FőoldalVillanyszerelésPanel, társasházi lakás villanyszereléseCsaládi ház villanyszerelése, felújításaVillamos biztonsági felülvizsgálatIngatlan adás-vétel, bérbeadás: kötelező VBFMunkahelyek időszakos felülvizsgálataAutótöltő mérése, felülvizsgálataPAT: kéziszerszámok időszakos vizsgálataVízátemelő szivattyú felülvizsgálataÍgy zajlik a felülvizsgálat: minta jegyzőkönyvIrodaépületek érintésvédelme (VBF)Éttermek, konyhák érintésvédelme (VBF)Fodrászatok érintésvédelme (VBF)Kozmetikai szalonok érintésvédelme (VBF)Dohányboltok, kisüzletek érintésvédelme (VBF)SzolgáltatásokMérőóra-csere, teljesítménybővítésMérőhely karbantartásHibakeresés, hibaelhárításIpari villanyszerelésIpari elosztó kiépítéseFelvonulási terület, rendezvény áramellátásaElosztó, biztosítéktábla felújításaFöldelés kiépítéseEPH kiépítéseElektromos autótöltőPAT kéziszerszám-vizsgálatVízátemelő szivattyú felülvizsgálataIrodaépületek felülvizsgálataÉttermek, konyhák felülvizsgálataFodrászatok felülvizsgálataKozmetikai szalonok felülvizsgálataDohányboltok, kisüzletek felülvizsgálataÁrainkBlog Hol dolgozunk Ajánlatkérés +36 70 636 5720

Főoldal / Blog / Mérőhely szabványosítás és teljesítménybővítés: mikor kell…

Mérőhely szabványosítás és teljesítménybővítés: mikor kell, mit kér az áramszolgáltató, hogyan intézzük?

Hőszivattyú, elektromos autó, napelem vagy egyszerűen egy régi, korrodált mérőszekrény: összeszedtük, mikor kötelező a mérőhely szabványosítás, mi a folyamat, és miben tudjuk levenni a terhet a válláról.

Benkő Péter György regisztrált villanyszerelő
Benkő Péter György

Mérőhely és teljesítmény

A mérőhely szabványosítás az a munka, amivel a fogyasztásmérő szekrényt, a mérő előtti és utáni vezetékezést és a védelmet az áramszolgáltató aktuális előírásaihoz igazítjuk. Enélkül a szolgáltató nem növeli a rendelkezésre álló teljesítményt, nem cserél mérőt, és nem köt vissza egy régóta kikapcsolt fogyasztási helyet.

A teljesítménybővítés és a mérőhely szabványosítás a gyakorlatban kéz a kézben jár. Ha a családi házba hőszivattyú vagy elektromos autó töltő kerül, az 1×32 A-es régi csatlakozás kevés, és az új háromfázisú teljesítményhez a szolgáltató csak szabványos mérőhelyet fogad el.

Ebben a cikkben végigvesszük, mikor kell mérőhely szabványosítás, mit ír elő a szolgáltató, milyen lépésekből áll az ügyintézés, és mennyi időt kell rá szánni. Budapesten és Pest megyében a helyszíni kivitelezést és a teljes szolgáltatói ügyintézést egy kézben vállaljuk.

Új, szabványos mérőszekrény a mérőhely szabványosítása után.
Új, szabványos mérőszekrény a mérőhely szabványosítása után.

Mikor kötelező a mérőhely szabványosítás?

A mérőhely szabványosítás jellemzően nem a tulajdonos ötlete, hanem a szolgáltató feltétele valamilyen változáshoz. A leggyakoribb kiváltó okok:

  • Teljesítménybővítés: egyfázisúról háromfázisúra váltás, vagy a főbiztosíték névleges áramának növelése, például 1×32 A-ről 3×32 A-re.
  • Napelemes rendszer: az ad-vevő mérő beépítése előtt a mérőhelynek meg kell felelnie a hatályos előírásnak.
  • Elektromos autó töltő, hőszivattyú, elektromos fűtés: a megnövekedett igény bővítést, a bővítés szabványosítást hoz.
  • Új fogyasztási hely: építkezésnél az ideiglenes, majd a végleges mérőhely kialakítása.
  • Régi, balesetveszélyes mérőhely: a szolgáltató a mérőcsere vagy leolvasás során felszólíthat a mérőhely szabványosítására.
  • Külön mérés: lakás megosztása, albérlet, üzlethelyiség leválasztása saját mérővel.

Ha a mérőhely a fenti okok egyike miatt módosul, a szolgáltató a hatályos mérőhelyi előírását kéri számon, függetlenül attól, hogy a régi mérőhely mennyire volt rendben a saját korában.

Mit ír elő a szolgáltató a szabványosításnál?

A mérőhely szabványosítás követelményeit az áramhálózati engedélyes mérőhelyi kivitelezési előírása rögzíti, amely a MSZT szabványaira és a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendeletre épül. A legfontosabb műszaki követelmények:

Elhelyezés

A mérőszekrény közterületről vagy a telekhatáron hozzáférhető helyen legyen, hogy a leolvasás és a kikapcsolás a fogyasztó jelenléte nélkül is lehetséges legyen. Családi háznál ez jellemzően a kerítésbe vagy a ház utcai homlokzatára szerelt szekrény.

