezésekor a biztosítótársaság is jogosult megnézni, hogy milyen állapotban vannak az eszközök, és hogy rendben van-e a hozzájuk tartozó karbantartási dokumentáció.

Akkumulátoros szerszámokra is vonatkozik a felülvizsgálati kötelezettség?

Az akkumulátoros gépeknél a szerszám maga az akkumulátor töltőfeszültségén, jellemzően 18 - 54 V DC tartományban működik. Ez a III. védelmi osztályba sorolja, így a villamos kéziszerszámokra előírt felülvizsgálati kötelezettség rá is érvényes, de csak egyszerűsített, könnyített formában.

Más a helyzet a hozzá tartozó töltővel: a hálózati töltőegység már a hálózati áramkörről üzemel, ezért I. vagy II. osztályú készüléknek számít, és rá a PAT-vizsgálat teljes terjedelmében kötelező, ugyanúgy, mint bármely hálózatról működő eszközre. Külön kockázatot hordoz ezen felül a lítium akkumulátor is: ha elhasználódott, megduzzadt vagy meghibásodott, tűz- és robbanásveszélyes lehet.

Mi számít hordozható eszköznek? Példák ágazatonként

A PAT-vizsgálat azokra a villamos eszközökre vonatkozik, amelyeket dugvillával csatlakoztatnak a hálózathoz, és használat közben mozgatják, kézben tartják, vagy egyik helyről a másikra viszik. Sokan csak a fúrógépre és a flexre gondolnak, pedig a lista ennél jóval hosszabb:

Iroda

Hosszabbítók, elosztók, laptoptöltők, asztali lámpák, vízforraló, kávéfőző, mikró, ventilátor, hősugárzó.

Műhely

Fúró, flex, ütvecsavarozó, körfűrész, hegesztőgép, kompresszor, porszívó, kézilámpa.

Szalon

Hajszárító, hajvasaló, hajvágógép, sterilizáló, melegítő eszközök, kozmetikai készülékek.

Konyha, vendéglátás

Turmixgép, kézi mixer, szeletelő, kávégép, vízforraló, hordozható főzőlap.

Építkezés

Kéziszerszámok, kábeldobok, építési hosszabbítók, reflektorok, betonvibrátor.

Oktatás, egészségügy

Projektorok, laborgépek, hordozható orvosi és ápolási eszközök.

Ha bizonytalan, hogy egy eszköz a vizsgálat körébe tartozik-e, a felmérésnél közösen összeírjuk az eszközöket, és megmondjuk, melyik mit igényel.

Az első lépés: eszközleltár és azonosítás

A PAT-vizsgálat akkor működik jól, ha minden eszköz azonosítható, és később visszakereshető, mikor vizsgálták, mi lett az eredmény. Ezért az első vizsgálatnál eszközleltárt készítünk:

  1. Összegyűjtés

    Az eszközöket egy helyre gyűjtjük, vagy helyiségenként haladunk.

  2. Azonosító

    Minden eszköz egyedi azonosítót kap, egy tartós címkén.

  3. Nyilvántartás

    Az eszköz típusa, gyártója, helye, azonosítója és a vizsgálat eredménye egy listába kerül.

  4. Következő vizsgálat

    A nyilvántartásban és a címkén is szerepel a következő vizsgálat esedékessége.

A következő vizsgálatoknál a leltár alapján haladunk, így gyorsan kiderül, ha egy eszköz hiányzik, újat vettek, vagy egy régit selejteztek. A nyilvántartást Önnek is átadjuk, hogy a munkavédelmi szakember és egy esetleges ellenőrzés is lássa.

Amit a felhasználó minden használat előtt ellenőrizhet

A PAT-vizsgálat évente történik, de a hibák közben is keletkeznek. Ezért a dolgozók kioktatásának fontos része, hogy minden használat előtt egy gyors szemrevételezéssel ellenőrizzék az eszközt:

  • A kábel: nincs-e rajta vágás, kopás, megtörés, ragasztott vagy szigetelőszalagos rész.
  • A dugvilla: nem törött-e, nem lazák-e a csapok, nincs-e égésnyom.
  • A kábel kivezetése: a kábel nem csúszott-e ki a gépből vagy a dugvillából, és látszik-e a belső vezeték.
  • A burkolat: nem repedt, nem hiányos-e, és nem lehet-e hozzáférni belső részekhez.
  • Működés: nincs-e szokatlan zaj, szag, melegedés, szikrázás.

