Adásvétel előtt a leggyakoribb kérdés, amit kapunk: tényleg kötelező a villamos biztonsági felülvizsgálat, és ha igen, kinek, mikor, milyen kivételekkel? A válasz a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendeletben és a mellékletében, a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban (VMBSZ) van. Felülvizsgálóként összeszedtük, mit mondanak a jogszabályok, és ez mit jelent a gyakorlatban.
Röviden: ingatlan adásvételkor főszabály szerint kötelező ellenőrizni, hogy a lakás vagy ház villamos berendezése megfelel-e a műszaki biztonsági követelményeknek. Ezt nevezzük villamos biztonsági felülvizsgálatnak. Nem azonos a régi értelemben vett érintésvédelmi méréssel, de azt is magában foglalja: az áramütés elleni védelem mellett a hálózat általános, tűzvédelmi szempontú állapotát is vizsgáljuk.
Mikor kell villamos biztonsági felülvizsgálat?
A lakáson belüli hálózatot üzemeltető tulajdonosnak vagy felhasználónak ellenőrzési kötelezettsége van. A VMBSZ szerint a villamos berendezés műszaki biztonsági állapotát ellenőrizni kell:
- Létesítéskor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés).
- Rendkívüli esemény után, például tűz, villámcsapás vagy beázás után.
- Átalakítás, javítás után, az újbóli üzembe helyezés előtt.
- Időszakosan, a VMBSZ-ben előírt gyakorisággal.
- Bérbeadáskor, ha nincs 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló minősítő irat.
- Tulajdonosváltáskor (például adásvételkor), ha nincs 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló minősítő irat.
Milyen gyakran kell időszakosan?
| Villamos berendezés | Gyakoriság |
|---|
| Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos berendezés | legalább 3 évente |
| Lakóépület villamos berendezése, ha az munkahelynek minősül | legalább 3 évente |
| Lakóépületek villamos berendezése, az 1.13.3. alpontban meghatározott kivétellel | legalább 6 évente |
Munkahelyeken a villamos berendezést 3 évente kell felülvizsgálni; a részleteket a munkahelyek időszakos felülvizsgálatáról szóló oldalon írtuk meg.
Adásvételkor mindig kötelező?
Tulajdonosváltáskor a felülvizsgálat akkor is kötelező, ha a lakásban van áram-védőkapcsoló (FI-relé). Egyetlen esetben nem kell újat végeztetni: ha rendelkezésre áll 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló minősítő irat.
A rendelet nem mondja meg, az adásvétel melyik pillanata számít tulajdonosváltásnak: a szerződéskötés, a földhivatali bejegyzés vagy a birtokbaadás. Felülvizsgálóként azt javasoljuk, hogy a szerződés aláírására már készüljön el a teljes dokumentáció. Így a kötelezettség biztosan teljesül, a vevő pedig pontosan tudja, milyen állapotú hálózatot vesz.
A minősítő irat nem érvényességi feltétele az adásvételi szerződésnek, de a jegyzőkönyv jelentősen csökkenti az elektromos hálózatot érintő szavatossági kockázatot: ami a vizsgálat napján rendben volt, azt mérés igazolja, a hibák pedig a hibajegyzékből előre ismertek.
A Magyar Ügyvédi Kamara 2025 októberében állást foglalt: a felülvizsgálat nem érvényességi feltétele sem az adásvételi, sem a bérleti szerződésnek, de az okiratszerkesztő ügyvéd tájékoztatási kötelezettsége kiterjed arra, hogy a feleket informálja a rendeletben előírt biztonsági követelményekről. Ennek elmulasztása fegyelmi és kártérítési felelősséget is megalapozhat.
A bankok jellemzően nem kérik a jegyzőkönyvet. Az Otthon Start programnál az 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint az ingatlannak lakhatásra alkalmasnak, közműves villamosenergia-ellátással rendelkezőnek kell lennie; ezt az értékbecslő szemrevételezéssel ellenőrzi, felülvizsgálati jegyzőkönyvet nem néz.
Mit kell felülvizsgálni? A felhasználói berendezés magyarul
A rendelet a lakóépületeknél a villamosenergia-ellátást biztosító összekötő és felhasználói berendezésekre vonatkozik, valamint a robbanásveszélyes közegben működő berendezésekre. Hogy mi a felhasználói berendezés, azt a villamos energiáról szóló törvény (Vet.) mondja meg: minden, ami a felhasználási helyen belül villamos energiát termel, tárol, átalakít vagy kapcsol, továbbá a vezetékhálózat és a fogyasztók a tartozékaikkal együtt.
A helyszínen ez nálunk ezt jelenti:
- A mérőhelytől a lakáselosztóig tartó fővezeték és a főelosztó: bekötések, védelmek, a TN-C, illetve TN-C-S kialakítás.
- Az elosztók: kismegszakítók, áram-védőkapcsolók, kötések, feliratozás.
- A dugaljak, kapcsolók, lámpatestek és a hozzájuk tartozó vezetékek: védővezető, hurokimpedancia, szigetelési ellenállás.
- A beépített háztartási gépek csatlakozásai: tűzhely, sütő, bojler, mosogatógép.
- Az EPH és a földelés: fürdőszoba, gázmérő, főföldelőszonda.
A vizsgálat az MSZ HD 60364-6:2017 szerint szemrevételezésből és műszeres mérésből áll; az eltakart, rejtett részeket nem bontjuk meg. Hogyan zajlik ez nálunk, és mi kerül a jegyzőkönyvbe: így zajlik a felülvizsgálat, minta jegyzőkönyvvel.
Ki felel érte? Az üzemeltető
A rendelet szerint a villamos berendezést úgy kell üzemeltetni, átalakítani, javítani és rendszeresen karbantartani, hogy megfeleljen a VMBSZ követelményeinek. Ez az üzemeltető kötelessége: az a természetes személy vagy szervezet, aki a berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a rendelkezésre jogosult az üzemeltetésre feljogosított.
Lakásnál ez jellemzően a tulajdonos, közös tulajdonnál a tulajdonostársak. A gyakorlatban az üzemeltetésre feljogosított személy sokszor az, aki az áramszolgáltatóval a szerződést kötötte, vagyis a villanyszámlát fizeti. Az üzemeltető ezt a kötelezettségét szerződésben másra, például a bérlőre, átruházhatja.