Szekrény és plombálhatóság

Szolgáltató által elfogadott típusú, plombálható mérőszekrény, amelyben a mérő előtti rész és a fogyasztói rész elválik egymástól.

Mérő előtti védelem

Kismegszakító a kért teljesítménynek megfelelő névleges árammal, a szolgáltató által plombálva. Ez határozza meg a rendelkezésre álló teljesítményt.

Vezetékezés

A mérőhelyi vezetékek keresztmetszete a teljesítményhez igazodik, a fogyasztói főelosztó felé menő vezeték védőcsőben vagy kábelként, mechanikai védelemmel fut.

Földelés és érintésvédelem

A mérőhely földelése és a nullázás kialakítása a szabványosítás része. A hiányzó földelő önmagában is elutasítási ok.

Fontos: a szolgáltató előírása időről időre változik. A pontos, hatályos követelményt a felmérés napján ellenőrizzük, ezért a régi, „nekem így mondták" alapú megoldásokat nem építjük be.

A mérőhely szabványosítás és bővítés lépései

A mérőhely szabványosítás két részből áll: a helyszíni kivitelezésből és a szolgáltatói ügyintézésből. Az egyik a másik nélkül nem működik, ezért mindkettőt vállaljuk.

  1. Felmérés. Megnézzük a meglévő mérőhelyet, a csatlakozóvezetéket, a földelést, és egyeztetjük a kívánt teljesítményt.
  2. Igénybejelentés. A szolgáltatónál benyújtjuk a teljesítménybővítési vagy új bekötési igényt a szükséges rajzzal és nyilatkozatokkal.
  3. Szolgáltatói ajánlat. A szolgáltató műszaki-gazdasági tájékoztatót ad, amelyben a hálózati csatlakozási díj és a feltételek szerepelnek.
  4. Kivitelezés. Új szekrény, mérő előtti védelem, vezetékezés, földelés, fogyasztói főelosztó csatlakozás elkészítése.
  5. Készre jelentés. A regisztrált szerelő nyilatkozatával és a mérési jegyzőkönyvvel bejelentjük a kész mérőhelyet.
  6. Szolgáltatói ellenőrzés és mérőcsere. A szolgáltató munkatársa ellenőrzi a mérőhelyet, felszereli vagy cseréli a mérőt, és plombál.

A kivitelezés maga egy családi háznál jellemzően egy munkanap. A szolgáltatói átfutás ennél hosszabb, több hét is lehet, ezért a mérőhely szabványosítás tervezésénél ezt is számoljuk.

Teljesítménybővítés: mekkora teljesítmény kell, és mit jelent a szabványosításban?

A teljesítménybővítés lényege a mérő előtti kismegszakító névleges áramának emelése, vagy a háromfázisú csatlakozás kialakítása. A mérőhely szabványosítás ezt a lépést teszi lehetővé. Néhány tájékoztató érték:

  • 1×32 A: régi lakások és házak tipikus egyfázisú csatlakozása, kb. 7 kW. Gázfűtéses háznál sokszor elég, elektromos fűtéshez kevés.
  • 3×16 A vagy 3×20 A: kisebb háromfázisú csatlakozás, kb. 11 - 14 kW, klíma és bojler mellé általában elegendő.
  • 3×32 A: hőszivattyús, elektromos autót töltő vagy indukciós főzőlapos családi ház jellemző igénye, kb. 22 kW.
  • 3×50 A és felette: több lakás, műhely, kisebb ipari fogyasztó; ide már részletesebb szolgáltatói egyeztetés kell.

Tanácsunk: a bővítést egyszerre érdemes megcsinálni a várható 5 - 10 éves igénnyel, mert a szabványosítás és az ügyintézés költsége nagyrészt független a kért amper értéktől, a többszöri bővítés viszont minden alkalommal újra fizetendő.

Mennyibe kerül a mérőhely szabványosítás?

A mérőhely szabványosítás költsége három részből áll, és ezeket érdemes külön látni az ajánlatban:

  • Kivitelezési munkadíj és anyag: mérőszekrény, kismegszakítók, vezeték, földelő, védőcső, rögzítés. Ezt tételes ajánlatban adjuk meg.
  • Ügyintézés: igénybejelentés, rajz, nyilatkozatok, készre jelentés és a szolgáltatóval való egyeztetés.
  • Szolgáltatói díjak: a hálózati csatlakozási díj, amelyet a szolgáltató közvetlenül a fogyasztónak számláz a kért teljesítmény alapján. Ez nem a mi díjunk, de a tájékoztatóban jelezzük a várható mértékét.

Az ajánlatot mindig felmérés után adjuk, mert a régi csatlakozóvezeték állapota, a szekrény helye és a földelő hiánya jelentősen befolyásolja a munkát. Tájékoztató díjaink az Áraink oldalon találhatók.