Ha bármelyik hibát észleli, az eszközt azonnal ki kell vonni a használatból, meg kell jelölni, és javításra vagy selejtezésre kell adni. Ez a legolcsóbb balesetmegelőzés.

Hosszabbítók és elosztók: a leggyakoribb hibaforrás

A PAT-vizsgálatok tapasztalata szerint a legtöbb hibát nem a gépeken, hanem a hosszabbítókon és az elosztókon találjuk. Ennek oka egyszerű: ezeket használják a legtöbbet, ezek kerülnek a padlóra, ezekre lépnek rá, ezeket húzzák ki a kábelnél fogva, és ezeket dugják egymásba.

Sérült kábel

Széktalp, ajtó, bútor alá szorult, összecsípett kábel, amely kívülről alig látszik.

Laza érintkezők

A sokszor használt elosztóban a rugós érintkezők meglazulnak, a dugó melegszik.

Láncba kötés

Hosszabbító a hosszabbítóban: az első elosztó túlterhelődik.

Nem megfelelő hely

Beltéri elosztó kültéren, nedves helyen, vagy egy hősugárzó mellett.

A sérült hosszabbítót nem érdemes javítani, a cseréje olcsóbb és biztonságosabb. Ha a munkahelyen sok hosszabbító kell, az gyakran azt jelzi, hogy kevés a fali dugalj: ilyenkor érdemes új dugaljakat szereltetni.

Kábeldob, kézilámpa, akkutöltő: amikre kevesen gondolnak

Kábeldob

A kábeldobot terhelés alatt teljesen le kell tekerni, mert a feltekert kábel túlmelegszik. A vizsgálatnál a kábel teljes hosszát és a dob aljzatait is ellenőrizzük.

Kézilámpa, munkalámpa

Gyakran leejtik, nedves helyen használják; a burkolat és a kábel sérülése itt különösen veszélyes.

Akkumulátortöltők

Az akkus szerszámoknál a töltő a hálózati eszköz, ezt kell vizsgálni. A töltők sokszor egész nap a dugaljban vannak, melegszenek.

Hősugárzók, olajradiátorok

Nagy teljesítmény, hosszú üzemidő: a kábelük és a dugvillájuk melegedése a vizsgálatnál is kiderülhet.

Javítás után újra vizsgálni kell

Ha egy eszközt javítottak, például kábelt vagy dugvillát cseréltek rajta, a használatba vétel előtt újra meg kell vizsgálni. A javítás után éppen azok a hibák fordulhatnak elő, amelyek a legveszélyesebbek: felcserélt vezeték, be nem kötött védővezető, rosszul visszaszerelt burkolat. A javított eszközt a következő éves vizsgálatig nem szabad „vizsgáltnak” tekinteni, ha a javítás után nem mérték meg.

Bérelt és alvállalkozói eszközök

A gépkölcsönzőből bérelt eszközök vizsgálata a kölcsönző feladata, de a bérlőnek érdemes ellenőrizni, hogy a gépen van-e érvényes vizsgálati címke, és használat előtt szemrevételezni. Az alvállalkozók saját eszközeiért az alvállalkozó felel, de egy közös munkahelyen a fővállalkozó is kérheti, hogy csak vizsgált eszközt hozzanak be. Építkezéseken és telephelyeken gyakori megoldás, hogy egy kijelölt napon az összes alvállalkozó eszközét egyszerre vizsgáljuk.

Kinek a felelőssége a PAT-vizsgálat?

A munkahelyen használt villamos eszközök biztonságáért a munkáltató felel: neki kell gondoskodnia arról, hogy a dolgozók csak biztonságos, rendszeresen vizsgált eszközt használjanak. A vizsgálatot szakemberrel kell elvégeztetni, a dokumentációt meg kell őrizni, és a hibás eszközöket ki kell vonni a használatból.

A dolgozó felelőssége, hogy használat előtt szemrevételezze az eszközt, a hibát jelezze, és a hibás vagy lejárt címkéjű eszközt ne használja. A kettő együtt működik: a vizsgálat évente kiszűri a rejtett hibákat, a napi ellenőrzés pedig a használat közben keletkezőket.