Tipikus hibák, amik miatt elutasítják a szabványosított mérőhelyet

A szolgáltatói ellenőrzésen a leggyakrabban ezek miatt bukik el egy mérőhely szabványosítás, ha nem szakember végezte:

  • nem elfogadott típusú vagy nem plombálható szekrény;
  • a mérő előtti kismegszakító névleges árama nem egyezik a bejelentett igénnyel;
  • hiányzó vagy mérhetetlenül rossz földelés;
  • a fogyasztói vezeték mechanikai védelem nélkül, szabadon fut;
  • a szekrény nem hozzáférhető a telekhatárról, vagy túl magasan, túl alacsonyan van;
  • hiányzó regisztrált szerelői nyilatkozat vagy mérési jegyzőkönyv.

Ezek mindegyike újabb kiszállást és heteket jelent. Mi a szolgáltatói ellenőrzés előtt saját magunk is átvesszük a mérőhelyet, hogy az első alkalommal átmenjen.

Ki mit csinál a mérőhely szabványosításnál?

A mérőhely szabványosításnál három szereplő dolgozik együtt: Ön mint felhasználó, a regisztrált villanyszerelő és az áramszolgáltató (a mi környékünkön jellemzően az E.ON vagy az MVM). Sok félreértés abból adódik, hogy nem világos, melyik munka kié. Röviden:

A felhasználó (Ön)

Ön kéri a többletteljesítményt vagy az új bekötést, Ön köti a szerződést a szolgáltatóval, és a mérőhelyet a saját költségén kell kialakíttatnia. A mérőszekrény és a benne lévő szerelvények (sorkapcsok, vezetékek, kábelbevezetők, tömszelencék) a felhasználói, méretlen hálózat részei, tehát nem a szolgáltatóéi.

A regisztrált villanyszerelő (mi)

Kiválasztjuk és beépítjük a szolgáltató által elfogadott mérőszekrényt, elkészítjük a mérő utáni, úgynevezett mért részt a ház elosztójáig, kialakítjuk a földelést, megmérjük a kész berendezést, és nyilatkozunk arról, hogy minden az előírások szerint készült. A szolgáltató felé az ügyintézést is mi visszük.

Az áramszolgáltató

Megadja a csatlakozás feltételeit, ellenőrzi a kész mérőhelyet, bekapcsolja a mérő előtti részt, felszereli a mérőt, és plombálja a szekrényt. A mérő az ő tulajdona: rajta csak a szolgáltató vagy az általa megbízott szerelő dolgozhat.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mért részt mi előkészítjük, a szolgáltató szerelői elvégzik a saját munkájukat, utánuk pedig rákötünk. Fontos: E.ON-területen a régi mérőhely mérőóráját áttenni az új szekrénybe tilos, ezt a villanyszerelő nem teheti meg. A mérőt mindig a szolgáltató szereli fel. Ha valaki azt ígéri, hogy „gyorsan átrakja a villanyórát”, az szabálytalan munkát ígér.

A mérőszekrény kiválasztása: mire figyelünk?

A mérőszekrény nem egyszerű doboz. A szolgáltatók típusszekrényeket fogadnak el: ezek gyártói tanúsítvánnyal és szerelési leírással kerülnek forgalomba, és a beépítésük után a szolgáltató átvétele is egyszerűbb. Ha valaki nem típusszekrényt szeretne, ahhoz a jogosult tervező kiviteli terve kell, amelyet a szolgáltatónak még a szerelés előtt el kell fogadnia. Ezért a gyakorlatban szinte mindig típusszekrényt építünk be.

A kiválasztásnál ezeket nézzük:

Egy vagy három fázis, egy vagy két mérő

A szekrény egyfázisú vagy háromfázisú mérésre készül, és ha H tarifás vagy vezérelt mérés is lesz, a második mérőnek és a vezérlőkészüléknek is hely kell. Ezt a szekrény megrendelése előtt el kell dönteni, mert utólag nem bővíthető.

Plombálható, mégis leolvasható

A fedél vagy az ajtó zárópecséttel lezárható, és eltakarja a bekötéseket. A mérő állása és a vezérelt mérő kapcsolási állapota a plomba bontása nélkül is leolvasható és ellenőrizhető legyen.

Kezelhető kismegszakító

A felhasználó a mérő előtti kismegszakítónak csak a karjához fér hozzá: le- és visszakapcsolni tudja, a bekötéséhez nem. Így áramszünet vagy hiba esetén nem kell a szolgáltatóra várni a visszakapcsoláshoz.

Védettség az időjárás és a sérülés ellen

Kültéren a szekrénynek az esőt, a port, a napsütést és az ütést is el kell viselnie. A szolgáltató előírja a szekrény védettségét; ennél gyengébb szekrényt nem építünk be.

Egy légtér, egy felhasználó

Egy szekrényrészben lehetőleg csak egy felhasználó mérője és tartozékai lehetnek. A ház mért főelosztója egybeépíthető a mérőszekrénnyel, de nem lehet vele egy légtérben.

Fémszekrénynél korrózió- és érintésvédelem

A fémszekrénynek egész élettartamára szóló korrózióvédelem és érintésvédelem kell. A műanyag típusszekrény ezt a gondot leveszi a vállunkról.

A helyét is gondosan választjuk meg. A mérő ne kerüljön közvetlenül a gázmérő vagy fém víz- és gázcsövek mellé, és ha ez nem kerülhető el, a fém részek járulékos szigetelést kapnak. A szekrény olyan magasságba kerül, ahol a mérő kényelmesen leolvasható és a kismegszakító kezelhető, körülötte pedig marad hely a szereléshez. Ha a szekrény ajtó mögé kerülne, az ajtó nyílását korlátozni kell, hogy ne verje meg a szekrényt.

Szabadvezetékes vagy földkábeles csatlakozás: mi változik a mérőhelyen?

Hogy hová kerülhet a mérőszekrény, azt elsősorban az dönti el, hogyan érkezik az áram a házhoz. Az alapszabály: a mérőhely a csatlakozási pont közelében, lehetőleg a telekhatáron legyen, hogy a szolgáltató a felhasználó jelenléte nélkül is leolvashassa és szükség esetén lekapcsolhassa. A végleges helyet mindig a szolgáltató tájékoztatója szerint, a csatlakozási dokumentáció elfogadásakor rögzítjük.

Szabadvezetékes csatlakozás

Az oszlopról érkező vezetéket a ház falán (falitartóval, tetőtartóval, fali horoggal) vagy egy saját oszlopon fogadják. Ilyenkor a mérőhely jellemzően a ház külső falára kerül, közterületről látható helyre. Ha a tetőtartó vagy a falitartó elöregedett, korrodált, a szabványosításnál ezt is rendbe kell tenni, mert a csatlakozóvezeték mechanikai terhelése ide adódik át.

Földkábeles csatlakozás

Ha az utcában földkábeles a hálózat, vagy a ház földkábellel csatlakozik, a mérőszekrény legtöbbször a telekhatárra, a kerítésbe kerül. A szekrénytől a házig a mért fővezeték földkábelként fut, a háznál pedig saját földelés és a ház elosztója várja.

Szabadvezetékről földkábelre

Gyakori kérés, hogy a ház falán lógó vezeték helyett földkábel legyen. Ez a szolgáltatóval egyeztetett átalakítás: a leágazás módját és a mérőhely új helyét a szolgáltató hagyja jóvá.

A kerítésbe kerülő szekrénynek van egy következménye, amit sokan nem tudnak: a mérő és a ház között egy hosszabb mért szakasz jön létre, amelynek a végén, a háznál önálló földelésre van szükség. Erről lent, a „Földelés a mérőhelynél” részben írunk, a földelő kiépítéséről pedig a földelés kiépítése oldalon.

Több lakás, több mérő egy telken

Ikerháznál, kétlakásos háznál vagy osztatlan közös tulajdonnál gyakran több mérő kerül egy telekre. Ilyenkor néhány dologra különösen figyelni kell:

  • Csoportos elhelyezés: néhány lakásos épületnél a mérőszekrények elsősorban a telekhatárra, a csatlakozási pont közelébe kerülnek, egymás mellé, modulszerűen összeépítve.
  • Tartós jelölés: minden mérőnél egyértelműen és tartósan jelölni kell, melyik lakás vagy felhasználási hely fogyasztását méri. Csere, hiba vagy leolvasás esetén ez óriási segítség.
  • Külön mért fővezeték mindenkinek: minden mérőtől a saját lakás elosztójáig önálló vezeték fut, saját nullavezetővel. A nullavezetőket nem szabad közösíteni, és egy lakás mért vezetéke nem vezethető át a másik lakás helyiségein úgy, hogy ott hozzáférhető legyen.
  • Közös rész, közös döntés: ha a bővítés a közös csatlakozást vagy a közös szekrényt érinti, a többi tulajdonos hozzájárulása is kell.

Társasháznál a mérők jellemzően a lépcsőházban, szintenként vagy épületrészenként csoportosítva vannak, mindenki által hozzáférhető helyen. Ott a lakás bővítése sokszor nem a lakásban, hanem a közös felszálló vezetéken múlik: erről a mérőóra-csere oldalon írunk részletesen.

A mért fővezeték: a mérőtől a ház elosztójáig

A mért fővezeték az a szakasz, amely a mérőtől a ház vagy a lakás elosztójáig viszi az áramot. Teljesítménybővítésnél gyakran ez a szűk keresztmetszet: hiába lesz 3×32 amperes a csatlakozás, ha a mérőtől a házig egy régi, vékony vezeték fut. A szolgáltató a bővítés feltételeinél ezt is vizsgálja, ezért a felmérésen mi is megnézzük.

A jó mért fővezeték ismérvei:

Megfelelő keresztmetszet

A vezetéknek az új teljesítményt melegedés nélkül kell bírnia, és a feszültségesés sem lehet túl nagy, főleg hosszú, kerítéstől házig tartó szakasznál. A keresztmetszetet az igényelt áramhoz, a vezeték hosszához és a fektetés módjához igazítjuk.