Saját eszköz a munkahelyen: a dolgozó hosszabbítója is számít

Gyakori helyzet, hogy a dolgozók saját eszközöket hoznak be: egy asztali ventilátort, egy kis hősugárzót, egy vízforralót, egy telefontöltőt, egy otthonról hozott hosszabbítót. Ezek ugyanúgy a munkahely villamos hálózatára kerülnek, és egy hibájuk ugyanúgy veszélyes. Érdemes a munkahelyen szabályozni, hogy saját eszközt csak akkor lehessen használni, ha az is átesett a vizsgálaton, vagy egyszerűen biztosítani a szükséges eszközöket, hogy ne kelljen otthonról hozni. A nagy teljesítményű hősugárzók különösen veszélyesek: túlterhelhetik a hosszabbítót és az áramkört.

Mikor nem éri meg javítani?

Olcsó eszköz

Hosszabbító, elosztó, vízforraló, kis háztartási gép: a javítás drágább és kevésbé megbízható, mint egy új eszköz.

Repedt, sérült burkolat

Ha a burkolat sérült, és a belső részek hozzáférhetők, a javítás csak gyári alkatrésszel lehetséges; gyakran nem éri meg.

Ismétlődő hiba

Ha egy gép évente újra hibás, a szerkezete elöregedett.

Megéri javítani

Drágább szerszámoknál a kábel vagy a dugvilla cseréje megéri, de javítás után a gépet újra meg kell vizsgálni.

Munkavédelmi ellenőrzéskor mit kérnek?

Egy munkavédelmi ellenőrzésnél a PAT-vizsgálatról jellemzően azt kérik, hogy az eszközök vizsgálata megtörtént-e, van-e nyilvántartás, és a hibás eszközöket kivonták-e. Az eszközökön lévő címke és a nyilvántartás együtt mutatja meg, hogy a rendszer működik. Ha az ellenőr talál egy címke nélküli vagy lejárt címkéjű, használatban lévő eszközt, az hiányosságként rögzíthető, még akkor is, ha a többi eszköz rendben van.

A vizsgálati címke: mit mutat?

A vizsgálat után minden megfelelő eszközre címke kerül, amelyről a felhasználó egy pillantással látja, hogy az eszköz vizsgált, és meddig érvényes a vizsgálat. A címkén jellemzően szerepel:

Az eszköz azonosítója

Ezzel kereshető vissza a nyilvántartásban.

A vizsgálat dátuma

Mikor vizsgálták utoljára.

A következő vizsgálat

Meddig használható a következő vizsgálatig.

Az eredmény

Csak megfelelő eszköz kap érvényes címkét; a nem megfelelő eszközt jelöljük, és kivonjuk a használatból.

Ha egy eszközön lejárt a címke, vagy nincs rajta, a következő vizsgálatig nem szabad használni. Ezt a szabályt érdemes a munkahelyen mindenkivel ismertetni.

Hogyan zajlik egy PAT-nap egy cégnél?

  1. Előzetes egyeztetés

    Megbeszéljük, hány eszköz várható, hol vannak, és mikor zavarja a legkevésbé a munkát a vizsgálat.

  2. Összegyűjtés

    Az eszközöket helyiségenként vagy egy központi helyre gyűjtik; a fixen használt eszközöket a helyükön vizsgáljuk.

  3. Szemrevételezés és mérés

    Minden eszközt megnézünk és megmérünk; a hibás eszközt azonnal jelöljük, és a kapcsolattartóval egyeztetjük, mi legyen vele.

  4. Címkézés

    A megfelelő eszközök címkét kapnak.

  5. Dokumentáció

    Az eszközlista az eredményekkel, a hibás eszközök listája, és a következő vizsgálat időpontja.

Egy kisebb irodában vagy szalonban a vizsgálat egy-két óra, egy műhelyben vagy egy építkezésen tovább tart. A villamos biztonsági felülvizsgálattal egy napon is elvégezhető.

A PAT-vizsgálatok leggyakoribb hibái

  • Szigetelőszalaggal „javított” kábel: a sérült kábelt cserélni kell.
  • Kicsúszott kábel a dugvillából: a tehermentesítés nem tart, a belső vezetékek kilátszanak.
  • Szakadt védővezető: az eszköz működik, de hiba esetén a fém burkolata feszültség alá kerülhet.
  • Átalakított dugvilla: a régi, kétpólusú dugóra cserélt földelt csatlakozó.
  • Repedt burkolat: leejtett fúró, összetört hajszárító.
  • Elöregedett hosszabbító: megolvadt, elszíneződött aljzatok.
  • Házilag készített hosszabbító: nem megfelelő kábellel és csatlakozókkal.