Toldás nélkül

A mért fővezetéket egy darabban, megszakítás és toldás nélkül kell elkészíteni. A toldás a leggyengébb pont, ráadásul illetéktelen leágazásra is lehetőséget adna.

Saját védőcsőben, saját nullavezetővel

Minden mért fővezeték-rendszer saját védőcsőben vagy köpenyes kábelként fut, és saját nullavezetővel rendelkezik. Ha egy felhasználási helyet több mérő lát el (például nappali és H tarifás mérő), mindegyik mérőtől külön nullavezető megy a hozzá tartozó elosztóig.

Rézvezető, gondos végszerelés

A mért fővezeték sodrott rézvezető, a vezetékvégeket préselt érvéghüvellyel szereljük. A mérőbe kötött végek kialakítását a szolgáltató előírása határozza meg.

Földben: kábel, védőcső, nyomvonal

Kerítéstől házig földkábelt fektetünk, a talajban védőcsőben, a közművek nyomvonalától távol. A nyomvonalat érdemes lefotózni és megjegyezni, hogy egy későbbi kerti munka ne vágja el.

Ha a régi mért fővezeték alumínium, elöregedett vagy a bővítéshez kevés, a szabványosítással együtt cseréljük. Ez a munka legtöbbször kevesebb gonddal jár, mint amennyit a tulajdonosok előre gondolnak, főleg ha a ház felé úgyis új kábel kell.

Amperbővítés: így számoljuk ki, mennyi kell valójában

A leggyakoribb kérdés a felmérésen: „Mennyi amper kell nekem?” A válaszhoz nem elég összeadni a készülékek teljesítményét, mert a ház készülékei soha nem mennek egyszerre teljes teljesítménnyel. Mi így számolunk:

  1. A nagy fogyasztók listája

    Összeírjuk azokat a készülékeket, amelyek sokáig, nagy teljesítménnyel mennek: hőszivattyú, elektromos fűtés, villanybojler, indukciós főzőlap, sütő, klíma, autótöltő, szauna, medence. A kis fogyasztók (világítás, tévé, számítógép) a végeredményen alig változtatnak.

  2. Mi megy egyszerre?

    A téli estén egyszerre fűt a hőszivattyú, főz a főzőlap, és este töltődik az autó. Ezt a legrosszabb, de életszerű helyzetet nézzük. A bojler éjjel, vezérelt áramról melegíthet, az autó is tölthet éjjel: ami időben eltolható, az csökkenti az igényt.

  3. Amperre váltás

    Egy fázison 1 amper nagyjából 230 watt. Egy 3×25 amperes csatlakozás így körülbelül 3 × 25 × 230 ≈ 17 kilowattot ad, ha a terhelés a három fázison egyenletesen oszlik meg.

  4. Tartalék a jövőre

    Ha néhány éven belül napelem, hőszivattyú vagy második autó várható, azt most számoljuk bele. A szabványosítás munkája nagyrészt független a kért ampertől, a későbbi újabb bővítés viszont újra ügyintézéssel jár.

Két ügyes eszköz csökkentheti a szükséges ampert. Az egyik a terheléskezelés: sok autótöltő képes figyelni a ház fogyasztását, és ha a hőszivattyú vagy a főzőlap sokat vesz fel, magától visszaveszi a töltőáramot. A másik a vezérelt vagy H tarifás mérés, amely a fűtést vagy a bojlert külön mérőről, kedvezőbb tarifán látja el. Hogy ezek közül mi éri meg, a mérőóra-csere oldalon részletesen leírjuk.

Jó tudni: a túlbiztosítás sem jó megoldás. A nagyobb csatlakozás nagyobb díjjal jár, és ha a ház belső hálózata nem bírja, a nagyobb mérő előtti kismegszakító csak elfedi a problémát. A cél a valódi igényhez illő, tartalékkal számolt érték.

Háromfázisú bővítés után: a fázisok elosztása

Az egyfázisúról háromfázisúra váltás nem ér véget a mérőhelynél. A háromfázisú csatlakozás akkor működik jól, ha a ház fogyasztói a három fázison nagyjából egyenletesen oszlanak meg. Ha minden nagy fogyasztó ugyanarra a fázisra kerül, akkor az a fázis hamar eléri a határát, és a mérő előtti kismegszakító azon a fázison lekapcsol, miközben a másik kettő szinte terheletlen.

Ezért a bővítéssel együtt a ház elosztóját is átnézzük:

  • Háromfázisú készülékek: a háromfázisú hőszivattyú, autótöltő vagy főzőlap mindhárom fázist egyenletesen terheli, ezekkel a legkönnyebb a dolgunk.
  • Egyfázisú nagy fogyasztók szétosztása: a bojler, a sütő, a klíma, a mosógép és a szárítógép különböző fázisokra kerül, hogy ne egymás mellett, egy fázison terheljenek.
  • Áramkörök átrendezése: a régi, egyfázisú házban minden áramkör egy fázisról megy. Az átállásnál az áramköröket a fázisok között újraosztjuk, és ezt az elosztó feliratozásán is jelöljük.
  • A nullavezető terhelése: egyenetlen terhelésnél a nullavezetőn is folyik áram. Ezért a nullavezető állapota és bekötése a háromfázisú rendszerben különösen fontos; egy laza nullavezető-kötés a készülékek tönkremenetelét okozhatja.

A régi, egyfázisú házak elosztója sokszor nem alkalmas a háromfázisú átállásra. Ilyenkor a szabványosítással együtt új elosztót javaslunk, áram-védőkapcsolóval és feliratozott áramkörökkel.

Bírja a ház? Amit a bővítés előtt a házban is megnézünk

A szolgáltató a mérőhelyig foglalkozik a bővítéssel, a ház belső hálózatáért viszont a tulajdonos felel. Egy nagyobb csatlakozás csak akkor ér valamit, ha a mögötte lévő hálózat is biztonságosan bírja. A felmérésen ezért a házban is megnézünk néhány dolgot:

A ház elosztója

Van-e benne hely, áram-védőkapcsoló, korszerű kismegszakító, és elbírja-e az új terhelést. A régi olvadóbiztosítós vagy fa lapra szerelt táblát a bővítés előtt cserélni kell.

A védelmek összhangja

Hiba esetén mindig a hibához legközelebbi védelemnek kell lekapcsolnia, ne a mérő előtti kismegszakítónak. Ha a ház elosztójában nagyobb névleges áramú védelem van, mint a mérő előtt, egy zárlat az egész házat sötétbe borítja.

A nagy fogyasztók áramkörei

A hőszivattyú, az autótöltő és a főzőlap önálló, megfelelő keresztmetszetű áramkört és saját védelmet kap. A meglévő dugaljáramkörre nem köthetők.

Régi alumínium vezetékek

A régi alumínium hálózat kötései a nagyobb terhelés alatt melegedhetnek. Ha a ház hálózata régi, a bővítést érdemes a hálózat felújításával összekötni.

Földelés és EPH

A nagyobb teljesítményű készülékek és a napelem csak működő védővezetővel, földeléssel és egyenpotenciálra hozással biztonságosak.

Nem mindig kell mindent egyszerre megcsinálni. A felmérés után megmondjuk, mi szükséges most a bővítéshez, és mi az, ami ráér, de érdemes betervezni.

Földelés a mérőhelynél: PEN-vezető, szétválasztás, fő földelősín

A mérőhely szabványosításának egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható része a földelés. A szolgáltató hálózatán a nullavezető és a védővezető egy közös vezetőben, a PEN-vezetőben érkezik. A házban ezt a két feladatot szét kell választani: a nullavezető az áram visszavezetésére, a védővezető kizárólag a biztonságra szolgál.

A PEN-vezető földelése

Az MSZ 447:2019 szerint a csatlakozó főelosztóban vagy a méretlen főelosztóban a PEN-vezető potenciálját önállóan is számottevő, lehetőleg legfeljebb 10 ohmos földeléshez kell rögzíteni, és a földelés mérését a zárópecsét bontása nélkül kell tudni elvégezni. Ha a mért főelosztó az épületen kívül van, például a kerítésben, az épületbe lépésnél is kell egy számottevő földelés: ez a fő földelőkapocs, amely lehet a ház betonalap-földelője vagy egy rúdföldelő.

A szétválasztás szabályai

  • Egy helyen válik szét: a nullavezető és a védővezető ott válik ketté, ahol a rendszer négyvezetősből ötvezetősre vált. A szétválasztás helyét a mérőhely és a ház elosztójának elrendezése határozza meg.
  • Utána soha nem érhetnek össze: a szétválasztás után a nullavezetőt és a védővezetőt sehol nem szabad újra összekötni. Ha mégis összeérnek, a védővezetőn üzemi áram folyik, és az áram-védőkapcsoló sem működik helyesen.
  • A PEN-vezetőbe nem kerülhet kapcsoló: a PEN-vezetőt nem szabad kapcsolóval vagy biztosítóval megszakítani, csak szerszámmal bontható kötés lehet benne. Ha a PEN megszakad, a fém készülékházakon veszélyes feszültség jelenhet meg.
  • A földelővezető a plombán kívül: a földelővezetőt úgy kötjük a fő földelősínre, hogy a földelés a zárópecsét bontása nélkül mérhető és ellenőrizhető legyen.

Mi kapcsolódik a fő földelősínre?

A fő földelősín a ház földelőrendszerének csomópontja. Ide fut a földelővezető, a ház védővezetői, az egyenpotenciálra hozó (EPH) vezetők a fém víz-, gáz- és fűtéscsövekről, és ha van, a villámvédelem és a túlfeszültség-levezető földelése is. Ezért a mérőhely szabványosításakor gyakran az EPH kiépítését is elvégezzük.