PAT és villamos biztonsági felülvizsgálat egy kiszállással

A munkahelyek villamos biztonsági felülvizsgálata a beépített villamos berendezésre, a PAT-vizsgálat a hordozható eszközökre vonatkozik. A kettő kiegészíti egymást, és ha egyszerre esedékes, egy kiszállással, egy kapcsolattartóval, egy napon elvégezzük. A dokumentáció ilyenkor is két külön részből áll: a minősítő irat a beépített hálózatról, és az eszközlista a hordozható eszközökről. A munkahelyi felülvizsgálatról: munkahelyek időszakos villamos biztonsági felülvizsgálata.

Három eset a gyakorlatból

Iroda, 40 eszköz

Laptoptöltők, monitorok, hosszabbítók, konyhai gépek. Két hosszabbító és egy vízforraló nem felel meg; a hosszabbítókat azonnal selejtezik, a vízforralót kicserélik. Minden eszköz címkét kap, a nyilvántartást a munkavédelmi szakember is megkapja.

Asztalosműhely

Kéziszerszámok, porszívó, kompresszor, hosszabbítók. A vizsgálat egy kicsúszott kábelű körfűrészt és egy szakadt védővezetős flexet talál. A javítás után a két gépet újra megmérjük.

Fodrászszalon

Hajszárítók, vasalók, vágógépek. A legtöbb eszköz kettős szigetelésű, de egy hajszárító kábele a csatlakozásnál megtört. A szalon azonnal kicseréli, a vizsgálat a nyitás előtt, egy óra alatt lezajlik.

További kérdések

Az új eszközöket is meg kell vizsgálni?

Az új, gyári eszköz a gyártó felelősségével kerül forgalomba. A nyilvántartásba azonban érdemes felvenni, és a következő éves vizsgálatnál már a többivel együtt vizsgálni.

Mi a teendő a nem megfelelő eszközzel?

Azonnal ki kell vonni a használatból, meg kell jelölni, hogy senki ne használja tovább, és javításra vagy selejtezésre kell adni. Javítás után újra meg kell vizsgálni.

Mennyi idő alatt vizsgálnak meg egy eszközt?

Egy egyszerű eszköz vizsgálata néhány perc, a címkézéssel és a nyilvántartással együtt. Egy kisebb iroda vagy szalon egy-két óra alatt elkészül.

Kell-e a vizsgálathoz áramszünet?

Nem. Az eszközöket egyenként, a hálózatról lecsatlakoztatva mérjük, a munkahely villamos hálózata közben működik.

Mi a teendő, ha egy eszköz címkéje lejárt?

A következő vizsgálatig nem szabad használni. Ha sürgős, egy rövid kiszállással a lejárt eszközöket külön is megvizsgáljuk.

A gyártói garancia alatt álló eszközt is vizsgálni kell?

Igen, a garancia nem helyettesíti az időszakos vizsgálatot. A mérés nem bontja meg az eszközt, így a garanciát nem érinti.

Kapok-e a nyilvántartásból szerkeszthető változatot?

Igen, kérésre táblázatos formában is átadjuk az eszközlistát, hogy a következő beszerzéseket és selejtezéseket Ön is vezethesse benne.

Az otthoni eszközöket is vizsgálják?

Kérésre igen, például ha valaki egy régi gépről vagy hosszabbítóról szeretné tudni, hogy biztonságos-e. Lakossági eszközökre nincs kötelező PAT-vizsgálat.

Hegesztőgépek: miért igényelnek különös figyelmet?

A PAT-vizsgálat alá eső eszközök közül a hegesztőgépek jelentik a legösszetettebb feladatot. Ugyanabban a készülékben egyszerre található meg a kisfeszültségű hálózati rész és az ennél jóval alacsonyabb feszültségű hegesztési rész, és a dolgozók mindkét oldal közvetlen közelében végzik a munkájukat.

Mit ellenőrzünk hegesztőgépeknél külön?