A régi házak egy részében nincs önálló földelő, vagy a „földelés” egy vízcsőre van kötve. Ilyenkor a szabványosítással együtt új földelőt építünk; a szonda kiépítéséről és áráról a földelés kiépítése oldalon írunk részletesen.

Mit néz meg a szolgáltató, és mi történik, ha hibát talál?

A kész mérőhelyet a regisztrált villanyszerelő jelenti készre a szolgáltatónál. A készre jelentéshez kivitelezői nyilatkozat tartozik, amelyben a villanyszerelő aláírásával vállalja, hogy a mérőhely, a méretlen és a mért fővezeték, a ház elosztója és az érintésvédelem az előírások szerint készült, és a berendezés feszültség alá helyezhető. Ez komoly felelősség, ezért mi a nyilatkozat előtt magunk is végigmérjük a berendezést.

A szolgáltató ellenőre a helyszínen jellemzően ezt nézi:

  • a jóváhagyott terv vagy csatlakozási dokumentáció szerint készült-e a mérőhely;
  • a kivitelezés megfelel-e a szabványoknak és a szolgáltató műszaki előírásainak;
  • megvan-e az érintésvédelem, és milyen módon;
  • megfelel-e a mérőhely az elhelyezési és megjelenési követelményeknek.

A szolgáltató kifogást emelhet akkor is, ha a mért hálózaton hiányos a földelőberendezés, nincs vagy hiányos az egyenpotenciálra hozás, hiányoznak az érintésvédelmi és túláramvédelmi eszközök, vagy a vezetékek nem megfelelőek (gyenge szigetelés, szabálytalan színjelölés, túl kicsi keresztmetszet, rossz kötések).

Ha az ellenőr hibát talál, a hibákat írásban, hibajegyzékben kapja meg a felhasználó. A javítás után új ellenőrzés kell, ami újabb időpontot és heteket jelenthet. Ezért fontos, hogy a mérőhely elsőre megfeleljen: a mi célunk mindig az, hogy a szolgáltató első kiszállásán átmenjen.

Plomba és mérőóra: amihez csak a szolgáltató nyúlhat

A mérőszekrény plombái (zárópecsétjei) a szolgáltató nyilvántartásában szerepelnek. Bontásuknak szigorú rendje van:

Tervezett munkánál

A regisztrált villanyszerelő a plomba bontását előre bejelenti a szolgáltatónál, a nevével és a regisztrációs számával. Meg kell adni, hány plombát és melyeket kell eltávolítani. Az eltávolított plombákat a helyszínen, összegyűjtve kell hagyni, az újraplombálás pedig díjköteles.

Veszélyhelyzetben

Életveszély, testi épséget vagy vagyont fenyegető veszély elhárításakor a plomba előzetes engedély nélkül is bontható, de ezt a szolgáltatónak haladéktalanul jelenteni kell.

A mérőóra

A fogyasztásmérőn hibaelhárítást, javítást, ellenőrzést csak a szolgáltató vagy az általa megbízott szerelő végezhet. E.ON-területen a mérőórát a régi mérőhelyről az újba áttenni tilos.

A hitelesítési pecsétek

A mérő hitelesítési pecsétjeit eltávolítani tilos.

A tulajdonos számára ebből annyi a lényeg: a plombát soha ne bontsa meg, és ne engedje, hogy bárki „bejelentés nélkül, gyorsan” megbontsa. A plombasértés komoly következményekkel járhat, a szabálytalan vételezés gyanúja pedig még akkor is kellemetlen, ha valójában csak egy javítás történt.

Mit kell Önnek elintéznie? Rövid lista

Az ügyintézés nagy részét átvállaljuk, néhány dolog azonban csak a tulajdonoson vagy a felhasználón múlik. Hogy ne akadjon el semmi, ezeket érdemes előre összekészíteni:

  1. Adatok a villanyszámláról

    A felhasználási hely azonosítója, a szerződő neve és a mérő gyári száma. Ezek nélkül a szolgáltató nem tudja azonosítani a bővítendő helyet.

  2. Meghatalmazás

    Ha az igénybejelentést és az egyeztetést mi intézzük, ehhez az Ön meghatalmazása kell.

  3. Hozzájárulások

    Bérlakásnál a tulajdonos, társasháznál és osztatlan közös tulajdonnál a közös képviselő vagy a többi tulajdonos hozzájárulása kellhet, ha a munka közös részt érint.

  4. A szolgáltatói ajánlat elfogadása

    A műszaki-gazdasági tájékoztatót a szolgáltató Önnek küldi. Ha elfogadja, és befizeti a csatlakozási díjat, indulhat a kivitelezés.

  5. Hozzáférés a helyszínhez

    A munka napján és a szolgáltatói ellenőrzéskor a mérőhely, a ház elosztója és a földelés helye legyen szabadon megközelíthető.

  6. A szerződésmódosítás aláírása

    A bővítés végén a szolgáltatóval kötött szerződés is módosul; ezt Önnek kell aláírnia.

Ha bármelyikben bizonytalan, a felmérésen végigvesszük. A munka menetéről, a helyszíni munkanapról és az árakról a mérőóra-csere, teljesítménybővítés oldalon is írunk.

Gyakori kérdések

Mi az a mérőhely szabványosítás?

A fogyasztásmérő szekrény, a mérő előtti védelem, a vezetékezés és a földelés átalakítása az áramszolgáltató hatályos mérőhelyi előírása szerint. Teljesítménybővítés, napelem, mérőcsere vagy új bekötés előtt a szolgáltató ezt feltételként írja elő.

Mennyi ideig tart a teljesítménybővítés?

A helyszíni kivitelezés jellemzően 1 munkanap. A szolgáltatói ügyintézés, az ajánlat, a készre jelentés és a mérőcsere együtt azonban több hetet vesz igénybe, ezért érdemes időben elindítani.

Ki intézi az áramszolgáltatónál az ügyintézést?

Vállaljuk a teljes ügyintézést: igénybejelentés, rajz, regisztrált szerelői nyilatkozat, készre jelentés és egyeztetés a szolgáltató ellenőrével. A hálózati csatlakozási díjat a szolgáltató közvetlenül a fogyasztónak számlázza.

Mekkora teljesítmény kell hőszivattyúhoz vagy autótöltőhöz?

Családi háznál hőszivattyúval és elektromos autó töltővel jellemzően 3×32 A, azaz kb. 22 kW a reális igény. A pontos értéket a felmérésen, a meglévő fogyasztók alapján határozzuk meg.

Kell új mérőszekrény, ha csak mérőt cserél a szolgáltató?

Ha a régi mérőhely balesetveszélyes vagy nem plombálható, a szolgáltató a mérőcserét a mérőhely szabványosításához kötheti. Egy karbantartott, szabványos szekrénynél elegendő a mérőcsere.

Hol rendelhető mérőhely szabványosítás és teljesítménybővítés?

Budapest és Pest megye teljes területén vállaljuk a mérőhely szabványosítás kivitelezését és a szolgáltatói ügyintézést. A tájékoztató díjakat az Áraink oldalon találja, ahonnan árajánlat is kérhető.

További kérdések

Átteheti a villanyszerelő a régi mérőt az új szekrénybe?

Nem. A mérő a szolgáltató tulajdona, rajta csak a szolgáltató vagy az általa megbízott szerelő dolgozhat. E.ON-területen a mérőórát a régi mérőhelyről áttenni tilos: a mért részt mi előkészítjük, a mérőt a szolgáltató szereli fel, és utánuk kötünk rá.

Kié a mérőszekrény?

A mérőszekrény és a benne lévő szerelvények a felhasználói, méretlen hálózat részei: a felhasználó a saját költségén alakíttatja ki. A mérő és a plombák a szolgáltatóéi.

Kell új földelés a mérőhely szabványosításához?

Ha a háznál nincs megfelelő, számottevő földelés, igen. Ha a mérőszekrény a kerítésbe kerül, a háznál, az épületbe lépésnél is kell egy számottevő földelés. A meglévő földelést a felmérésen megmérjük.

Mi az a PEN-vezető?

A szolgáltató hálózatának közös nulla- és védővezetője. A házban szét kell választani nullavezetőre és védővezetőre, a szétválasztás után a kettő soha nem köthető újra össze, és a PEN-vezetőbe kapcsoló vagy biztosító nem kerülhet.

Mi történik, ha a szolgáltató hibát talál a mérőhelyen?

A hibákat írásban, hibajegyzékben kapja meg. A javítás után új ellenőrzés kell, ami újabb időpontot jelent. Ezért mi a készre jelentés előtt magunk is átvesszük és megmérjük a mérőhelyet.

Összegzés

A mérőhely szabványosítás a teljesítménybővítés, a napelem és a mérőcsere előfeltétele: szolgáltató által elfogadott szekrény, megfelelő mérő előtti védelem, rendezett vezetékezés és működő földelés.

A kivitelezés egy nap, az ügyintézés hetek. Egy kézben tartva az első szolgáltatói ellenőrzésen átmegy, és a bővített teljesítmény évtizedekre rendelkezésre áll.

Hőszivattyút, autótöltőt vagy napelemet tervez, vagy felszólítást kapott a szolgáltatótól? Kérjen árajánlatot mérőhely szabványosításra és teljesítménybővítésre, Budapesten és Pest megyében.

Villamos biztonsági felülvizsgálatot, érintésvédelmi felülvizsgálatot (VBF), valamint villanyszerelési munkákat az alábbi településeken és kerületekben vállalunk:

Kérjen ajánlatot vagy időpontot

Legyen szó felmérésről vagy ajánlatkérésről: helyszíni felméréssel, tételes árajánlattal és ingyenes tanácsadással segítünk. Igény esetén a feltárt hibákra indikatív ajánlatot is készítünk.

+36 70 636 5720
E-mail
info@villanyszereles-dunakanyar.hu
Nyitvatartás
hétköznap 8:00 - 18:00
Google
Cégprofil és értékelések
Adatkezelés
Adatkezelési tájékoztató
Hívjon most: +36 70 636 5720