  • A hálózati oldalon a szigetelési ellenállást és a védővezető folytonosságát mérjük meg
  • Megnézzük a hegesztőkábel, valamint a pisztoly vagy az elektródafogó szigetelésének állapotát is
  • Ellenőrizzük a hálózati és a hegesztési oldal egymástól való szigetelését, vagyis azt, hogy nincs-e átvezetés, átvitel a két oldal között
  • Inverteres hegesztőgépeknél külön figyelmet kap a szivárgási áram: ezek a készülékek egyenáramú, DC összetevőt is termelnek, ezért a méréshez az általánostól eltérő, speciális eljárás szükséges

Dokumentáció: mit kap a vizsgálat végén?

A vizsgálat végén minden egyes eszközről külön vizsgálati lap készül. Ezen szerepelnek a mért értékek, a készülék azonosítója, a vizsgálat napja, valamint az a dátum, amikor a következő ellenőrzés esedékes. Egy hatósági ellenőrzésnél kizárólag ez a dokumentum bizonyítja, hogy a munkáltató eleget tett a felülvizsgálati kötelezettségének.

Eszközazonosítás

A készülék neve, gyártója, sorozatszáma, leltári száma és használati helye, hogy minden eszköz egyértelműen és később is beazonosítható legyen.

Mért értékek

Az összes elvégzett mérés eredménye, vagyis a PE-ellenállás, a szigetelési ellenállás és a szivárgási áram értéke, kiegészítve a mérőműszer kalibráltságát igazoló adattal.

Minősítés

A készülék minősítése: MEGFELELT vagy NEM MEGFELELT. Ha az eszköz NEM MEGFELELT, a lapon az is szerepel, milyen hibát találtunk, és milyen intézkedés szükséges a továbbiakban.

Következő vizsgálat

A következő ellenőrzés esedékességének dátuma; ez a jogszabály szerint az esetek többségében az évente kötelező ellenőrzési határidőt jelenti.

Fontos: Az eszközre ragasztott vizsgálati matrica (a zöld a MEGFELELT, a piros a használatból kivont eszközt jelöli) csak jelzés, nem pótolja a papíron vagy digitálisan vezetett vizsgálati lapot. Ha a hatóság ellenőriz, a mért értékeket is tartalmazó dokumentációt kéri, és a matrica önmagában ehhez nem elég.

„A kalibrált célműszerrel végzett PAT-vizsgálat és a hozzá tartozó részletes dokumentáció nem pusztán egy jogszabályi előírás teljesítése: ez védi a munkáltatót és a munkavállalókat is, közösen."

Összefoglalás: mikor, kinek és miért kötelező?

Évi 1×

kötelező szerelői ellenőrzés kéziszerszámokon és hordozható transzformátorokon

0,3 Ω

max. védővezeték-ellenállás I. osztályú eszközöknél

1 MΩ

min. szigetelési ellenállás I. osztályú eszközöknél

PAT vizsgálat: Pest megye

Pest megye egész területén elvégezzük a kéziszerszámok, a hordozható villamos készülékek, a hegesztőgépek és a hosszabbítók időszakos PAT-vizsgálatát, kalibrált célműszerrel. A munkáról minden eszközhez külön vizsgálati lapot, a teljes állományról pedig összesítő dokumentációt adunk, a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet és a VMBSZ előírásainak megfelelően. NAGYOBB MENNYISÉGŰ FELÜLVIZSGÁLATRA MINDIG EGYEDI ÁRAT ADUNK!

SzolgáltatásÁr
Kiszállás20 000 Ft
PAT vizsgálat2 500 Ft + ÁFA / db- tól
Jegyzőkönyv elkéítésének díja34 990 Ft

Vonatkozó jogszabályok: a munkaeszközökről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (6) bekezdés a) pontja, valamint a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet, azaz a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ)

Kérjen ajánlatot vagy időpontot

Legyen szó felmérésről vagy ajánlatkérésről: helyszíni felméréssel, tételes árajánlattal és ingyenes tanácsadással segítünk. Igény esetén a feltárt hibákra indikatív ajánlatot is készítünk.

+36 70 636 5720
E-mail
info@villanyszereles-dunakanyar.hu
Nyitvatartás
hétköznap 8:00 - 18:00
Google
Cégprofil és értékelések
Adatkezelés
Adatkezelési tájékoztató
Hívjon most: +36 70 636 5720